Hiánypótló felmérés a magyar mezőgazdaságigép-állományról



Az elmúlt tíz évben jelentős gépberuházások történtek a magyar mezőgazdaságban. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet statisztikái szerint a kétezres években 800 milliárd forint értékben gyarapodott a mezőgazdasági termelők gépállománya; ennek az összegnek a felét 2007-2010 között használták fel a gazdaságok. A gépvásárlások száma és értéke erősen visszaesett 2010-ben, a gépvásárlási támogatások átalakulásával. 2011-ben ugyan újra nőni kezdett az értékesítés, a korábbi szintet azonban nem érte el. Az új gépek értékesítése mellett az ágazatban a használt gépek kereskedelme és a külföldről behozott gépek is fontos szerepet játszanak. A gépkereskedelemnek ezt a szegmensét a hivatalos statisztikák nem követik.

Az utolsó magyarországi gépösszeírást 2005-ben végezte a KSH. Az azóta eltelt 7 évben viszont jelentős beruházások zajlottak, így felmerül a kérdés, hogy a változások hatására jelenleg hogyan alakul Magyarország mezőgazdaságigép-állománya?
A Kleffmann mezőgazdasági piackutató cég 2011 nyarán átfogó kutatást végzett, amelynek során a gazdaságok mezőgazdasági gépekkel való ellátottságát, valamint a jövőbeli beruházási szándékokat mérte fel. A kutatás a gazdaságok gépes felszereltségét, a gépállomány főbb jellemzőit (életkor, márka, lóerő, munkaszélesség, stb.) és a gazdák beruházási szándékait vizsgálta négy géptípusra vonatkozóan: traktorok, kombájnok, permetezőgépek és vetőgépek. Az eredmények átfogó képet nyújtanak hazánk jelenlegi gépállományáról és annak várható változásáról 2014-ig, valamint a regionális, illetve a gazdaságok birtokszerkezetéből adódó különbségek is kirajzolódnak.

Az adatfelvételt a Kleffmann és Partner Kft. végezte 2011 májusa és októbere között. A kutatás során a kérdezőbiztosok 2100 gazdaságot kerestek fel személyesen. A felmérés célcsoportját a kukoricát, kalászos gabonaféléket, napraforgót, repcét, hüvelyeseket, cukorrépát, burgonyát, szőlőt, gyümölcsöt és zöldségnövényeket termesztő gazdaságok alkották. A mintaszerkezet minden kultúrában megyékre és kultúra-méretkategóriákra nézve reprezentatív. Az összesítő adatok kiszámolása statisztikai extrapolációs módszerrel történt.

Gépállomány – számokban

A felmérés eredményei szerint a magyar gazdaságok egyharmada rendelkezik traktorral, de csak kevesebb mint 5%-a kombájnnal. Önjáró vagy vontatott permetezőgépe a gazdák közel egyharmadának van, vetőgéppel azonban csak minden kilencedik gazda rendelkezik. A gazdaságok tulajdonában lévő géppark ez alapján 143 ezer traktort, 13 ezer kombájnt, 90 ezer permetezőgépet és közel 50 ezer vetőgépet foglal magában.
Hatalmasak a különbségek a gépellátottság tekintetében a kisebb és a nagyobb gazdaságok között: a nagyobb gazdaságok gépellátottsága jelentősen felülmúlja a kisebb gazdaságokét.

DSCN1364

A vizsgált géptípusok közül a traktor a legáltalánosabban elterjedt, ám a kisgazdaságok (5 hektár alatt) alig ötöde rendelkezik legalább egy traktorral; ezzel szemben a 100 hektárnál nagyobb területet művelő gazdaságok közül tízből csak egynek nincs traktorja.
A munkagépek közül a permetezőgépek elterjedtsége a legáltalánosabb; a traktorral rendelkező gazdaságok túlnyomó többségének permetezőgépe is van. Vetőgéppel a kisebb gazdaságok általában nem rendelkeznek, ám az 50 hektárnál nagyobb területet művelő gazdaságok nagy többségének ilyen munkagépe is van.

A kombájn jellemzően csak a több száz hektárnyi területet művelő gazdaságok körében elterjedt, azonban egyes régiókban a földrajzi és gazdasági sajátosságok miatt a kisebb gazdaságok is rendelkeznek kombájnnal.
A birtokszerkezet sajátossága miatt erősen eltérő a gazdaságok által használt gépek száma és típusa is. A kisebb gazdaságok jellemzően egy traktorral rendelkeznek, ami általában kis kategóriás, többnyire öreg jószág; ezzel szemben az egészen nagy gazdaságoknál akár több tíz traktor is található, ráadásul igen széles választékkal, ami a gépek méretét, életkorát és gyártmányát illeti. A regionális különbségek e tekintetben is tovább színesítik a képet. (1. sz. ábra)

