A fejlődés folytatódik



BASF VIP Fórum, 2013

A fejlődés folytatódik

2013 őszén ismét megrendezte VIP Fórumát a BASF, amelyen a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés globális kérdéseinek megvitatását és a mindennapi technológiák újabb eredményeinek bemutatását tűzte napirendre.

Kőrös Gyula és Dr. Friedrich Knecht
Kőrös Gyula és Dr. Friedrich Knecht

A jól ismert VIP rövidítés ebben az esetben a Valódi Innovatív Párbeszéd kifejezést jelenti, kezdte előadását Krasznai Gábor, a BASF Agrodivíziójának vezetője, aki a cég stratégiájáról mondott néhány gondolatot a jelenlévőknek.

A 2010-ben felállított stratégia jelszava: Fókuszban a termelő. Felkészült, elkötelezett csapat, megbízható, kiszámítható üzletpolitika, kiemelkedő minőségű termékek – ezek a stratégia megvalósításának eszközei, amelyekkel a magyarországi partnerek is nap mit nap találkozhatnak. Mindezt kiegészíti egy nagyon fontos, negyedik komponens is, a fenntarthatóság. Ez azt jelenti, hogy a termékeket úgy használjuk fel, hogy Földünket a következő generáció számára is élhető állapotban őrizzük meg és hagyjuk vissza.

A cég agrártevékenységét alapvetően három szegmensre építik: szolgáltatások, növénygondozás és a hagyományos értelemben vett növényvédelem.

A BASF-ről szóló számadatokban elhangzott, hogy a vállalat árbevétele 2012-ben 76 milliárd euró volt, ennek 6,3%-a származott a mezőgazdaságból. A kutatás-fejlesztésre teljes árbevételének 2,5%-át fordítja, ebből 25%, tehát minden negyedik euró a mezőgazdasági megoldásokat szolgálja. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy az Agrodivízió teljes árbevételének közel 10%-át fordítják kutatásra és fejlesztésre.

Ezek eredményei között említette a szakember a Clearfield gyomirtási technológia kidolgozását és bevezetését, előbb a napraforgóban, majd újabban a repcében is. Céljuk, hogy ez a technológia néhány éven belül a repcében 30-40%-os arányt érjen el.

Továbbra is fontosnak tarják az AgCelence jelzésű termékek körét, illetve ezek forgalmazását, amelyek élettani hatású előnyökkel jellemezhetők. Ezek a készítmények valamennyi meghatározó kultúracsoportban jelen vannak, legújabb tagjuk a 2014-ben kukoricában bevezetendő Retengo Plus lesz, amely gombabetegségek és stresszhatások elleni védelmével szolgálja a termesztést.

A cég magyarországi termékpalettája jelenleg is széles, több mint 70 készítményt tartalmaz, de az elkövetkező években további szerek jelennek meg: 10 a szántóföldi kultúrákban, 4 a szőlőben és 5 a gyümölcstermesztésben.

A szolgáltatásokra térve az előadó elmondta, hogy a környezettudatosság jegyében az eddig is működő szőlővédelmi előrejelzést továbbfejlesztve agrometeorológiai előrejelzést kívánnak nyújtani.

S hogy mit jelent a növénygondozás témaköre? Ennek alapját a már említett AgCelence-termékcsalád tagjai jelentik, amelyek nemcsak a szlogen szerint, hanem tényleges tudásuk alapján is ’többre képesek’. Az elkövetkező néhány évben a fejlesztések nyomán a vetőmagvédelemben, a vízhasznosulásban, a biológiai védelemben és a műtrágya-hasznosulásban hatásos készítményeket szándékoznak bevezetni, amelyekkel nemcsak a magasabb hozamokat, hanem a fenntarthatóságot is kívánják szolgálni.

Az egyáltalán nem rózsaszín kilátások

Harald von Witzke, a Humboldt Egyetem professzora a mezőgazdaság jövőbeli új trendjeiről vázolt fel képet.

Amint mondta, a 2000-es évekig a taposómalom idejét élte a mezőgazdaság. Ez azt jelenti, hogy egyre több embernek egyre több élelmiszert állított elő, egyre alacsonyabb áron. Ennek vége; az ezredforduló óta az árak emelkednek. A globális élelmiszer-kereslet egyre növekedik, véleménye szerint 2050-re megduplázódik. Ennek okát a népesség és a fejenkénti élelmiszer-fogyasztás gyors növekedésében látja. Ezzel a felgyorsuló folyamattal a globális élelmiszer-ellátás nem képes lépést tartani, egyrészt a termőterület korlátozott volta miatt, másrészt mivel a termelékenység növekedése egyre csökken. Amíg ez utóbbi a 20. század utolsó évtizedeiben (a zöld forradalom idején) még 4% volt, napjainkban csak kb. 1%, de az EU-ban mindössze 0,6%. Mindehhez társul az édesvízkészletek apadása, az energiaárak növekedése és az éghajlatváltozás egyre jobban megnyilvánuló kedvezőtlen jelenségei, hatásai. A társadalom is mind gyakrabban követeli a környezeti és természeti erőforrások fokozottabb védelmét, ami végül is a termelés korlátozását jelenti. Napjainkban annak is tanúi vagyunk, hogy mind nagyobb arányú a nem élelmiszer célú növénytermesztés (bioenergia, EU-greening, gyapot, stb.), s ez mind az élelmiszerárak növekedéséhez vezet.

