Garantált jövő előtt a Charolais húsmarha…



A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete (továbbiakban MCTE) 2012. december 14-én, Jászdózsán tartotta tisztújító közgyűlését, ahol új elnökséget és új elnököt is választott Jancsó István személyében. Ebből az alkalomból kértük őt fel arra, hogy az egyik legnagyobb hazai Charolais-tenyészettel foglalkozó részvénytársaság vezérigazgatójaként, gyakorló tenyésztőként ossza meg gondolatait a fajta hazai helyzetéről, szerepéről és egyben a jövőjéről is.

Mielőtt sajátosságait kezdte volna értékelni, a szakember a fajta jövőjére vonatkozó véleményét egyetlen frappáns mondatban foglalta össze, nagy meggyőződéssel, miszerint: „kétféle húsmarhatenyésztő van; az egyik Charolais-t tenyészt, a másik Charolais-t fog tenyészteni”!

Jancsó István, az MCTE elnöke
Jancsó István, az MCTE elnöke

Negyven éve Magyarországon

– A Franciaországban őshonos Charolais fajta 1971-ben jelent meg hazánkban. Honosítója részvénytársaságunk – az Abaúji Charolais Mezőgazdasági Rt. – jogelődje, a Szikszói Állami Gazdaság volt.

Bár közel 5 millió Charolais-tehenet tartanak fajtatisztán a világban, de a végtermék-előállításban ennél is nagyobb a szerepe. Nem történt ez másként nálunk sem. Hazai megjelenésétől kezdve folyamatos volt a fajta terjedése, mivel aki kipróbálta, elégedett volt vele. A természetes fedeztetéssel zajló végtermék-előállításban domináló fajták között jelenleg is nagyobb az aránya, mint az összes többi fajtáé együttvéve. A Charolais világfajta, mégis sokat dolgozunk a megismertetésén, népszerűsítésén és nem kevésbé a piacok biztosításán a tenyészállataink számára. Így például nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a kiállításokon való megjelenésre, országos versenyeket rendezünk, de mindez semmit sem érne, ha a fajtánk nem bizonyítana az árutermelés során.

A Charolais nagy súlyban is gazdaságosan hízlalható, nagy a gyarapodóképessége, és mindehhez jó húsformák is társulnak. A szakszerű hízlalás homogén végtermékeket eredményez, amelyek jellemzője a megfelelően faggyús, zamatos, márványozott hús. A „hízlaldások, és a vágóhidasok”, de különösen a fogyasztók világszerte kedvelik az előnyös tulajdonságai miatt. Az értékesítés bármely piaci szituációban viszonylag egyszerű, hiszen az elérhető legmagasabb árszinten értékesíthető a „portéka”.

A Charolais a többi fajtával összehasonlítva mindenképpen a nyugodt, könnyen kezelhető fajták közé tartozik, szívesen dolgoznak vele a gazdák akár fajtatisztán, akár a végtermék-előállítás során. Mindezek mellett az előnyös tulajdonságok mellett a takarmányhasznosítása is kiemelkedő. Nem igénytelen, de tűrőképes fajta. Ez teszi lehetővé, hogy egyes típusai a kevés csapadék, gyenge legelőadottságok közepette is kiválóan megállják a helyüket.

A hazai viszonyok közé leginkább megfelelő vonalak folyamatos szelekciója mellett természetesen a világ más területein elért genetikai eredményeket is felhasználjuk. Ennek bizonyítéka, hogy rendszeres a tenyészállat- és szaporítóanyag-import. A fajta tenyésztőszervezete szervezésében 2013. februárban is közösen ellátogatunk tenyészbika árverésre Párizsba, és megtekintjük a franciák legnagyobb mezőgazdasági kiállítását, a Salon International de l’Agriculture-t (SIA).

A piac honorálja a minőséget

– Folyamatosan nő a törzstenyészetek száma, annak ellenére, hogy van, aki időközben feladja ezt a nagyon szigorú, következetes munkát igénylő szakmai feladatot. A tenyésztői munka ugyanis nagy szakértelmet igénylő, költséges tevékenység. A megtérülése azon múlik, hogy a szaporulatot a gazda milyen arányban tudja szűz vagy vemhes üszőként, illetve tenyészbikaként értékesíteni.