A gépállomány életkora

Az utóbbi 10 évben a gazdák tehát jelentős gépberuházásokat hajtottak végre, jelentős összegeket fordítottak gépvásárlásra. Ennek ellenére a magyar gazdák által jelenleg is használt gépek 60 százaléka tíz évnél idősebb, sőt a gépek negyede-ötöde 20 évnél is öregebb.
A 2. ábrán látható, hogy a 10 éves és annál fiatalabb gépek aránya géptípustól függően mindössze 35-50% között mozog, míg a használt traktorok egynegyede, a vetőgépeknek pedig ötöde 20 évesnél is idősebb. Felmerül a kérdés, hogy az életkorilag nagyon vegyes összetétel hátterének milyen gazdaságszerkezeti okai vannak? (2. és 3. sz. ábra)

Az utóbbi évek gépberuházásait túlnyomó részben a nagyobb gazdaságok valósították meg. A 10 hektár alatti gazdaságok esetén elhanyagolható az 5 éves vagy annál fiatalabb traktorok aránya, és az általuk használt traktorok több mint egyharmada 20 évnél is idősebb. A kisgazdaságok elenyésző része rendelkezik kombájnnal, ráadásul ezeknek a kombájnoknak a zöme 20 évnél idősebb, azaz még a rendszerváltás előttről származik. Az elavult, elöregedett géppark nyilvánvalóan előbb-utóbb cserére szorul, de kérdés, hogy hogyan tudják a kis gazdák megvalósítani az újítást? Milyen gépberuházásokat terveznek, és azt az átalakuló (szűkülő) pályázati források mellett hogyan tudják finanszírozni?

Ezzel szemben a 100 hektárnál nagyobb területet művelő gazdaságok által birtokolt traktorok és kombájnok közel kétharmada tízévesnél fiatalabb, és körülbelül egynegyede 5 évesnél is fiatalabb. Ezeknél a gazdaságoknál a 10 százalékot sem éri el a 20 évesnél idősebb traktorok és kombájnok aránya. Ebből egyértelműen látszik, hogy az utóbbi tíz évben végrehajtott gépberuházások megvalósítói elsősorban a nagygazdaságok voltak. A közepes és nagygazdaságok tehát jelentős összegeket fordítottak a közelmúltban gépesítésre, és jellemzően új vagy fiatal gépeket vásároltak. Ami a vásárlási szándékokat illeti, erről is elmondható, hogy továbbra is elsősorban a közepes és a nagygazdaságok terveznek komolyabb gépberuházásokat.

A gépállomány teljesítménye és munkaszélessége

A traktorállomány teljesítményének, valamint a vetőgépek és permetezőgépek munkaszélességének megoszlása is tükrözi a különböző méretű gazdaságok eltérő igényeit. Míg a 10 hektár alatti gazdaságok esetén még a 10 évesnél fiatalabb traktorok döntő többsége is a 100 lóerő alatti kategóriába esik, ezzel szemben a 100 hektárt meghaladó gazdaságok körében már nagy számban jelennek meg az erősebb gépek.

A legnagyobb gazdaságok gépállománya igen vegyes, egyértelműen a földrajzi és gazdaságszerkezeti igényekhez szabott. A Dél-Dunántúlon például a gazdaságok kiemelkedően nagy arányban rendelkeznek nagy teljesítményű traktorral, míg Nyugat-Dunántúlon a kisebb teljesítményű traktorok elterjedtebbek.

DSC05581

A kisebb gazdaságok elsősorban keskeny vető-, illetve permetezőgéppel rendelkeznek, míg a közepes és nagyobb gazdaságok jellemzően szélesebb gépekkel dolgoznak. A gépek munkaszélessége nemcsak a gazdaság méretével, hanem az egyes táblák méretével is nyilvánvalóan összefüggésben van, ennek köszönhetően jelentősek a regionális különbségek, követve az egyes régiók eltérő birtokviszonyait. Az átlagos munkaszélességben az egyes régiók között akár kétszeres különbség is tapasztalható, és ez természetesen együtt jár az erőgépek teljesítményében megmutatkozó regionális különbségekkel.

Az utóbbi évek beruházásainak alakulása, a legfiatalabb gépek jellemzői

Az ötévesnél fiatalabb gépek esetén a felmérés a gyártók szerinti megoszlásra is kitért. A traktorok és a kombájnok esetén igen magas szintű a gazdák márka- és típusismerete, a vetőgépek esetén már lényegesen kisebb a gyártóismeret, és meglepő módon a permetezőgépek esetén a gazdák jelentős része nem tudta megnevezni, hogy mely gyártó termékét vásárolta meg a közelmúltban. Ebből egyértelműen látszik, hogy míg Magyarországon a traktorok és kombájnok esetében a márkanév abszolút meghatározó tényező, addig a munkagépek esetében a gyártónak nincs akkora jelentősége egyes gazdák számára. Ez azzal is nyilvánvalóan összefüggésben áll, hogy a traktor- és kombájnpiacot néhány jelentős, nagy piacrésszel rendelkező gyártó uralja, ezzel ellentétben a permetező- és vetőgépek esetében nincsenek ilyen domináns cégek, inkább sok, egyenként kisebb piacrésszel bíró szereplő van jelen. A permetező- és vetőgéppiacon magyar gyártók és a környező országok gyártói is szép számban képviselik magukat, míg a kombájn- és traktorpiacot a nagy nemzetközi cégek dominálják.

