A magyar baromfiágazat aktuális kérdései



A világ baromfitermelése a 20. század közepe óta folyamatosan növekszik. A FAO előrejelzése szerint 2014-ben 108,7 millió tonna lesz a baromfihús-termelés és 64 millió tonna az étkezési tojás évi mennyisége. Az OECD-FAO tanulmánya a következő 10 évre a baromfihús-termelés mennyiségét 134,5 millió tonnára prognosztizálja, ami 26,7%-os (évi 2,7%-os) növekedést jelent.

Leggyorsabban India és Pakisztán növeli a termelését, 73-72%-kal. A legtöbb baromfihúst Kína, Malajzia és Szaúd-Arábia fogja importálni.

Az EU 12 940 ezer tonna baromfihúst termel idén, ami 0,75%-os növekedést jelent 2013-hoz képest. A következő években is erre a szerény növekedésre lehet számítani.

A világ baromfitermelése bizonyította életképességét az élelmiszer-termelésben, jövőbeni perspektívái, trendjei, előrejelzései további fejlődést ígérnek – gondoljunk a leghatékonyabb takarmányhasznosításra, a legkisebb vízfelhasználásra, a kedvező környezeti lábnyom értékre, a növekvő állatifehérje-táplálék igényre (a világnépesség növekedésére, feltörekvő térségek nagyobb keresletére).

Az állati termékek iránti igénynövekedés az állati termékek közti élesedő versennyel, az egyes termékek közti arányok megváltozásával jár együtt. A Föld népességének gyors növekedése, a természeti erőforrások – köztük a termőföld területének – csökkenése miatt az állatok takarmányozására fordított gabonára az emberiségnek is egyre inkább szüksége van.

A kérődzők száma a korlátozott legelőterület miatt alig növelhető, az abrakfogyasztó állatok közül a takarmányt leghatékonyabban felhasználó baromfi, különösen a húscsirke rövidesen uralni fogja a húspiacot. Bizonyos feltételek (tökéletes egészségi állapot, kiváló technológia és takarmány) megléte esetén már kísérleti körülmények között 1 kg/kg takarmányhasznosítási mutatóval neveltek húscsirkét.

A magyar baromfiágazat fejlődése beleillik a felvázolt világfolyamatba. Az utóbbi években a sok nehézség ellenére a sokszínű magyar termelés összességében növekszik, és bár néha egy-egy baromfifélénél van visszaesés, hullámvölgy, de az ágazat egésze jól teljesít.

A 2014. év első félévi eredményei

Az ágazat egészét tekintve az idei esztendő felemásra sikeredett, így az értékelést kezdhetnénk az elcsépelt frázissal is: van egy jó és egy rossz hírem, melyikkel kezdjem? A jó vagy rossz besorolás helyett a megszokott módon sorba vesszük az ágazatokat, így kiderül, melyikre vonatkozik a jó és melyikre a rossz hír.

Az előzetes felvásárlási adatokból látszik, hogy tovább nőtt a termelés; ettől a lúdágazat minden terméktípusa a kivétel.

A belföldi forgalom 2,3%-kal nőtt, figyelemre méltó, ahogyan a pulyka kezdi visszahódítani a hazai piacot. A felvásárlási árak szinte minden terméknél csökkentek, de a takarmányárak kb. 10%-os csökkenése ezt lehetővé tette. A baromfiágazat a vágóállat-termelés 1 527 ezer tonnájából 702 ezer tonnát (53%-ot) (KSH) állított elő. A belföldi húsfogyasztásban az első helyen a baromfihús áll, 25,4 kg/fő/év mennyiséggel.

Az állattenyésztés exportértékéből – 2,1 milliárd euró – 500 milliót a baromfihúsexport tesz ki, amelyhez még hozzá kell adni az élőállat-, a keltetőtojás-, az étkezési tojás és a tollexportot is. A legfontosabb mezőgazdasági exporttermékek közül csak a kukorica értéke múlja felül a baromfihúsét.