Évenként változó mértékben, de összességében minden tenyészállatot megfelelő áron értékesíteni tudnak az MCTE tagjai. Jelenleg a tenyészbikák 700 000 és 1 millió forint, az éves szűz üszők 400 000 forint, a vemhes üszők 550-600 000 forintos áron adhatók el. A továbbtenyésztésre alkalmatlan bikaborjakat 300 kg-ig 3,7 euró/kg-os áron lehet szinte kizárólag török piacon értékesíteni. Az 550 kg feletti vágóbikát 2,2 euró/kg-os áron török és görög piacon tudjuk eladni.

Az árakat 3 év óta egyértelműen a török kereslet határozza meg. 2012 év végére kismértékben csökkentek az árak, az előbbi szintre. De ez még mindig a legmagasabb ár Európában.

A jelenlegi növendékmarha- és takarmányárak ismeretében a kis súlyú értékesítés jövedelmezőbb, mint a végsúlyra való hízlalás. Természetesen van olyan tenyésztőtársunk, mint pl. a Szerencsi Mezőgazdasági Rt., aki a nagy súlyra való hízlalást részesíti előnyben, mivel saját vágóhíddal és húsfeldolgozóval rendelkezik, így több év óta az áruházláncokkal, szupermarketekkel együttműködve minőségi Charolais-húst tud értékesíteni.

Az elmúlt 3 évben megfigyelhettük, hogy a török kereskedők kevésbé díjazták az árban az eltérőbb minőségű fajtákat, keresztezési konstrukciókat. A jelenlegi tendencia alapján azonban az a véleményem, hogy ez megváltozott, és újabban előnyben részesítik a Charolais, illetve a Charolais-keresztezett állatokat. A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete közösségi marketingtevékenységgel segíti a gazdákat, az értékesítésben ár- és piaci információkkal látjuk el őket.

A környező országok tenyésztői is érdeklődnek

– Évekkel ezelőtt felvettük a kapcsolatot a környező országok, különösen Szlovákia és Erdély területén élő magyar és nem magyar gazdákkal, hogy új piacokat találjunk a növekvő tenyészállatlétszám értékesítéséhez. Ezt a törekvésünket a továbbiakban is erősíteni próbáljuk, és kapcsolódni kívánunk ahhoz a kormányprogramhoz, amihez a Kárpát-medencei magyar gazdák összefogása ad megfelelő keretet. Székelyföldön, Csíkszeredában 2012-ben 500 helyi gazda érdeklődése mellett tarthattunk előadást a Charolais-tenyésztésről.

Részt kívánunk venni a helyi tenyésztőszervezetek megszervezésében, működésükhöz szakmai segítséget fogunk nyújtani. A székelyek mellett a román anyanyelvű gazdákkal is jól alakulnak a kapcsolataink, túl vagyunk az első kölcsönös tenyészetlátogatásokon.

A fajta széleskörű népszerűsítése érdekében együttműködést kezdtünk a Kolozsvári Mezőgazdasági és Állatorvos-tudományi Egyetemmel, aminek 2013-ban már kézzelfogható eredménye is lesz.

Egyre pezsgőbb az egyesületi élet

– Az MCTE 2012. december 14-én tisztújító közgyűlés tartott Jászdózsán, ahol az eddigi 5 fős elnökséggel szemben 9 fős elnökséget választottunk. Ezt az indokolta, hogy az egyesület tagságát sok eltérő feltételek között gazdálkodó, több különböző tenyészcélt megvalósító természetes és jogi személy alkotja, akik esetenként a piacon egymásnak versenytársai.

A 2008-as tisztújító közgyűlés idején egyesületünk 100 fős tagsággal rendelkezett, ami 4 év alatt 150-re gyarapodott. Ugyanakkor szervezetünknek az együttműködés lehetőségeit kell erősítenie úgy, hogy az mindenki előnyére szolgáljon, egységet kell teremtenünk, amely kellő arányosságot képvisel különböző érdekcsoportok között. Egyesületünknek az a célja, hogy mindenki megtalálja helyét, szerepét, számítását az MCTE keretein belül, a tenyésztés színvonalától, valamint az üzemi mérettől függetlenül. Nem szabad elfelejteni, hogy ez egy szakmai szervezet, tenyésztőegyesület, amely elsősorban a tenyésztési, tartási, szervezési és minősítési munkák hatékonyságának növelése érdekében jött létre. Természetesen fontosnak tartjuk, hogy az árutermelő gazdálkodók is érezzék az egyesületi tagság fontosságát, jelentőségét.

