Jobbnál jobb



Az elmúlt hetekben megjelent híradások szerint a jobban teljesítő Magyarország legalább két konkrét esetben még „jobban” teljesített. Egyrészt, köszönhetően az előző évinél kegyesebb időjárásnak, valamint az agrártárca munkája eredményeinek, a statisztika szerint a magyar mezőgazdaság – legalább egy esztendőre – markáns átlagjavító pozíciót vett fel.

A másik eset Szeged környéki szülőföldem, a főként földművelésből és erdőgazdálkodásból élő Ásotthalom öntevékeny polgárainak számlájára írandó (a pozitív vagy negatív előjellel nem tisztem foglalkozni). Itt egy önfeloszlást követő időközi önkormányzati képviselő- és polgármester-választáson a független (falusi szokás, érdek vagy identitás szerint itt mindenki az volt), de jobbikhoz kötődő jelölt lett bőven kétharmados polgármester. Itt is hozzátehetem: legalább egy esztendőre (ha közbe nem jön valami).

Az aranykor felé

Mivel az első eset kifejtése illő e szaklap hasábjaira, maradjunk ennél.

„A vidékfejlesztési miniszter kiemelte: 2013-ban a magyar mezőgazdaság teljesítménye az ország gazdasági növekedésének felét adja. Az ágazat közvetlenül 5 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, míg a teljes ’agrobiznisz’ a nemzeti össztermék egyharmadát teszi ki. A mostani 8 milliárd eurós agrárexporthoz hasonló kiviteli teljesítménye nem volt az elmúlt időszakban Magyarországnak – fogalmazott a miniszter, aki szerint további 3-4 év alatt a termelés további bővülésével az export mai volumene megduplázható, miközben a VM általános célja az 1990-es évek előtti ’aranykor’ mutatóinak újbóli elérése. Ehhez jó irányba indult el az agrárium, amely túljutott a talpra állás és megerősödés időszakán.

Demonstrációk helyett ma a ’munka jeleníti meg az érdekképviseletet’, évente 3-5 százalékkal bővül az ágazaton belüli foglalkoztatás, megállni látszik az állatállomány csökkenése, és a hitelezés terén is ’pozitív, bár még nem elégséges’ elmozdulás tapasztalható – húzta alá. Fazekas Sándor beszámolt arról is, hogy az utóbbi esztendők gyakorlatához hasonlóan mostanra az idén esedékes területalapú támogatások 96 százalékát kifizették.”

Ígéretes

Mint ismert, nem mi fújjuk a passzátszelet, de az akár jó irányba is vihet. Lássuk, mit ígér a jövő: „Közel háromévnyi tárgyalássorozatot követően végső fázisához érkezett a Közös Agrárpolitika reformjának elfogadása. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács december 16-17-i ülésén jóváhagyta az elkövetkezendő évek közös agrárpolitikájának kereteit meghatározó alaprendeleteteket.

A jogszabálycsomag elfogadása mind Magyarország, mind a tagállamok számára fontos lépés, hiszen a gazdák az új szabályok ismerete alapján tudják meghatározni, hogy milyen irányba tervezhetik gazdaságuk fejlesztését. Magyarország jelentős mozgásteret kapott az új támogatási rendszer bevezetéséhez a közvetlen támogatási rendeletben. Ennek értelmében akár 2020-ig is továbbvihető az egyszerűsített területalapú kifizetési rendszer (SAPS). De 2015-től bevezethető az alaptámogatási (BPS) rendszer, amelyben alaptámogatási jogosultságot kaphat minden olyan termelő, aki aktív gazdálkodónak számít. A reform szigorú szabályokat ír elő az aktív mezőgazdasági termelőkre azért, hogy azok részesülhessenek támogatásban, akik fő tevékenysége mezőgazdasági jellegű.

Zöldítés

A zöldítés keretében további hektáralapú támogatásra lesznek jogosultak az éghajlat és a környezetvédelem szempontjából kedvező, meghatározott mezőgazdasági gyakorlatot folytató gazdaságok, a BPS vagy a SAPS forrásain felül. A tagállami pénzügyi keret 30%-át kell erre a valamennyi tagállam számára kötelező intézkedésre fordítani.

A zöldítés keretében az alábbi három feltételt kell teljesíteni:

• az állandó legelők fenntartása: 5%-kal lehetne megváltoztatni a nagyságukat 7 év alatt, és nemcsak termelői, hanem nemzeti szinten is teljesíthető; 

• a terménydiverzifikáció keretében 10 ha alatt 1 növényt, 10 és 30 ha szántó között min. 2 különböző növényt, 30 ha felett pedig min. 3 növényt kell termeszteni;

• ökológiai célterületet (EFA) csak azoknak a gazdálkodóknak kell kijelölniük, akiknek a szántóterülete meghaladja a 15 hektárt.

A termeléshez kötött támogatások szintje emelkedni fog. Ennek megfelelően a közvetlen EU-s támogatási keret jelenlegi 3,5%-a helyett 13%-ot lehet erre a célra fordítani, valamint további 2%-ot fehérjenövényekre. 

A generációváltás elősegítése érdekében a mezőgazdasági tevékenységet megkezdő vagy bizonyos feltételekkel folytató fiatal gazdák a tevékenység megkezdését követő első öt évben az alaptámogatáson felül kiegészítő támogatást kaphatnak, amire a tagállami keret maximum 2%-át lehet fordítani. 

Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet esetében kiemelkedő eredmény, hogy egyedüli tagállamként Magyarországnak sikerült elérnie, hogy izoglükóz kvótája 30 ezer tonnával emelkedjen. Szintén fontos eredmény a cukorkvóták 2017-es megszűnése, amely Magyarországon is elvi lehetőséget biztosít új cukorgyárak megnyitására.

Vidékfejlesztési szempontból fontos eredmény, hogy a következő hét év vidékfejlesztési programjainak prioritásai, illetve fókuszterületei közé bekerült a fenntartható erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar. Jól mutatja az ágazat környezetvédelmi elkötelezettségét, hogy a program forrásainak 30%-át zöld intézkedésekre kell fordítani, illetve hogy a környezet- és klímavédelmi intézkedések egységesen magasabb EU-hozzájárulással finanszírozhatók. 

Összességében megállapítható, hogy a tárgyalásokon sikerült jól érvényesíteni a magyar érdekeket, egyértelműen a KAP nyertesei vagyunk. Olyan jogszabályokat sikerült megalkotni, amelyek lehetővé teszik a következő hét éves uniós költségvetés agrárfejezetéből Magyarországnak jutó 12,3 milliárd euró hatékony felhasználását.”

Húsbavágó

Karácsonyhoz közeledő időszakban írtam e sorokat, így ugyanúgy hatással voltak rám a saját beidegződéseim, mint a reklámokkal felerősített külvilági hatások (pl. hogy valakik szerint az jó nekem, ha kenyeret, húst, az aktuális divatirányzat szerint olajat, margarint, vajat, zsírt, főleg alattomosan támadó ’mittudoménmit’ egyáltalán ne fogyasszak. Míg ezen morfondíroztam, megéheztem, s ettem, ami nekem jól esett. Hogy mit? Aki kíváncsi, hamar megöregszik. Ha ezzel szemben azt olvasom, mit miért egyek, legalább elolvasom.

A ’Kampány indult a sertéshúsfogyasztás növeléséért’ című hírrel kezdem. „Egy év alatt fejenként három kilogrammal kellene nőnie a sertéshús fogyasztásának Magyarországon, ennek érdekében fogyasztást ösztönző kampány indul – jelentette be a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándor a fővárosi Laci Pecsenye étteremben elmondta: most évente egy ember mintegy 25 kilogramm sertéshúst fogyaszt. Ez a mennyiség a múlt század kilencvenes éveiben még háromszor ekkora volt. A stratégia céljai között szerepel a feldolgozókapacitások fejlesztése, a feketegazdasági tevékenység visszaszorítása – húzta alá Fazekas Sándor. Ágazati szempontból jelentős intézkedésnek nevezte az élő és a hasított félsertés általános forgalmi adójának 5 százalékra mérséklését, amely január 1-jétől hatályos. Az intézkedéstől a szaktárca azt várja, hogy munkahelyek maradnak meg az ágazatban, emellett nő a magyar sertéshús fogyasztása és az árak is mérséklődnek.

Fazekas Sándor reális célnak tartotta, hogy a sertésstratégia intézkedéseinek együttes hatására Magyarországon a mostani 3 millió körüli sertésszám 2020-ig, a 2014-ben induló új uniós költségvetési időszak végéig megduplázódik.”

Melyiket válasszam?

„A szaktárca múlt év végi népszerűsítő kampányának eredményeként az élelmiszerágazaton belül – egyedüliként – számottevően, mintegy 20 százalékkal nőtt a halfogyasztás az idén Magyarországon – közölte a vidékfejlesztési miniszter a halmarketing-akció nyitórendezvényén, Tiszafüreden.

Fazekas Sándor kiemelte: azért döntöttek a kezdeményezés folytatása mellett, hogy a tavaly óta közel 1 kilogrammal, fejenként 5 kilogrammra bővülő éves halfogyasztás tovább növekedjen. Ezen belül az is fontos lenne, hogy a mainál mennyiségben több és gyakrabban kerüljön hazai hal a magyar családok asztalára.”

Az úgynevezett ’vegákat’ sem illik kihagyni. „Tóth Katalin a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a mostani mintegy 130 ezer hektárról mintegy 300 ezer hektárra kívánják növelni az ökológiai gazdálkodásba bevont terület nagyságát 2020-ra Magyarországon. Az akcióterv alapvető célja ugyanis az, hogy növeljék a biogazdálkodásba bevont területek nagyságát, illetve az ökológiai feltételek között nevelt állatállomány létszámát is.

Az ökológiai gazdálkodásban előállított termékek belföldi fogyasztását is a mostaninál szélesebb körben kell népszerűsíteni, amit a helyi piacok létesítésének ösztönzése is támogat. Továbbá az akcióterv célja, hogy az óvodákban, iskolákban és egyéb szociális intézményekben a bioalapanyagok felhasználását legalább 30 százalékra kell növelni.

Az MTI kérdésére válaszolva az alelnök reális és megvalósítható célnak nevezte, hogy az ökológiai gazdálkodásba bevont terület nagysága Magyarországon 300 ezer hektárra nőjön.

Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke mindehhez még azt tette hozzá, a területnövekedés egyik fontos feltétele, hogy nőjön az ökológiai gazdálkodás támogatási szintje. Erre szerinte van remény, ugyanis az előzetes információk alapján például jelenlegi árfolyamon mintegy 135-270 ezer forint támogatásra számíthatnak hektáronként 2014 és 2020 között az ökológiai gazdálkodásban részt vevő gazdálkodók, amennyiben a szükséges feltételeket is teljesítik munkájuk során.”


Ez a cikk a MezőHír 2014/01 - januári számában jelent meg.