A baromfiágazat fejlődését az egymással szemben álló USA és Oroszország egyaránt károsítja.

Az USA–EU szabadkereskedelmi egyezmény az európai baromfitermelés versenyhátrányát a maga valóságában fogja megjeleníteni. Az EU költséges szalmonellaprogramja – szemben az USA vágóhídjain alkalmazott antimikrobiális szerekkel való kezeléssel –, az EU szigorú állatjóléti előírásai, a termelési költségek közti különbség, az olcsó amerikai takarmány, a GMO-tartalom az élelmiszerekben mind hátrányt okoz Európának.

Az orosz embargó hatása

Az orosz exporttilalom a baromfiágazatot igen hátrányosan érinti. A 2013. évi baromfihús orosz exportjának értéke 4,2 milliárd Ft, ami ugyan nem túl nagy összeg, de annak a néhány (6-8) feldolgozónak, amelyek jelentős erőfeszítést tettek az orosz piaci jelenlétért, már komoly fenyegetést jelent az embargó. 2014-re jó kilátás volt az exportot 5-6 milliárd Ft értékre növelni. Ugyan az orosz export a teljes baromfihúsexportnak csak 3%-a, 2014-ben eddig csak 2%, mivel a teljes tiltás előtt az oroszok 15 feldolgozó szállítását már ideiglenesen felfüggesztették.

A tilalom közvetett hatása várhatóan az egész ágazatot súlyosan érintheti, mert az összes bevitel Oroszországba kb. 460 ezer tonna baromfihús évente, aminek nagy része az USA-ból és az EU-ból származott. A kitiltott áru vándorolni fog az EU belső piacán, túlkínálatot és dömpingárat okozva, ezért a baromfiágazat igényt tart arra, hogy az EU kompenzálja a kárt.

Ágazati áttekintés fajonként

A húscsirketermelés helyzete jó volt, a növekvő kereslet ellenére beszállítói áremelést alig lehetett elérni. A dél-afrikai importvám bevezetése miatt egy ígéretes piacnyerési folyamat lelassult. A takarmányok várhatóan olcsóbbak lesznek, ezért emiatt is ügyelni kell a túltermelésre. Az EU vásárlói elfordultak a délkelet-ázsiai importtól, ami egyelőre keresleti piacot alakított ki Európában. A húspép ára még nem mozdult, de a II. félévben ez változhat.

A pulykaágazat megszilárdította helyzetét, a csökkenés megállt, ha figyelembe vesszük a vágóhídbezárásokat, akkor az Ausztriába és Lengyelországba vágásra kiszállított mennyiséggel már növekvő termelésről számolhatunk be. Az exportot a forintárfolyam ösztönzi, de láthattuk, hogy a belföldi forgalom is nőtt. Az orosz embargó előtt még a jövő év is biztos piacot ígért.

A lúdágazat mindkét típusnál rossz helyzetben van; a fagyasztott egész húslibáért alig kínálnak többet 2,2 eurónál, de nagy érdeklődésről sem beszélhetünk.

A hízott liba és a máj még rosszabb helyzetben van, ráadásul nem szűnik a hízlalás elleni kampány. Nehezíti a termelők helyzetét, hogy a Hungerit Zrt. szeptember 1-jétől leállítja a hízott áru vágását, a helyére lépő orosházi üzem beruházása azonban késik.

A kacsatermelés erőteljesen nő, a pecsenyekacsa mennyisége 23%-kal(!), de a hízott is 13%-kal emelkedett. Májusig az exportár is jó volt, azóta a túltermelés jegyei érződnek. A sült kacsa tartja viszonylag jó pozícióit, a hízott máj azonban itt sincs jó helyzetben.

Esett a tojás termelői ára

Az étkezési tojástermelés helyzete változatlanul kedvezőtlen.

Az első félévben 1 978,6 ezer napost telepítettek, amelyet az elmúlt 5 évben csak a 2012-es év múlt felül. Az elmúlt év azonos időszakának eredményéhez képest ez az érték 21,5%-kal magasabb (1. táblázat).