Szakmai finomhangolással

– Amellett, hogy az egyesület a tenyésztési és termelési adatok gyűjtése és elemzése révén a genetikai előrehaladás növelésén dolgozik, szakmai információs bázisnak is számít – elég csak például a legutolsó támogatásokról és tenyészértékbecslésről szóló nagy érdeklődést kiváltó rendezvényünkre, vagy a megújult honlapunkra utalnom –, illetve igyekszünk adatbázisunkkal a vevők és eladók egymásra találását is elősegíteni.

Az utóbbi 10-15 évben jelentős tulajdonosi szerkezetváltás játszódott le az agráriumban, ezen belül a húsmarhatenyésztésben is. A nagyüzemek mellett családi és őstermelői gazdálkodási formák is megjelentek tagjaink között az egyesületünkben.

A Godomár Törzskönyvezési és Telepirányítási Rendszer fejlesztése 9 éve folyik. Az eredeti célmeghatározástól a mai elvárások merőben különbözőek. Amíg először a törzskönyvi nyilvántartás kizárólagos célként szerepelt, addig ma már a telepirányítás igényeit ugyanolyan mértékben igyekszik kielégíteni – hiszen tagjaink közel egyharmada ezt használja. A programban az állatok különböző tenyészeteken belüli nyilvántartása leképezi a tényleges fizikai elhelyezést (legelő, telep, istálló, boksz, stb.). Ez az új megközelítés lehetővé teszi az események csoportos rögzítését (pl. egy vakcinázás esetében), de a kivételek kijelölésére is lehetőség van. Arra szintén, hogy az eseményeket ne külön-külön csoportosítva kelljen rögzíteni, hanem az adatok képződésével párhuzamosan (pl. tehenek súlymérése, vemhességi bírálata, kondícióbírálat, vakcinázás, stb.) azok azonnal, láncszerűen rögzíthetők. Emellett például sokat javít a tenyészetek adminisztrációs kötelezettségein, hogy az állatok elhelyezésének pontos nyilvántartása lehetővé teszi a gulyák, a természetes fedeztetések automatikus nyilvántartását és a termékenyítések hatósági elvárásának megfelelő közlése sem igényeli a nyomtatványok időrabló kézi kitöltését, hanem ugyanezek az adatok elektronikusan, fájlba rendezve továbbíthatók, szinte egy gombnyomással.

A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete közösségi marketingtevékenységgel segíti a gazdákat, az értékesítésben ár- és piaci információkkal látja el őket
A Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete közösségi marketingtevékenységgel segíti a gazdákat, az értékesítésben ár- és piaci információkkal látja el őket

Technika, információáramlás és módszertan

– Természetesen a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete és a telepek közötti elektronikus kommunikációt is működtetünk. A tenyészetek jelentései elektronikusan, fájlban érkeznek, és például a tenyészetek közötti állatmozgások miatt szükségessé váló tenyésztési adatokat, vagy a BreedPlan tenyészértékadatokat a telepirányítási modul felhasználói az interneten keresztül letölthetik a saját adatbázisuk megfelelő helyére. A fejlesztés nem állhat le, az igények folyamatosan változnak, bővülnek. A már elkészült sok egyéb lehetőség ismertetése helyett azonban jelzésképpen talán ennyi információ is elég.

