Tápanyag-utánpótlási kísérletek az Agrofil-SZMI Kft.-nél



A nitrogénről – másképpen

Cégünk évek óta misszió jelleggel folytat trágyázási kísérleteket, amelyekben sok mindenre fény derült a vizsgált körülmények között, ugyanakkor még több új kérdés felvetődött.

A PK-alaptrágyázások témája után a figyelem a N-trágyázás irányába terelődött, amelynek helyenként és alkalmanként meglepő eredményei a genetikai alapok megváltozása, a fajtaváltás, illetve a változó talajművelési szokások (forgatás nélküli talajművelés) és tápanyag-utánpótlás interakcióira terelte figyelmünket. Emellett Európát járva fontosnak ítéltük az energia célú növénytermesztés trágyázási sajátosságainak feltárását. 2012-ben pedig megtettük az első lépéseket (szégyen–nem szégyen) a víztelenített, szárított, pelletált import hígtrágya adaptációs kísérleteivel. Ugyanis amíg az állattenyésztés helyzete nem javul Magyarországon, addig az NPK-műtrágyázáson túl is gondolni kell agro-ökoszisztémánk C-körforgalmára. Nem ez fő kutatási irányunk, de biztosan magyarázatot kíván, honnan jött ez a „szakmai perverzió”. A mai magyar agrárvalóság perverz arányaiból.

Krisztinamajor, búzakísérlet, 2012.
Krisztinamajor, búzakísérlet, 2012.

Magyarországról a gabonakereskedelem a növénytermesztés végtermékeivel elszállítja a szenet – a földi élet alapját –, és más vidékeken káros mértékben, az állattenyésztés melléktermékei révén, erősen környezetszennyező módon felhalmozza azt. Így jutottunk el oda, hogy a mi „aranysárga kukoricánkért szárított csirke- és disznózaggyal szúrják ki a szemünket” – finomítva idézve egy partnerünk véleményét. Ide jutottunk, nem kell csodálkozni. A „könnyű pénzt”, a néhány embert foglalkoztató szezonális növénytermesztést választottuk. Télen vadászgatunk, aratás előtt forró égövön nyaralgatunk, hogy hozzászokjunk a betakarítás melegéhez. Tisztelet természetesen a kivételé; az olvasó meg egyébként sohasem érintett a kritikában. Az utódlás – ha megol-
dott –, az új generáció pedig ebben szocializálódott, nem ismeri az állattenyésztés monoton 365 munkanapját, a falu meg az állatokat hangosnak és büdösnek találja. Az utódokat, ha érdeklődnek a szakma után, csak a hightech fedélzeti automatikák és a nagy munkaszélességű munkagépek érdeklik.

Ásványráró, repcekísérlet, 2012.
Ásványráró, repcekísérlet, 2012.

Tudom, hogy torz karikatúra mindez, de ez a műfaj – a Ludas Matyi óta biztosan tudjuk – mindig képes volt görbe tükröt tartani elénk. Mára Magyarországon oda jutottunk, hogy amikor egy magyar gazdaság elkezdte a szervestrágyaszórást, az önkormányzat összehívta katasztrófavédelmi bizottságát, hogy elejét vegye a várható tömegszerencsétlenségnek. Nekem csak ez jutott eszembe erről: Ezek betegek… A kutya-, meg macskapiszok, vagy a cigarettavég senkit nem zavar a játszótér homokozójában, de ha valahol a termőföld elsődleges funkcióját, a termékenységet igyekeznek fenntartható módon megőrizni, akkor már nem csak a „szomszéd néni” háborodik fel, hanem a BIZOTTSÁG is ülésezik. Gyermekkorom egyik haszontalannak tartott tantárgya volt a honvédelmi ismeretek, de legalább segített megkülönböztetni a „ganészórót” a „Katyusától”, meg az atomerőmű-katasztrófától. „Csernobiles” generációként még kamaszkorom aktív sejtosztódásának idején éltem át a reaktorbummot, így talán nem tűnik idegennek a képzettársítás.

Parcellakombájn dolgozik repcében
Parcellakombájn dolgozik repcében

A kísérleti munka és eredményei

A kísérleteket (2008-tól) kisparcellán, 15-30 m2-en állítottuk be, 6 ismétlésben. Mértük a N-trágyázás hatására a leveleken kialakuló zöldszínintenzitást, állománymagasságot, szemtermést, az idei évtől pedig kukoricában zöldtermés- (siló-) és beltartalmi vizsgálatok folynak, ami silóminták esetében a biogáz-kihozatal mérését is jelenti. A kísérleteket négy talajtípuson, több növényfajon végeztük, végezzük és fogjuk is végezni.