A keltetés is mintegy 30%-kal nőtt az előző évhez képest (4 026,7 e db). A napos export is jóval felülmúlta az előző év aránylag gyenge teljesítményét (közel 50%-kal); mintegy 2,8 millió napos került exportpiacokra az idén.

A termelői ár az első három hónap átlagához képest romlott. 17,38 Ft volt az április-június hónapok átlaga; 1,3 Ft-tal magasabb, mint az előző év azonos időszakának átlagára. Az első félév átlagára alig volt magasabb (17,69 Ft), mint 2013 azonos időszakának az ára (17,33). (Összehasonlításképp: 2010 (!) első félévének átlagára 17,89 Ft volt.)

A piaci fogyasztói árak (36,03 Ft) 2 Ft-tal csökkentek az egy évvel ezelőtti árhoz képest (38,1 Ft), míg az üzletlánci ár 3,9 Ft-tal (38,87 Ft) volt kevesebb, mint 2012 első félévébent (2. ábra). Az elmúlt öt évben először fordult elő, hogy a termelői ár növekedését nem követte a fogyasztói ár növekedése. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a fogyasztói árak a 2012. évi magas árról csak nagyon lassan csökkentek le a 2014 év eleji szintre.

A tojástermelésünk is elmaradt az előző év azonos időszakához képest. Az elmúlt években csak 2011-ben volt kisebb a termelés.

A tojás önköltsége 17,5 Ft/db környékén mozog.

Begyűrűzhet az EU-s áremelkedés

Az EU-ban átlagosan megindult egy mérsékelt, 5,1%-os termelőiár-emelkedés. Magyarországot ez az első félévben még nem érte el, de reméljük, nálunk is bekövetkezik egy ennél erőteljesebb termelőiár-emelkedés.

Bízunk abban, hogy sikerül az S méretű tojásokat a friss héjas tojás piactól távol tartani (ma a versenytárs országokban kissé értetlenül, de kezüket dörzsölve mondogatják, milyen jó piaca Magyarország az apró tojásnak).

A BTT kidolgozta baromfiágazat 7 éves fejlesztési célját, stratégiáját. A baromfiágazat az elmúlt hét évben (2007-2013) a jellemzően magyar tulajdonosi viszonyok fenntartása mellett képes volt termelési volumenét megtartani, növelni, mindeközben 60 000 fő foglalkoztatását biztosítani.

Ebben az időszakban a magyar baromfiágazat elszenvedte a madárinfluenza pánik és kártétel gazdasági következményeit, valamint az elmúlt évek magas gabonaárait.

Az ágazatra fokozódó nyomás nehezedik állat-egészségügyi, állatjóléti (4 Mancs és társai) környezetvédelmi oldalról úgy, hogy ezen költségtöbbletek ellensúlyozása csak részben valósult meg.

Elmaradt a tőke visszaforgatása az ágazatban

Az ágazat elsősorban szervezettségének, homogén, 95%-os magyar tulajdonosi hátterének, valamint a sokszínű struktúrájának és integráltságának köszönhetően jelenleg harmadik helyen áll az EU-tagországok baromfihús-önellátottsági szintjében (141%; 2011). E kiemelkedő teljesítmény mellett évente mintegy 30 milliárd forint adóteljesítményt, azaz költségvetési befizetést teljesít (ÁFA nélkül), s exportja révén több nemzetgazdasági mutatót is kedvezően alakít.

Az elmúlt hét évben – az ágazatot ért gazdasági és állat-egészségügyi megpróbáltatásokban – tartalékainkat feléltük, így azokat nem a szükséges fejlesztésekre, hanem a túlélés biztosítására fordítottuk. A tőke-visszaforgatás elmaradása termékpályánként is különböző mértékű és különböző arányú, de a versenyképességet egyértelműen negatívan befolyásoló folyamatokat indított el. Ennek következményeként mind a tenyésztésben, mind az alapanyag-előállításban, valamint a vágás, feldolgozás területén elveszítettük európai versenyképességünket.