A tenyészértékbecslés egyesületünk által 2000 óta használt BreedPlant módszerét Ausztráliában dolgozták ki, és a kiválóságát, elismertségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a világ több mint 120 tenyésztőszervezete ezt veszi igénybe. Az elmúlt év novemberében Komlósi István professzor vezetésével nagysikerű tanfolyamot tartottunk a tagjainknak abból az apropóból, hogy a BreedPlan honlapjáról az angol nyelvű elérhetőség mellett magyarul is letölthetővé váltak az egyesületünk ellenőrzésében levő Charolais állatok tenyészértékadatai. Amikor az ausztrálokat tájékoztattuk a rendezvényünkről, az 55 részvevőről hallván gratuláltak nekünk. Ez a rendezvény nemcsak a személyes kapcsolatok további erősödését szolgálta, de a világszínvonalú ismeretek megosztása reményeink szerint újabb lökést ad a szelekciós munka további gyorsulásának.

Egyesületi célok a jövőben

– A jövőbeni célkitűzéseink között szerepel, hogy az üzemi STV mellett a közös STV meghatározó legyen a teljesítmény-ellenőrzésben, hogy egyre nagyobb lehetőséget kapjanak a nem törzstenyészetek kiugró paraméterekkel rendelkező bikaborjai.

– Szélesedő nemzetközi kapcsolataink révén a tenyész- és vágóállat-értékesítés a lehető legjobb árakon valósuljon meg.

– Rendezvényeink népszerűsítésével segítsük elő, hogy a tagság jobban megismerje egymást.

– Olyan választási rendszert dolgozunk ki, ami még inkább lehetővé teszi a tagság érdekeinek arányos képviseletét a döntéshozatalban.

– Az MCTE népszerűsítésével növeljük a taglétszámot és az ellenőrzött állatlétszámot, hogy az fedezetet nyújtson a növekvő költségekre.

– A fajta népszerűsége töretlenül ível felfelé, miközben egyre több vállalkozás folytat fajtaátalakító keresztezést. Két nagy múltú állattenyésztéssel is rendelkező mezőgazdasági üzem jelentkezett tagjaink sorába, akik terveik szerint közel 1 000 darab tisztavérű Charolais-szal kívánják a húsmarhaágazatukat megalapozni.

A termőföld haszonbérleti pályáztatása következtében is sokan jelentkeztek tagjaink közé, annak reményében, hogy sikeres lesz a földbérleti pályázatuk. Magyarország az EU-csatlakozás idején 117 000 db-os húsmarhakvótát kapott, ezzel szemben az állattartók 160 000 tehénnel jelentkeztek be a kérődző-szerkezetátalakítási programba. Tették ezt azért, hogy megfeleljenek az előírásban foglaltaknak, miszerint úgy bérelhetnek földet, ha állatot is tartanak hozzá.

A kormánynak ez a törekvése természetesen üdvözlendő, de ugyanakkor van, aki ennek következtében elveszítette a legelőterületét, és kénytelen volt felszámolni a húsmarhaágazatot. Fontos lenne különbséget tenni a pályázatok értékelésénél abban a tekintetben is, hogy ha valakinek van állata, az sokkal nagyobb súllyal essen a latba, mint hogy valakinek lesz majd állata. Aki jelenleg is rendelkezik állattal, az elkötelezett híve az állattenyésztésnek, míg az új állattartók egy része a kötelezettség elmúltával felhagy az állattenyésztéssel.

A nélkülözhetetlen termőföld sorsa

– Vannak olyan kiemelkedő törzstenyészeteink, amelyek kizárólag állami tulajdonú, nemzeti parkos területeket hasznosítnak; ezek bérleti joga néhány éven belül lejár, de már most bizonytalanok abban, hogy mi lesz, ha nem sikerül megújítani a szerződéseket. Ez végzetes hiba lenne, mert a több évtizedes tenyésztői munka, az ágazat érdekében történt beruházások leértékelődnek, mivel a gazdálkodás alapja, a termőföld kikerül a vállalkozásból.

A pályáztatások helyrajzi számonként történnek; még ha egyik-másik területet el is nyeri az állattenyésztő gazda, viszont ha a közbeeső területek más vállalkozóké lesznek, akkor képtelenség legelőrendszert kialakítani. Egyébként pedig ez így a termelést is drágítja.

