Tízéves TÉSz-jubileum Csornán



Mint a Magyar Agrárkamara átmeneti elnökének bejelentéséből ismeretes, február elején országszerte megkezdődnek az agrárkamarai választások. Ennek Győr-Moson-Sopron megyei menetrendjéről tartott sajtótájékoztatót Győrben Családi János megyei átmeneti elnök.

A tisztségviselő ismertette az előzményeket, amelyek szerint a jogalkotó célja egy erős, egységes köztestület létrehozása az agrárium támogatására, a versenyképességének növelésére és az érdekérvényesítés hatékony védelmére. Hangsúlyozta, hogy új nemzeti kamara egy új esélyt hordoz a magyar vidék számára, amely csak akkor valósulhat meg, ha a már eddig is szép számmal bejelentkezett tagság eleget tesz – a kiírt szabályok szerint februárban – választási kötelezettségének. Az új köztestület munkája akkor lehet eredményes, ha azt szakmailag rátermett, elkötelezett és felelősen gondolkodó szakemberek vezetik – mondta. Majd pedig további regisztrációra buzdítva reményét fejezte ki, a választások sikeressége tekintetében, amihez a sajtó segítségét is kérte.

Családi János TÉSz-elnök
Családi János TÉSz-elnök

A sajtótájékoztató után pedig kiváló alkalom kínálkozott arra, hogy „civil” minőségében kérdezzem Családi Jánost, mint a csornai székhellyel immár tizedik éve működő Hanság-Fertőmenti Zöldség Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet (továbbiakban TÉSz) elnökét.

– Kérjük, mutassa be a működésének tizedik évébe lépett TÉSz alakulásának körülményeit és profilját!

– A Hanság-Fertőmenti TÉSz-t 2003 márciusában alapítottuk 35 taggal, hiszen a közelgő EU-csatlakozás miatt a termelők nem szeretettek volna kimaradni – szervezettség hiányában – a korábban beharangozott uniós támogatásokból, és részesei akartak lenni egy könnyebb értékesítési gyakorlatnak. Gyorsan jött az elhatározás, amelynek első lépése volt – a hansági és a Fertő-menti termelőkre tekintettel – a névválasztás. Majd az előzetes elismerés feltételét jelentő 60 milliós kezdő árbevétel volt a cél, amit sikerült elérni. A törzstőke akkor mindössze 3 milliós volt, más vagyon híján abból kellett építkezni.

A következetes munka eredményeképpen azonban nőtt a termelés volumene, és az akkori marketing eredményeként egyre erősödött a vevőkör, ami legalább olyan fontos volt, mint a tagság termelőtevékenysége, hiszen az árut biztonságosan el kellett adni. Ezt a következetes munkát az áruházláncok – a CBA, SPAR, METRO – honorálták azzal, hogy tartós partnerséget és folyamatos beszállítási lehetőséget biztosítottak. Ebből a kezdeti üzleti kapcsolatból lehetett építkezni, és van, amelyikkel közülük hosszú távú kapcsolatunk alakult ki, vagyis a mai napig beszállítunk.

– Milyen szervezeti és egyéb változások következtek be a TÉSz életében az elmúlt tíz év folyamán, miközben megvalósult uniós tagságunk, valamint a közgazdasági környezet és a piaci mechanizmusok is alaposan megváltoztak?

– A TÉSz előzetes elismerését követően, 2009-ben a végleges elismerést is megkapta, hiszen teljesítette a 250 milliós éves árbevételt – ez alatt folyamatosan nőtt a taglétszám, amely mára megháromszorozódott, és így 92-re emelkedett. A vagyonosodási folyamat sem váratott sokat magára, hiszen megvásároltuk 2006-ban Csornán a volt ÁFÉSZ-telephelyet, amely megfelelő körülményeket teremtett a további fejlesztésekhez. Emellett folyamatosan bővült a géppark is, és nemcsak a feldolgozásban, de a magasabb szintű termesztéstechnológiában szintén nagy segítséget jelentettek a tagok számára az anyagmozgató, vető-, illetve betakarítógépek, valamint a csomagoló- és osztályozógép-beruházások. A telephelyen felújítottuk a hűtőrendszert, valamint az épületegyüttes tetőszerkezetét. Emellett gondot fordítottunk arra is, hogy a termeléssel foglalkozó tagság szakmai képzésben részesüljön. Mindez fokozta a termelői kedvet, emelte a termésszinteket, valamint az egyre jobban fókuszba kerülő minőség javulását is magával hozta.