Ezt, valamint az EU-szinten is irreálisan magas ÁFA-tartalmat kihasználva megszaporodtak a külföldi és hazai szürke-, feketegazdasági szereplők, s egyfajta kontraszelekció indult meg az ágazati szereplők között, hátrányba hozva sok legális szereplőt a piacon.

Új ágazatfejlesztési stratégia a horizonton

A baromfiágazat szereplői – magyar tulajdonosok és magyar munkavállalók – ezért elhatározták, hogy a kormánnyal együttműködve ágazati fejlesztési stratégiát dolgoznak ki versenyképességük visszaszerzésére, javítására.

Az elkövetkező hét év a hazai baromfiszektor számára csak akkor lehet sikeres, ha ismerjük a termékpálya szereplőinek fejlesztési elképzeléseit, a meglévő kapacitások mennyiségi és minőségi viszonyait, illetve az azok fejlesztéséhez szükséges valós forrásigényeket. Stratégiánkban ezért kiemelt szerepet kapott egy olyan ágazati szintű felmérés, amely az egyes termékpályák jellegzetességeit is figyelembe vette úgy, hogy a termékpályákon belül is megjelenjenek a legfontosabb fejlesztési célok és az azokhoz szükséges forrásigények (tenyésztés-keltetés, baromfihizlalás, takarmánygyártás, elsődleges vágás-feldolgozás és továbbfeldolgozás).

A stratégiai célok megvalósulása esetén várható pozitív nemzetgazdasági hatások

A jelenlegi 60 000 fős foglalkoztatott létszám a program végére 10-12 000 fővel bővül.

Az alacsony önköltségű, jó minőségű és versenyképes baromfitermékeinkkel kiszorítjuk a silány minőségű importtermékeket, ami egyben élelmiszer-biztonsági kérdés is.

A beruházás, építés 5-7 évében ez jelentős hazai építőipari kapacitást köt le; kalkulációink szerint évente 5-7 000 fő építő- és szerelőipari munkaerő-kapacitást generálnak a nagyarányú fejlesztések. Az ágazat adóteljesítménye, azaz a költségvetésbe befizetett jelenlegi évi 30 Mrd Ft-ja (ÁFA nélkül) 38-40 Mrd Ft-ra fog növekedni, a többlettermelés eredményeként.

A baromfi termékpályák jövedelmezővé tételével meg kell teremteni a feltételeit a biztonságos és hosszú távon fenntartható, megfelelő árú és minőségű baromfihús- és tojásellátásnak a hazai piacon. A meglévő és jól működő ágazati védjegyeket tovább kell erősíteni, működtetni – a termékpályán kizárólagosságot kell biztosítani részükre. Az ÁFA drasztikus csökkentésével versenyegyenlőséget kell teremteni a legális piaci szereplők részére.

Baromfihúsok tekintetében reális célkitűzés, hogy az egy főre vetített baromfihúsexportunk (volumenben és értékben egyaránt) a legmagasabb legyen Európában (!), étkezési tojás esetében pedig az önellátás képessége válhat valóra.

A BTT szakmaközi szervezet lett

A baromfiágazati célok megvalósulását elősegíti, hogy a szakminiszter 2014. június 3-án a Baromfi Termék Tanácsot szakmaközi szervezetként elismerte. A vonatkozó jogszabályok alapján a BTT a teljes ágazatra szeretné az információs rendszerében meghatározott adatgyűjtési rendszerének legfontosabb elemeit kiterjeszteni.

A Baromfi Termék Tanács és Szakmaközi Szervezet, a Baromfitermelők és Tojástermelők Szövetsége az ágazat különböző területeinek 70-90%-át képviseli. A szakmaközi szervezet a jogszabályok által meghatározott feladatait akkor tudja ellátni, ha a jelenleg még kívülálló szereplőket is be tudja vonni a közös munkába, elsősorban az adatszolgáltatás kiterjesztésével és ezáltal teljesebb körűvé tételével.

