Munkahelyek és a versenyképesség kerülhet veszélybe



Átfogó tanulmány mutat rá a magyar vetőmagipart fenyegető veszélyekre, amelyek a rovarölőszeres vetőmag-csávázási technológia elvesztéséből adódhatnak

A Humboldt Élelmezési és Mezőgazdasági Fórum (HFFA) közzétette a neonikotinoid típusú rovarölő szerrel való vetőmagkezelés (csávázás) társadalmi-gazdasági és környezeti hozzájárulásáról szóló első átfogó jelentését.

A Humboldt Fórum tanulmányának Magyarországra vonatkozó megállapításai:

  • a vetőmag-termesztési ágazat közel 700 millió euróval járul hozzá Magyarország nemzeti jövedelméhez;
  • a vetőmagtermesztés körülbelül 60 000 szezonálisan és körülbelül 5 000 teljes munkaidőben foglalkoztatott mezőgazdasági alkalmazott számára biztosít jövedelmet;
  • az országban 34 000 hektárnyi területen folyik kukoricavetőmag-termesztés, és a Magyar Vetőmag Szövetség szerint 817 vállalkozás tevékenykedik a vetőmag-előállítási ágazatban;
  • a neonikotinoid hatóanyagú csávázó szerek korlátozása vagy felfüggesztése 10-15%-kal csökkentené a vetőmagtermelést egy amúgy is éles versenyhelyzetben. A magyar vetőmagágazat visszaesése súlyos társadalmi-gazdasági hatással járna a munkahelyek, az export és a nemzeti jövedelem tekintetében;
  • kedvezőtlen forgatókönyv esetén akár felére is visszaeshet a vetőmag-termelési egységek kihasználtsági rátája, ami Európában a kukorica-vetőmag hiányát, Magyarországon pedig a vetőmag-előállítás fokozatos leépülését okozhatja.

A Humboldt Fórum tanulmányának az Európai Unióra vonatkozó megállapításai:

  • a neonikotinoid vetőmagcsávázási technológia elvesztése akár 20-40%-kal csökkentheti az olyan növénykultúrák hozamát, mint a kukorica, az olajrepce, az őszi búza, az árpa és a cukorrépa – csökkenhet a termelők jövedelme és egyes növények termesztésének fenntartása kérdésessé válhat;
  • az egyes tagállamokban, köztük Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban végzett kutatás kimutatta a mezőgazdaságra és a kapcsolódó iparágakra gyakorolt lehetséges káros hatások mértékét;
  • a neonikotinoid csávázási technológia elvesztéséből adódó termelékenységi visszaesést csak oly módon lehetne pótolni, ha Európán kívül további 3 millió hektár területet vonnának be a termelésbe, ami 600 millió tonna CO2-kibocsátással járna;
  • ez a technológiai veszteség öt év alatt akár 17 milliárd euró veszteséget okozhat a mezőgazdaságban és a tágabb értelemben az Európai Unió gazdaságában, 50 000 munkahely kerülne veszélybe – ami Kelet-Európát különösen érzékenyen érintené.

A tanulmány kapcsán a jelentés szerzője, Steffen Noleppa (agripol) elmondta: „Ez a jelentés rámutat, hogy a neonikotinoid vetőmagkezelés megszüntetése súlyos károkat okozna Európa fenntartható élelmiszer-termelésében. Első alkalommal sikerült számszerűsíteni ennek a forradalmi technológiának társadalmi-gazdasági és környezeti hatásait. Megállapítottuk: hogy e nélkül a technológia nélkül jóval alacsonyabb termésátlagokkal és a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének – egyes esetekben visszafordíthatatlan – visszaesésével kell számolnunk.

Magyarországon, ahol a vetőmagtermesztés kiemelkedően fontos, a neonikotinoidok betiltása vagy felfüggesztése azonnali negatív hatással lehet a mezőgazdaság jövedelmezőségére és a gazdasági növekedésre is.

Becslésünk szerint az EU-ban öt év alatt a gazdasági kár akár a 17 milliárd eurót is elérheti, emellett 50 000 munkahely kerülne veszélybe – nagyrészt a keleti tagállamokban. A károk nem csupán olyan iparágakat érintenének, mint a vetőmagtermesztés, hanem az élelmiszerlánc alsóbb szintjén elhelyezkedő feldolgozókat is, ami további élelmiszer-áremelkedéshez is vezethet. A neonikotinoid vetőmag-csávázási technológia 1990-es években történt bevezetése óta pozitív hatással van az európai élelmiszer-előállítás fenntarthatóságára. Becsléseink szerint több mint évi 2 milliárd euróval járul hozzá a mezőgazdasági hozamokhoz, és 1 milliárd euróval csökkenti az EU termelési költségeit.

Ha ezt a technológiát Európa elveszítené, akkor a hatékony alternatívák hiánya miatt a kevésbé fenntartható, több évtizedes, régi növényvédőszer-hatóanyagokhoz kellene visszatérni”.

A jelentés elkészítését a Copa-COGECA (Európai Gazdaszervezet), az Európai Vetőmag Szövetség (ESA) és az Európai Növényvédelmi Szövetség (European Crop Protection Association, ECPA) támogatta, és a Bayer Crop Science és a Syngenta finanszírozta. További információk a következő címen érhetők el: www.neonicreport.com


Ez a cikk a MezőHír 2013/02 - februári számában jelent meg.