Santana 1 G – Túl a harmadik éven – 2. rész – A hatóanyag mozgása a talajban és a növényben



2. rész. A hatóanyag mozgása a talajban és a növényben

Decemberben ismételten elindítottunk egy cikksorozatot a Santana 1 G talajfertőtlenítő készítményünkkel kapcsolatban. Ezúttal nem pusztán üzemi tapasztalatokat szeretnénk megosztani az olvasóval, hanem olyan új információkat is, amelyek segíthetik a termék eredményes felhasználását.

Cikksorozatunk mostani részében a Santana 1 G hatóanyagáról, a klotianidinről szerzett legújabb ismereteket mutatjuk be.

A klotianidin a legtöbb növényvédelemmel foglalkozó szakember számára jól ismert hatóanyag. Bár fejlesztését tekintve a neonikotinoid hatóanyagcsoport újabb tagjai közé tartozik, évek óta használjuk több növénykultúrában, többféle kártevő ellen. Általános ismérve, hogy jó kontakt és erős gyomorméreg hatással rendelkező hatóanyag, ami a növénybe való felszívódása révén olyan kártevők ellen is hatékony, amelyek rejtett életmódot folytatnak. Tudjuk, hogy levéltetvek ellen csoportjában az egyik leghatékonyabb, valamint, hogy méhekre kifejtett hatása miatt az állománykezeléskor különös óvatossággal kell eljárnunk.

Eddig azonban nem voltak részletes ismereteink arról, hogy talajfertőtlenítés során felhasználva a hatóanyag hogyan mozog a talajban, illetve hogy a növénybe való felszívódás dinamikája milyen. Az elmúlt évek kísérleteinek eredményei mára már választ adnak ezekre a kérdésekre.

A hatóanyag talajban való mozgása kulcskérdés egy talajfertőtlenítő készítmény hatékonysága tekintetében. Egyrészt meghatározó abból a szempontból, hogy a „kontakt zóna” kiterjedése milyen változásokon megy keresztül a tenyészidőszak során, másrészt pedig választ adhat a „kimosódás vagy lemosódás?” kérdésére. (Tapasztalataink szerint a Santana 1 G bevezetésének első egy-két évében ez utóbbi kérdés igen gyakran felmerült!) A gyártó cég által végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a klotianidin hatóanyag rendkívül kis mértékben mozdul el a kijuttatás helyétől. Függőleges irányban való elmozdulása minimális; a 10 cm alatti talajréteg alig kimutatható mennyiségben tartalmazta a hatóanyagot, még a kijuttatást követő közel két hónap elteltével is. A hatóanyag oldalirányba való elmozdulása még kevésbé jellemző, a kijuttatási zónától 10 cm-re egyáltalán nem tartalmazott a talajréteg klotianidint (1. ábra).

1. ábra. A klotianidin mozgása a talajban
1. ábra. A klotianidin mozgása a talajban

A fenti eredményekből több következtetés is levonható, ami a gyakorlat számára fontos. Az első, hogy a kijuttatást megelőző gépbeállításnál a pontos adagoláson túl figyelnünk kell arra is, hogy milyen talajrétegbe kerül a granulátum. A Santana 1 G esetében nem beszélhetünk gázhatásról, ami segítené a hatóanyag eloszlását a talajban, így – ajánlásunknak megfelelően – a magárok aljára, a mag környezetébe kell juttatnunk a készítményt.

A másik fontos következtetés, hogy a Santana-t használóknak nem kell attól félniük még csapadékosabb évjáratban sem, hogy a hatóanyag túlságosan mélyre mosódik. Hatékonyságának csökkenésétől ilyen esetekben sem kell tartani. Ez lemérhető volt a termék bevezetésének első évében – 2010-ben –, amikor a rendkívül csapadékos évjáratban sem volt gond a Santana-val kezelt területeken. Összességében elmondható tehát, hogy hatóanyag legnagyobb része abban a zónában marad, ahová kijuttattuk.

A Santana 1 G készítménnyel kijuttatott klotianidin másik nagyon fontos tulajdonsága, hogy a növények gyökérzetükön keresztül is képesek könnyen és gyorsan felvenni. A növényi nedvkeringésbe bekerülve a hatóanyag a gyökérzet granulátummal közvetlenül nem érintkező részeibe, valamint a föld feletti részekbe is eljut. A legnagyobb koncentráció a mesocotylban és a gyökérnyaki részben található (2. ábra).

2. ábra. A hatóanyag megoszlása   a növény föld alatti részeiben
2. ábra. A hatóanyag megoszlása a növény föld alatti részeiben

Ez az egyik magyarázata annak, hogy a drótférgek elleni hatékonyság szempontjából a Santana 1 G tekinthető a legjobbnak a jelenleg forgalmazott talajfertőtlenítő készítmények közül. A drótférgek kártétele ugyanis abban az esetben jelent különös veszélyt a növényre, ha a károsítás a mesocotylt, vagy gyökérnyaki részt érinti (3. ábra). Amennyiben a károsítás a gyökérzet más részein jelentkezik, pusztulás nem következik be, a növények kiheverik a kártételt. A Santana 1 G esetében a hatóanyag azokban a növényi részekben található legnagyobb mennyiségben, amelyek a drótféreg kártételére a legérzékenyebbek, ennek köszönhetően eredményesebben védhetjük meg növényeinket.

3. ábra. A drótférgek különbözo pontokon történo kártételének hatása a növényre
3. ábra. A drótférgek különbözo pontokon történo kártételének hatása a növényre

A korábbiakban már szóba került, hogy a klotianidin hatóanyagot a növények a gyökérzetükön keresztül gyorsan és könnyen veszik fel. Sokszor merül fel a kérdés, hogy a felvett hatóanyag milyen gyorsan bomlik le, mennyire tudja eredményesen kontrollálni a kukoricabogár lárváinak kártételét, ami a vetési időszakhoz képest jóval később jelentkezik. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a Santana 1 G esetében nem kell tartanunk a hatáscsökkenéstől, még ilyen időtávon sem. A hatóanyag jellemzője a nagyfokú perzisztencia, lebomlása viszonylag lassúnak tekinthető mind a talajban, mind a növényben. A következő ábrán a hatóanyag felvételi és lebomlási dinamikája követhető figyelemmel a növény támasztógyökereiben (4. ábra).

4. ábra. A klotianidin koncentrációjának alakulása a gyökerekben
4. ábra. A klotianidin koncentrációjának alakulása a gyökerekben

A kijuttatást követő 8. héten mért hatóanyag-mennyiség még mindig lényegesen magasabb, mint ami a biztos hatáskifejtéshez szükséges.

A fentiekben leírtak alapján jól nyomon követhető, hogy milyen mechanizmusokon alapszik a Santana 1 G gyakorlati oldalról már elismert hatékony működése.




Ez a cikk a MezőHír 2013/01 - januári számában jelent meg.