Támogatási aránytalanság

Az állattenyésztési támogatások növelését a baromfitermelők üdvözlik, de a baromfiágazatnak szánt 3 milliárd forintot az ágazat súlyához, a gazdasági teljesítményéhez és jövőbeni jó lehetősségeihez képest aránytalanul kevésnek tartják.

A kormány támogatásátcsoportosítási terveit a baromfitermelők üdvözlik. Régóta sürgetik ezt a lépést, az egyoldalú, növénytermesztést támogató rendszer átalakítását.

A közleményekből egyelőre azt tudjuk, hogy 2015-től 33 milliárd Ft többlettámogatáshoz jut az állattenyésztés, ezen belül 3 milliárd Ft-hoz a baromfitermelés, ami nem éri el a 10%-ot. A 3 milliárd Ft-tal az előzetes elképzelés szerint az állatjóléti támogatási keret növekedni fog, a jelenlegi 8-ról 11 milliárd Ft-ra. A baromfiágazat az állattenyésztésen belül elfoglalt helyéhez képest azonban a 3 milliárd Ft aránytalanul kevés.

A baromfiágazat a vágóállat-termelés 1 527 ezer tonnájából 702 ezer tonnát (53%-ot) állított elő. A belföldi húsfogyasztásban az első helyen a baromfihús áll, 25,4 kg/fő/év mennyiséggel.

Az állattenyésztés exportértékéből – 2,1 milliárd euró – 500 milliót a baromfihúsexport tesz ki, amelyhez még hozzá kell adni az élőállat-, a keltetőtojás-, az étkezésitojás- és a tollexportot is. A legfontosabb mezőgazdasági exporttermékek közül csak a kukorica értéke múlja fel a baromfihúsét.

Az ágazat a termékkibocsátása mellett több mint 60 000 állami/állandó munkahelyet tart fenn, ezenkívül időszakosan (rakodás, szállítás, tollszedés, stb.) több ezren jutnak kiegészítő keresethez.

Miért kell több támogatás?

Az ágazat 2013-2020 közti időszakra kidolgozott stratégiájában megindokoltuk, miért kell nagyobb kormányzati segítség, támogatás a baromfitermelésnek:

„Az elmúlt hét évben – az ágazatot ért gazdasági és állat-egészségügyi megpróbáltatásokban – tartalékainkat feléltük, így azokat nem a szükséges fejlesztésekre, hanem a túlélés biztosítására fordítottuk

A tőke-visszaforgatás elmaradása termékpályánként is különböző mértékű és különböző arányú, de a versenyképességet egyértelműen negatívan befolyásoló folyamatokat indított el.

Ennek következményeként mind a tenyésztésben, mind az alapanyag-előállításban, valamint a vágás, feldolgozás területén európai versenyképességünket elveszítettük.

Ezt, valamint az EU-szinten is irreálisan magas ÁFA-tartalmat kihasználva megszaporodtak a külföldi és hazai szürke-, feketegazdasági szereplők, s egyfajta kontraszelekció indult meg az ágazati szereplők között, hátrányba hozva sok legális szereplőt a piacon. A baromfiágazat leépülése megkezdődött, sajnos a munkaerő-megtartó képesség belátható időn belül akár 12-15 ezer fővel csökkenni fog. A baromfiágazat szereplői – magyar tulajdonosok és magyar munkavállalók – ezért elhatározták, hogy a kormánnyal együttműködve ágazati fejlesztési stratégiát dolgoznak ki versenyképességük visszaszerzésére, javítására.