A világ élelmiszer-biztonsága egyre inkább jelentős politikai üggyé válik, miközben ennek kilátásai romlanak, gondoljunk a legszegényebb országokban megnyilvánuló feszültségekre, erőszakra, az egyre tömegesebb migrációra. Az ENSZ korábbi célja – vagyis az alultáplált emberek 1995-ös számának felére csökkentése 2015-re – ma elérhetetlennek tűnik, sőt a becslések szerinti jelenlegi 1 milliárd éhező száma még emelkedni fog, illetve az élelmiszerhiány 2000 és 2030 között várhatóan megötszöröződik.

Ezek nagyon súlyos kijelentések, annál is inkább, mert von Witzke professzor már egy 2009-es publikációjában jelentős, 100%-ot jóval meghaladó áremelkedéseket prognosztizált a 2015-17-es időszakra. Sajnálatos tényként említette, hogy a szegény országok egykor nettó élelmiszer-exportőrök voltak, s mára nettó importőrök. Ezen úgy változtathatnánk, ha a gazdag országok több élelmiszert termelnének és exportálnának.

Az éghajlatváltozás problematikájára kitérve rámutatott, hogy a növekvő élelmiszerárak ösztönzik a termelőket az erdőirtásra, a művelhető területek növelésére, s ez maga a globális felmelegedés egyik oka. Ehhez csatlakozik a legelők művelésbe vétele, s a kettő együtt 18%-ban felelős az éghajlatváltozásért. Ez több mint a globális termelés éghajlati hatása, vagy mint a globális szállítmányozás éghajlati hatása.

A szakember a bioenergia-termelés kérdését is részletesen taglalta. Ennek kapcsán úgy vélte, hogy a bioenergia-termelésnek a világ mezőgazdasági árucikkeinek árára gyakorolt hatása csak marginális, és csak 6%-ban járult hozzá az élelmiszerek áremelkedéséhez.

Úgy ítélte meg, hogy a termelékenység növekedése alapvető fontosságú a mezőgazdasági növekedéshez, annál is inkább, mert ez az éhezés és alultápláltság, a globális felmelegedés és a természetes élőhelyek megóvása szempontjából is fontos kritérium. Elemzése alapján minden százalékpontnyi termelékenység-növekedés 10 millió embernek biztosít élelmet, hatása 500 millió euróval növeli a társadalmi jólétet, és a globális mezőgazdasági földterület bővüléséből származó CO2-kibocsátást 220 millió tonnával csökkenti.

A fenntarthatóságról

A fenntartható gazdálkodás érdekében elérhető megoldásokról Dr. Friedrich Knecht, a BASF vezető munkatársa szólt. Előadásának Lester R. Browntól kölcsönzött alapgondolata az emberiség ellátása körül forgott, ami szerint: „A 21. század kezdetére nemcsak a multimédiás technológia és az információs szupersztráda jellemző, hanem az az alapvető kérdés is, hogy hogyan tudunk kilencmilliárd embert élelmezni.”

Az előadó a fenntartható fejlődést a következőképpen határozta meg: a jelen igényeit szolgálja anélkül, hogy a jövő nemzedékek lehetőségeit szűkítené arra vonatkozóan, hogy igényeik teljesüljenek, úgy, hogy közben figyelembe veszi az ökológia, a gazdaság és a társadalom elvárásait, igényeit. Ennek érdekében a BASF az erőforrás-hatékonyság, a termékgondozás és a biodiverzitás megőrzése terén kínál megoldásokat.

Az emberiség kilátásainak szemléltetésére bemutatta: a 2011-ben élő 7 milliárd ember ellátását fejenként 2 200 m2 termőterület biztosította; a 2050-re prognosztizált 9,6 milliárdnyi népesség táplálására 1 550 m2 áll majd rendelkezésre. Tehát növekvő igények, csökkenő területen.

Napjaink dilemmája, hogy vegyszerekkel vagy vegyszerek nélkül termeljük-e meg az élelmiszereket? Válasza egy nagyon szemléletes ábra volt: a növényvédő szer és műtrágya nélkül termesztett kukorica termése 3,8 t/ha volt, míg növényvédő szerekkel, de műtrágya nélkül 6,9 tonna. Előadásában ezután részletesen szólt a hatékonyság növelésének eszközeiről, így pl. az AgCelence-termékekről, amelyek a megkívánt növényvédelmi hatásokon túl plusz előnyöket is nyújtanak a termelőknek; a termékgondozásról, ami a növényvédelmi termékek felelős és etikus kezelését jelenti a termék teljes életciklusa alatt, s végül a biodiverzitás védelméről. Ez utóbbi lényege, hogy egyensúlyt kell találni a mezőgazdasági javak előállítása és a természeti erőforrások megóvása között (pl. méhek egészségének megóvása, beporzó rovarok populációinak védelme, élőhelyek és élőlények védelme).

Az itt vázolt globális kérdéseken túl az egész napos rendezvényen technológiai kérdések is napirendre kerültek. Így előadások hangzottak el a permetezéstechnika legújabb lehetőségeiről, a precíziós növénytermesztésről és a növényvédelmi előrejelző rendszerek jövőbeli fejlesztéseiről.


Ez a cikk a MezőHír 2014/01 - januári számában jelent meg.