– Hogyan alakult a termelt növények összetétele a közös TÉSz-munka során? Tudomásunk szerint kezdetekben meglehetősen szerteágazó volt, sokféle növény szerepelt a palettán, majd ökonómiai okok miatt a „szakosodás” felé vették az irányt.

– Valóban, magas volt a növényszám, hiszen a káposztafélék mellett a gyökérzöldségek, a vöröshagyma, a paprikafélék, a gyümölcsök közül a piros és fekete ribizli, körte, alma, szilva, cseresznye meggy jelentett nagyon széles skálát, amelyet hosszú távon nyilvánvalóan nem lehetett felelősen felvállalni.

Ugyancsak gondot jelentett az egyes növényekből a kis mennyiség, ami aztán indokolta a növényszám csökkentését, a maradék kultúráknál pedig a mennyiség és a minőség növelését. Talán ez a kulcsa annak, hogy sikerült növekedési pályára állítani az értékesítést. Letisztult a piac is számunkra, aminek folyamodványaként lassan kialakult a tényleges értékesítési profil. Jelesül a zöldségértékesítésben a vöröshagyma, a gyümölcsben pedig az alma vette át a főszerepet az utóbbi években. Ez egyben azt is jelentette, hogy csatlakoztak olyan termelők, akik e két növény értékesítésében jobb értékesítési lehetőségeket láttak a szövetkezetnél. Almatermelők a három szomszédos megyéből is jelentkeztek, illetve még Tolna megyéből is, és mindannyian aktív szerepet játszanak a szövetkezet életében.

Szerephez jutnak persze a többi kisebb volumenben forgalmazott termék között a gyökérzöldségek is, amelyek többek között Hegykőről, a tradicionális termelési körzetből származnak. Jelenleg az alma és a vöröshagyma adja a TÉSz forgalmának 70%-át, erőinket erre a két növényre összpontosítjuk, és az eredmények igazolják erőfeszítéseinket.

Jelenleg az alma és a vöröshagyma adja a TÉSz forgalmának 70%-át
Jelenleg az alma és a vöröshagyma adja a TÉSz forgalmának 70%-át

– Mi az a hozzáadott érték, ami e két kiválasztott növény eredményességét lehetővé teszi, és ami miatt ezek túlsúlya mellett döntöttek, hiszen látszólag semmi különlegességet nem hordoznak magukban?

– Nos, a piac nagyon szigorúan ítél, és elvár bizonyos tulajdonságokat egy-egy termékkel kapcsolatban. Ilyen elvárás pl. a hagymánál a korszerű csomagolás, amelyet a feldolgozóüzemünkben a legmodernebb osztályozási és csomagolási technikával sikerült megoldanunk. Ez éppen annyit eredményezett, hogy az egyik említett áruházlánc kizárólagos beszállítói lehetünk 10 kg-os kiszerelésben az elmúlt évtől. Természetesen ez azzal jár, hogy egész évben állandó minőséget és pontos szállítást kell biztosítanunk. Mindamellett megtiszteltetés egy ilyen kapcsolat, és egyben a szakmai munkánk elismerése is.

Az alma értékesítése egyelőre még nem megy ilyen zökkenőmentesen, ezért részben léalma előállítására szállítjuk, részben betárolásra kerül, étkezési célra. A piac persze időnként felülírja a várakozást, és szinte mindig az előző évi gyakorlatot. Éppen ezért nagyon körültekintően kell bánni a tagok által megtermelt termékekkel.

Sajnálatos módon a gazdasági válság alaposan begyűrűzött a mezőgazdaságba, „megfogta” a korábban már körvonalazódó egyre kiszámíthatóbb piaci folyamatokat, és persze a fogyasztást is. A lecsökkent vásárlóerő miatt ma sem lehet kiszámítani a fogyasztás mértékét, de a reményt az adja, hogy talán elsőként az élelmiszerek iránt nő meg a kereslet a gazdaság megpezsdülését követően, amit 2014 elejére várok.