Lojalitás más ágazatokhoz, de…

Megértjük a többi állattenyésztési ágazat nagyobb arányú támogatásának kormányzati motivációját, de a világ baromfitermelése bizonyította életképességét az élelmiszer-termelésben, és jövőbeni perspektívái, trendjei, előrejelzései további fejlődést ígérnek – gondoljunk a leghatékonyabb takarmányhasznosításra, a legkisebb vízfelhasználásra, a kedvező környezetilábnyom-értékre, a növekvő állatifehérjetáplálék-igényre és nem mellékesen a világnépesség növekedésére, a feltörekvő térségek nagyobb keresletére.

Szerintünk a baromfiágazatba befektetett támogatás megtérülése – már csak az eddig elért eredmények megtartása miatt is – a legbiztosabb.

Kérjük ezért a Földművelésügyi Minisztériumot a többlettámogatások arányosabb felosztására, az előzetesen meghatározott 3 milliárd Ft-ot 6 milliárd Ft-ra emelni. Az állatjóléti támogatások keretének 3 milliárd Ft-tal való növelését jónak tartjuk, felosztásából a húscsirke (szabadtartásos csirkével és gyöngyössel együtt) támogatási keretösszeg kb. 10%-kal növelhető (380 millió Ft-tal), a fennmaradó 2,62 milliárd Ft-tal a víziszárnyas keret nőne.

Helye van a többlettámogatásnak

A kérésünkben szereplő másik 3 milliárd Ft-ot az alábbi célokra szeretnénk felhasználni:

A baromfitermékek hazai és külpiaci népszerűsítésében látjuk a további támogatás fontosságát. A hazai baromfitermékeknek nagyobb marketingakciója a 2005-2006. évi madárinfluenza járvány idején volt. Kérjük, hogy az ágazat súlyának megfelelően a baromfihús népszerűsítésére ugyanannyi összegű támogatást kapjon az ágazat, mint a sertéságazat. Így az egymás konkurensének számító baromfi- és sertéshús azonos feltételekkel versenyezhetne.

A 148/2007. FVM-rendelet az állat-egészségügyi szolgáltatásokat támogatja. Ebben nem szerepel az időközben hazánkban a lúdállományokba behurcolt polyoma vírus elleni védekezés. A vakcina kifejlesztését, előállítását már több éve a Magyar Lúdszövetség finanszírozza. Javasoljuk a 148/2007. FVM-rendeletbe a támogatást beépíteni.

A C001 kód alatt támogatja a rendelet a vágóhídon levágott baromfifélék állat-egészségügyi költségeit állategységenként 3 ezer Ft-tal; ez 7 év óta változatlan; a megnövekedett költségek indokolják ennek megemelését és a rendelkezésre álló 2 milliárd Ft-os keret 3 milliárd Ft-ra való emelését. A növénytermesztéstől átcsoportosított támogatás mellett nagyon nagy szükség lenne az ágazat technológiai megújítására a teljes termékpályán, a törzsállományoknál, a keltetésnél, a vágóállat- és tojástermelésnél és a feldolgozóiparban egyaránt. Az ágazati stratégiánkban felméréseink alapján 2020-ig 350 milliárd Ft-ot kellene erre a célra fordítani. 2014-ben nem indult fejlesztési támogatási program, 2015-ben azonban feltétlenül el kellene kezdeni az ágazati felújításokat és beruházásokat.

Megemlítjük újra az ÁFA-csökkentés szükségességét, legalább a legrosszabb helyzetben lévő étkezésitojás-termelő ágazatban be kellene vezetni az 5%-os áfát. Ennél a terméknél – az ágazat méreténél fogva – csekély adóbevétel-kiesést okozna az ÁFA-csökkentés, viszont jó modell lehetne a tojáságazat. Meggyőződésünk, hogy a feketegazdaság, az illegális import visszaszorulásával a kieső adóbevétel rövid idő múlva már megszűnne az ágazat kifehéredésével.

Az ágazat szereplői remélik, hogy a jövő kedvező lehetőségeinek kihasználásához a kormányzati segítséget is megkapják.

Szerzők: a BTT Titkárság munkatársai


Ez a cikk a MezőHír 2014/09 - szeptemberi számában jelent meg.