A Gulyás Antal-emlékérem díjazottja



Amint arról egy évvel ezelőtt is tudósítottunk, a Növényvédelem Oktatásának Fejlesztéséért Közhasznú Alapítvány és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezete emlékérmet alapított Gulyás Antalnak, az agrárfakultás jogelőd intézménye neves professzorának tiszteletére.

Az alapítók a díj odaítélésével a növényvédelem terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó, példaértékű személyiségek erkölcsi megbecsülését kívánják szolgálni.

A 2013. év kitüntetettje, Szarukán István professzor
A 2013. év kitüntetettje, Szarukán István professzor

2013-ban a „Gulyás Antal-emlékérem a növényvédelemért” kitüntetettje Dr. Szarukán István professzor, aki a növényvédelmi állattan oktatásában és kutatásában betöltött fél évszázados, kiemelkedő életútjáért részesült az elismerésben.

A kitüntetés átadásakor Dr. Kövics György tanszékvezető laudációjában elhangzott, hogy Szarukán professzor életének, félévszázados növényvédő szakmai munkásságának csaknem egészét áldozta a növényvédelmi állattan tanítására és kutatására (2014-ben lesz a jubileum), holott eredetileg más hivatásra készült.

Szarukán István 1935-ben született Miskolcon, édesapja a család jogász tradícióinak megfelelően ítélőtáblai bíró volt. Az apai ág örmény eredetű, amely Erdélyből került Debrecenbe.

A kiegyensúlyozott, boldog család életét összezúzta a háború, de még inkább az azt követő szovjet megszállás. Ennek legfájóbb következménye a szülők elvesztése volt, ami után őt és testvérét a rokonok nevelték és taníttatták, igen nehéz körülmények között. Szarukán István orvosi pályára készült, de polgári származása miatt nem vették fel az egyetemre, így végül 1956-ban az akkori Debreceni Mezőgazdasági Akadémia hallgatója lett, ahol 1960-ban kitüntetéses diplomával fejezte be tanulmányait.

Néhány évi állami gazdasági, majd növényvédő állomási munka után, miközben a növényvédő szakmérnöki oklevelet is megszerezte, 1964-ben került a Debreceni Agrártudományi Főiskolára, ahol egyetemi tanársegédnek nevezték ki a Növényvédelmi Tanszékre. Ettől fogva Szarukán tanár úr személye összeforrt az egyetemmel, mert minden tudását és erejét a tanításra és kutatásra összpontosította.

Szarukán István 1969-ben lett egyetemi adjunktus, 1982-ben docens, 1988-ban tanszékvezető egyetemi docens, 1989-ben és 1990-ben oktatási dékánhelyettes, 1992-ben tanszékvezető egyetemi tanár. Ez utóbbi munkakörét 2000-ig töltötte be, 2000-től napjainkig pedig emeritus professzorként segíti a Növényvédelmi Intézet munkáját. Koppányi Tibor 1987 végi nyugdíjba vonulását követően, 1988-tól egy évtizeden át a növényvédelmi állattan tárgyfelelős előadója és a növényvédelmi szakmérnöki szak vezetője volt. Egyetemi oktatóként számos tanulmányi segédletet és jegyzetet írt, amelyek némelyikét maga is illusztrálta.

Tanítási és tantárgyfejlesztési feladatai mellett megkülönböztetett figyelmet fordított a kutatásra. Kandidátusi témája határozta meg első érdeklődési körét, a talajlakó kártevők életmódjának, kártételének és leküzdésének tanulmányozását, amely vizsgálatok a talajlakó és talajfelszíni bogarak (Melolonthidae, Elateridae, Carabidae, Tenebrionidae, Alleculidae) elsőrangú szaktekintélyévé tették. A legutóbbi években a pattanóbogár imágók országos elterjedtségének vizsgálataiban munkatársai ismét bátran számíthattak tudására a fajok megbízható elkülönítésében, a ritkább fajok, „különlegességek” meghatározásában.

Későbbi munkássága során Szarukán professzor sok időt áldozott a fénycsapdázásra, elismert bagolylepke specialistává fejlődött, és szinte valamennyi rendszertani csoporttal (pl. az aknázólegyekkel is) foglalkozott, ezért nyugodtan nevezhetjük őt univerzális rovarásznak. Részt vett a nagy hazai ökoszisztéma feltárásokban, de érdeklődése, figyelme a kémiai ökológiai kutatásokhoz vonzotta, amely területen ma is nélkülözhetetlen munkát végez, a Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársaival karöltve.

Az intenzív kutatási tevékenység jelentős szakirodalmi munkássággal járt együtt. Szarukán professzor eddigi közleményeinek száma meghaladja a 100-at. Közel 48 éve a Magyar Rovartani Társaság tagja, 18 éve a Növényvédelem Oktatásának Fejlesztéséért Közhasznú Alapítvány (NOFKA) elnöke, s e funkciója mellett a Tiszántúli Növényvédelmi Fórum Szervező Bizottsága elnökeként is fontos tudományszervezői feladatokat lát el.

A Gulyás Antal-emlékérem kitüntetéshez meleg szívvel gratulálnak egykori tanítványai, munkatársai, a növényvédő szakma művelői, elégedett, egészségben töltendő éveket kívánva Szarukán István professzor úrnak!


Ez a cikk a MezőHír 2014/01 - januári számában jelent meg.