A termés és a hektárra vonatkoztatott olajtartalom kapcsolata (Ásványráró, 2012)
A termés és a hektárra vonatkoztatott olajtartalom kapcsolata
(Ásványráró, 2012)

A PK-kísérletek lezárultak. Eredményeik bebizonyították, hogy a folyamatos évenkénti alaptrágyázást kockázat nélkül fel lehet váltani egy vetésforgóba elrendezett periodikus trágyázási módszerrel. A PK-trágyázás alkalmankénti elhagyása nem bűn, sőt még segíti is a talaj tápanyag-dinamikájának életben maradását. Kísérleteket kell azonban folytatni a starter-
trágyázás jelentőségéről.

Az olajtartalom (%) és a hektárra vonatkoztatott olajtermés kapcsolata (Ásványráró, 2012)
Az olajtartalom (%) és a hektárra vonatkoztatott
olajtermés kapcsolata (Ásványráró, 2012)

A kukorica N-trágyázásának kísérletei számos új tisztázandó kérdést vetettek fel, amelyek megválaszolását jelenleg folytatjuk. Az biztosan látszik, hogy bizonyos körülmények között jelentős N-túltrágyázás fordulhat elő a gyakorlatban. A rendszerben emellett vannak tartalékok; ezek minél hatékonyabb kiaknázására indítottunk N-fajtareakció vizsgálatokat. Megállapítottuk, hogy a kukoricahibridek jelentős eltérést mutatnak N-hasznosítás szempontjából, a képet azonban árnyalja, hogy ebben jelentős termőhely- és évjárathatás is megmutatkozik. A pontos karakterisztikához a kísérleteket tovább folytatjuk.

Nagyon fontos kérdésként vetődik fel az utóvetemény N-trágyázása, esetleg őszi N-igénye egy mérsékeltebb kukorica-N-trágyázás, esetleg sortrágyázás mellett.

A repcefajták és -hibridek N-reakcióját is vizsgáljuk forgatás nélküli talajművelés mellett. A repce termesztéstechnológiája változott talán a legmarkánsabban az elmúlt évtizedben. Ezeknek a drámai változásoknak kell, hogy hatásuk legyen a trágyázásra (talajművelés, genetikai előrehaladás, tőszám, vetéstechnika). Ráadásul a rendszer mozgásban van; tovább csökken a tőszám, és nő sortáv; a repce kapásnövény lehet, és jöhet a sortrágyázás a repce esetében is. Az eredmények azt mutatják, hogy a repce N-igénye markánsabb mint a kukoricáé. Alacsony termésszinten is reagál a N-re, de itt már anyagilag nem megtérülő módon, így alacsony termésszinten a tápanyag jelentősen fokozza a felesleges környezetterhelést. Magasabb termésszinten a kezeletlen kontrollok is magasabbak, de a trágyázással kijuttatott hatóanyag megtérülése itt biztosabbnak látszik.

Állománykezelés 12 méter keretszélességű nagyparcellás permetezőnkkel
Állománykezelés 12 méter keretszélességű
nagyparcellás permetezőnkkel

A vizsgálatok termőhelytől és termésszinttől függetlenül azt mutatták, hogy az olajtartalom – és magas dózisnál az olajtermés – a N-dózis emelésével csökken. Hirtelen és csapadékszegény kitavaszodás esetén felül kell vizsgálni a repce N-adagja 2-3-szori kiszórásának gyakorlatát, ugyanis a késői adagok hasznosulása sokszor kérdéses.

A Püskin található székhely közvetlen szomszédságában elterülő kísérleti területek
A Püskin található székhely
közvetlen szomszédságában
elterülő kísérleti területek

A gabonatermesztés és -piac változásai is nagy dilemma elé állítják a termelőket. A kialakuló élelmiszerhiány a minőségitől a mennyiségi termelés irányába tolja el az igényeket. Megjelentek a nagy termőképességű hibridek a köztermesztésben, a búzatermés csúcsai a kukoricaátlagokat támadják. Folyamatosan csökken a tőszám, változik az optimális vetésidő kérdése. Látható, hogy itt is változó szituáció tanúi vagyunk; ezt a változást nem lehet 40-50 évvel ezelőtti kísérletekkel modellezni.

A mi kísérleteink 2012 őszén indultak. Ezekben – országosan négy helyszínen – 20 különböző termesztési célú fajta és hibrid került elvetésre. Várják a tavaszi N-adagjaikat és az újabb tenyészidőszak előttük álló részét, amely ősszel eddig új, szinte tankönyvi helyzetet hozott. Ilyen optimális vetés, kelés és őszi fejlődési szituáció már nagyon régen volt a búza számára.

Ez a legszebb ebben a szakmában, hogy sohasem lehetünk okosak, hiszen a valóság megmutatja, hogy honnan jöttünk és hová tartunk.




Ez a cikk a MezőHír 2012/11 - novemberi számában jelent meg.