– Mi a titka annak, hogy a Hanság-Fertőmenti TÉSz az elmúlt tíz évben folyamatosan fejlődési pályán tudott maradni, és gyarapodni tudott, anélkül, hogy kritikus időszakot kellett volna átélniük?

– A TÉSz tagságával egyetértésben azt vallom, hogy ha zöldség-gyümölcs fronton szeretne dolgozni az ember, akkor azt csak profi módon tegye. Ma már kevés a versenyben maradáshoz ebben az ágazatban, hogy termelünk, aztán ha sikerül, akkor feldolgozatlanul, „lédigben” gyorsan eladjuk a terméket, és örülünk az egyszeri árbevételnek. Ma már elvárás, hogy folyamatosan kell biztosítani egy-egy terméket egész évben a megszerzett fogyasztóink számára. Ehhez tárolható növényekkel kell foglalkozni, és a termést nagy odafigyeléssel, jó minőségben kell megtermelni. Az a korábbi gyakorlat sem járható út, hogy a vegyes minőségű és kifogásolható árut árcsökkentéssel eladom, mert az csak egyszeri alkalomra szól, és egyre kevesebb alkalom kínálkozik erre is.

A minőség jelenti a belépőt a már említett versenyben való részvételhez, a termelő számára pedig a – korszerű technológiával elérhető – magas terméshozam biztosítja a nyereséget. Ez ma vöröshagymából 50-60 t/ha értékesített áru esetén várható, ha csak a fele terem, akkor nincs nyereség, nincs termelői kedv és nincs biztos piac sem… Ezt az elvárást és az ennek való megfelelést a TÉSz-tagok nagyobbik része már elfogadta, és ennek szellemében várja a következő évet, szervezi a munkát. Részben ennek köszönhetően a Hanság-Fertőmenti TÉSz elég biztos lábakon áll, nem vagyunk eladósodva, és jelentős vagyonnal rendelkezünk. Ha a hiteleinket levonjuk a meglévő vagyonból, akkor egy részjegyre számítva 600-700 000 Ft jut azzal a 30 000 Ft-tal szemben, amit tíz évvel ezelőtt induláskor a tagok befizettek.

A minőség jelenti a belépőt a már említett versenyben való részvételhez, a termelő számára pedig a magas terméshozam biztosítja a nyereséget
A minőség jelenti a belépőt a már említett versenyben való részvételhez, a termelő számára pedig a magas terméshozam biztosítja a nyereséget

Nem vitatható el a TÉSz további növekedése, de ezt csak akkor érdemes erőltetni, ha megalapozottan történik. Lehet, hogy az árbevételünket vagy a vagyont tekintve országos viszonylatban kicsik vagyunk – amit a terméktanács időnként kritikaként fogalmaz meg –. de biztos lábakon állunk. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a milliárdos forgalmú nagy TÉSz-ek közül sokan tönkrementek már, talán éppen azért, mert nem alapozták meg eléggé a fejlődési folyamatot, és talán indokolatlanul nagy kockázatokat vállaltak…

Mi nem akarunk úgy bővülni más növénykultúrák terén, hogy nincs mögötte termelési és értékesítési biztonság, hiszen azzal az elért eredményeinket, saját pozíciónkat gyengítenénk. A jelenlegi 300 milliós éves tagi árbevétel elérése olyan biztonságot ad, ami garantálja a vevőink kiszolgálását, szinten tartja a tagok bizalmát, és ami nem indokolja feltétlenül és fejetlenül a mindenáron való bővülésünket. Hangsúlyozom még egyszer, hogy nem cél a megalapozatlan fejlődés, mert az óriási kockázatot hordoz magában, és nagyon veszélyes lehet. Hogy ezt elkerüljük, a döntéseket is közösen hozzuk, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai által alkotott üléseinken.

Az eddig elmondottaknak megfelelően a szlogenünk és elvünk úgy szól: „Az árut akkor tekintjük eladottnak, ha azt már a vásárló elfogyasztotta”. Talán ezt az elvet lehetne következetesen alkalmazni az élelmiszeripar más területein is…


Ez a cikk a MezőHír 2013/02 - februári számában jelent meg.