Gépvásárlási tervek a következő három évben

Az összes gazdaság 6%-a tervez mezőgazdasági gépet vásárolni a következő három évben, ám ugyanúgy, ahogy az elmúlt évek beruházásainál is jellemző volt, a jövőbeli beruházási tervek tekintetében is elmondható, hogy elsősorban a nagyobb gazdaságok terveznek gépvásárlásokat. Míg a 10 hektár alatti gazdaságok elenyésző részének áll szándékában gépet vásárolni a következő három évben, úgy a 10-100 hektáros gazdáknak már negyede, a 100 hektárnál nagyobb gazdaságoknak pedig közel fele tervez gépberuházást 2012 és 2014 között. Fontos azonban kiemelnünk, hogy a gazdaságok negyede egyelőre bizonytalan a kérdésben, és e tekintetben is a kisebb gazdaságok helyzete látszik rosszabbnak: közöttük lényegesen nagyobb a bizonytalanság, mint a nagyobb gazdaságok körében.

Regionálisan is lényeges eltérések tapasztalhatóak a gazdák vásárlási szándéka között: Nyugat-Dunántúlon arányaiban két és félszer annyian akarnak gépet venni, mint a Dél-Alföldön – bár az eltérő birtokszerkezet miatt a különbség az egy gazdaság által vásárolni szándékozott gépek számában éppen ellentétes arányt mutat. (4. sz. ábra)

A gazdák többsége traktort szeretne vásárolni, de a kombájn-, permetező- és vetőgép-beruházási szándék is jelentős. A következő három évben vásárolni tervezett gépek darabszáma évre lebontva a 2009-es év beruházási mintázatát idézi. Egyedül kombájnból terveznek kevesebbet vásárolni a 2009-es volumenhez képest, de még így is nagyobbnak látszik a beruházási kedv, mint az utóbbi két évben átlagosan.

A szándékokból ítélve az prognosztizálható, hogy a 2010-es visszaesés után a géppiaci értékesítés 2014-re elérheti a korábbi években tapasztalt mértéket, sőt, akár meg is haladja azt. Azt azonban számításba kell venni, hogy a beruházási szándék nem minden esetben valósul meg. Mindenesetre üdvözlendő az a tendencia, hogy a gazdák alaposabban terveznek előre, a beruházások kevésbé függnek a támogatások alakulásától. Ma már elsősorban a magasabb terményáraknak köszönhető jobb gazdasági helyzet a beruházások mozgatója.

A beruházni szándékozók többsége új gépet szeretne vásárolni (kivéve a vetőgépek esetében, ahol a többi géptípushoz képest inkább jellemző a használtgép-vásárlási szándék). Továbbra is várható, hogy a nagyobb teljesítményű gépek irányába mozdul a piac, mivel a nagyobb gazdaságok inkább nagyobb teljesítményű gépeket terveznek vásárolni.

Tudva, hogy a gyártótudatosság és -preferencia a traktorok és kombájnok esetében lényegesen nagyobb a munkagépekhez képest, nem meglepő, hogy a gépvásárlás tervezésekor az erőgépek esetében lényegesen nagyobb arányban döntöttek már a gazdák arról, hogy milyen gyártó gépét fogják megvásárolni, mint a vető- és permetezőgépek esetén. Ez azt is jelenti, hogy míg az erőgéppiacon a márkanév erőteljesebben differenciáló tényező, addig a vető- és permetezőgépek esetében még nyitottabb a verseny, nagyobb tere van az egyes gyártóknak imidzsépítésre és -erősítésre. (5. sz. ábra)

A 2011-es nyári felmérés alapján az utolsó, 2005-ös KSH-gépösszeíráshoz képest a gazdaságok gépállománya tehát számban és teljesítményben egyaránt nőtt. A gazdaságok gépállománya erősen összefügg a gazdaságok méretével és földrajzi elhelyezkedésével; igaz ez mind a gépek számára, mind az életkorára, mind pedig a teljesítményére.

A beruházásokat tekintve a kétezres évek végi gépberuházási időszak után szűkösebb évek következtek, azonban a következő néhány évre a gazdák ismét jelentősebb számban terveznek gépet vásárolni. A várhatóan újra intenzívebbé váló gépes beruházások mögött azonban eltérő a finanszírozási háttér; nem a támogatások jelentik a fő mozgatóerőt. A finanszírozás azonban a kisebb gazdaságoknál még mindig központi kérdés, ezért esetükben a támogatásoknak még igen fontos szerepe lenne.

Kleffmann és Partner Kft.


Ez a cikk a GÉPmax 2012/05 - májusi számában jelent meg.