Javaslom, hogy ezek a nagy tenyészértéket képviselő tenyészetek, ahol lehetőség van rá, megkülönböztetett figyelmet kapjanak a pályáztatás során. Mégpedig úgy, hogy az állattenyésztés igényét meghaladó terület pályáztatása folyjon a mostanihoz hasonló rendszer szerint, de a telep igényét kielégítő földterületek bérlése váljon lehetővé a nyilvános pályázatokon megállapított bérleti díj mellett, külön pályáztatás nélkül. Természetesen a működő árutermelő vállalkozásokat is ilyen módon kellene megfelelő helyzetbe hozni.

Kiváló fajtától minőségi hús

– Részvénytársaságunknak és jogelődeinek mindig kiemelkedő ágazata volt az állattenyésztés. Kezdetekben ugyan az a vád érte a Charolais fajtát, hogy nehezen ellő, amiben volt is némi igazság. Azóta viszont már úgy gondoljuk, hogy mára, következetes tenyésztői munkával, sikerült ezt a negatív jelzőt elfeledtetni a fajtáról. Véleményünk szerint a célszerű párosítással, helyes tartástechnológia mellett nem problémásabb az ellése, mint bármely más hústípusú fajtának.

8 évvel ezelőtt, amikor megvásároltuk a részvénytársaságot, még abban az évben 4 tenyészbikát értékesítettünk. Ezután évenként növekvő darabszámot adtunk el, ami mára elérte a 60 darabot. A továbbtenyésztésre alkalmas nőivarú állatainkat minden évben maradéktalanul értékesíteni tudjuk szűz vagy vemhes üszőként, ami éves átlagban 100 darab eladását jelenti.

Az Alföldi Állattenyésztési Napokon, illetve az OMÉK-on való és évek óta tartó rendkívül eredményes szereplésünk a Charolais fajtának és tenyésztési munkánknak is a legjobb reklám. Az értékesítésben nagyon sokat segít egyesületünk közösségi marketingtevékenysége. Remélem, hogy a gazdasági válság belátható időn belül véget ér, az életszínvonal emelkedése pedig együtt jár a minőségi marhahús iránti növekvő igénnyel. Ettől a folyamattól várható, hogy a fajta még jobb piaci pozícióba kerül.

Egyesületünk az érlelt minőségi marhahús programját – sajnálatos módon – jelenleg kénytelen szüneteltetni, mert a viszonylag magas élővágómarha-exportár mellett a belföldi fogyasztói árunk nem versenyképes. Mint már említettem, jelenleg csak a Szerencsi Mezőgazdasági Rt. forgalmaz minőségi Charolais-tőkehúst. Feltehetően ez nem lesz mindig így, mert a hazai vásárlóerő növekedésével és jó marketinggel a kiváló marhahús majd a magyar piacon is biztosan megjelenik.

Jó döntés volt a Charolais-t választani

– Részvénytársaságunk, az Abaúji Charolais Rt., húsmarhatenyésztése egyidős a kormány által 1971-ben meghirdetett szarvasmarha-tenyésztési szakosodással, amikor is a tejelő- és a húsmarhaágazat kettévált. Ahogyan fent már említettem, gazdaságunk egyik jogelődje, a Szikszói Állami Gazdaság és jogelőd gazdaságai hozták be az első Charolais tenyészállatokat, és a fajta innen terjedt el Magyarországon. Az akkori és a jelenlegi szakemberek, állattenyésztő kollégáim – akik velem együtt több mint 30 éve ismerkedtek meg a fajtával –, együtt azt mondjuk, hogy jó döntés volt a Charolais-t választani! Talán az sem túlzás, hogy a lehető legjobb fajtát honosítottuk meg az elmúlt évtizedek alatt.

Személyes tenyésztői sikerként élem meg az egyesületi munka mellett, hogy részvénytársaságunknál a legfontosabb ágazattá nőtte ki magát a Charolais húsmarha tenyésztése, ami hazai és nemzetközi szinten is ismertté és elismertté tett minket. Bízunk az ágazat jövőjében, amit legjobban az fejez ki, hogy – mint a legtöbb tenyésztőtársunk tette/teszi – mi is indultunk és nyertünk az „Állattenyésztő Telepek Korszerűsítése” pályázatokon, amelynek hozadékaként maradéktalanul meg is valósítottuk a beruházásainkat…

Jancsó István elnök Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete



Ez a cikk a MezőHír 2013/02 - februári számában jelent meg.