Csöndes várakozás



Ilyenkor év elején még kevesebb a tény, s több a várakozás. Természetközelben különösen így van ez. Ami biztos: az ősszel elvetett kalászosok jól indulhattak, s csak ilyen legyen a folytatás!

Egészséges ember várakozása a jóra irányul; ebbe a „rosszabb ne legyen”-től a „minden sikerüljön”-ig sok minden belefér. Aztán majd a valóság szortíroz. Ha netán jön még itt-ott cudar mínusz tizenöt-húsz fok, szőlőnek, gyümölcsnek, búzának nem mindegy, hogy mikor és milyen körülmények között. Az ország földjét óvó hótakaró néhol szakadozott; ahol a lyuk, ott kell aggódni inkább.

A jó tél a földben tárolt csapadékkal indíthat biztató vegetációs időszakot. Aztán meg jön a többi évszak, a maga értékeivel és csapdáival. Lesz-e kelesztő eső, lesz-e tavasz, vagy télből szinte azonnal a nyárba megyünk? Lesz-e eső, amikor már tikkad a határ, megúszhatjuk-e szaharai hőség nélkül, lesz-e gyümölcsérlelő, türelmes ősz, vagy szinte a nyárból fordulunk az őszbe?

E hevenyészett eszmefuttatás jelentős, de életünknek mégiscsak igen szűk szeletét érintette. A globális gazdasági, pénzügyi hatások, a bel- és külpolitika sejthető vagy váratlan vargabetűi adják csak a valóban komplex feladványt. Az viszont biztos tény, az idei sem a henyélés éve lesz.

Pénz beszél

Pénzzel a zsebében az ember jobban tűri a viszontagságokat. A vidékfejlesztési miniszter is tudja ezt, így már év elején nyilatkozott erről a témáról: „Megkezdődött az elmúlt évben esedékes területalapú agrártámogatások második ütemének kifizetése, a gazdák 140 milliárd forintot vehetnek át a következő hónapokban. A két ütemben kifizetett több mint 294 milliárdos összeg a gyakorlatban hektáronként csaknem 60 ezer forint támogatás. Ez 30 százalékkal több, mint két évvel korábban volt, s várhatóan tovább növekszik, ami az EU-n belül a magyar agrárdiplomácia sikerét is jelzi. Most hozzávetőleg 175 ezer gazda részesül támogatásban, akiknek ily módon kevesebb hitelt, kölcsönt kell felvenniük a tavaszi munkálatok beindításához – hangsúlyozta Fazekas Sándor.

Kérdésre válaszolva kifejtette: a tavalyi aszály és a Föld népességének növekedése következtében az élelmiszerárak világszerte emelkednek, és Magyarországon is mérsékelt árnövekedéssel kell számolni. Ennek féken tartására a kormányzat is erőfeszítést tesz, és nagy jelentőséget tulajdonít az önellátás régi formái felelevenítésének, a ház körüli jószágtartás elterjesztésének is.

A miniszter szólt arról, hogy az EU-ban folynak a tárgyalások a 2014 utáni időszak támogatási rendszerének kialakítására. A magyar álláspont szerint az agrárszférának nyújtott támogatás kereteit fenn kell tartani, a gazdák megélhetéshez, az egészséges élelmiszerek előállításához erre van szükség.

Foggal, körömmel

Vannak esetek, amikor elvesznek vagy veszni látszanak javak és értékek. A válasz lehet belenyugvás vagy épp tehetetlen düh, esetleg egy foggal-körömmel végrehajtott utolsó-utolsó nekifeszülés. Jobb sorsra érdemes állattenyésztésünk és élelmiszeriparunk rendszerváltás utáni sorvadása, vesszőfutása bőven ontja erre a példákat. Januárban a nekifeszülésről is szóltak hírek.

Gyula, Pápa és Kaposvár önkormányzata a munkahelyek védelmére nyújtott állami segítséget kihasználva, több mint ötmilliárd forintot befektetve, tulajdonrész szerezve próbálja megmenteni hírneves húsipari cégeit. A három város összesen 5,3 milliárd forint adóforintot költ három húsipari cég megmaradására.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere: „Nem a felszámolás alatt álló Gyulai Húskombinát nevű vállalatot, hanem a húsipart szervezzük újjá úgy, hogy a kapott 1,8 milliárd forinttal az önkormányzat napokon belül önálló társaságot alapít, száz százalék tulajdonrésszel. A cél egy több mint száz éves ipari kultúra megmentése; ezt a feladatot a város neves húsipari szakemberekre bízza majd. A tervek szerint az új társaság megvásárolja a húskombinát felszámolási eljárása során értékesítésre kerülő ingatlanokat és termelőeszközöket, és átveszi a dolgozókat.” A polgármester szerint az újjászervezett vállalat két-három éven belül tehető nyereségessé.

A VM honlapján megjelent információk szerint a pápai önkormányzat ötven százalék fölé emeli jelenlegi nyolcszázalékos tulajdoni hányadát a Pápai Hús 1913 Kft.-ben. Reményeik szerint a többmilliárd forintos tőkeemelés biztosítja a forrást a csaknem ezer embert foglalkoztató húsüzem jelenlegi problémájának megoldásához. Bár 2009-ben a kft. megmenekült a felszámolástól, azonban forgóeszközhiány miatt 2012-ben a társaság ismét nehéz helyzetbe került; ezt a nehézséget sikerül orvosolni a mostani törzstőkeemeléssel. A cég tulajdonosai között állattenyésztéssel foglalkozó gazdasági társaságok, tenyésztők is vannak.

Kaposvár polgármestere is bejelentette, hogy 2 milliárd forinttal szállna be a város a helyi húsipari vállalatba, de a sertésbeszállítókat is érdekeltté szeretné tenni a gyár fenntartásában. Azt várják tőlük, hogy a nekik járó tartozások egy részét tőkésítsék, és így ők is legyenek a feldolgozó tulajdonosai. A város nem adhat hitelt, s nem is ajándékozhatja oda az állam pénzét, ezért az önkormányzat vagy valamelyik cége tulajdonosként száll be a Kométába: vagy a meglévő részvények egy részének megvásárlásával, vagy tőkeemeléssel kerülhet „kapun” belülre.

Egyenlő bánásmód elve

Amikor kapun belül vagyunk, akkor sem árt résen lenni. Magyarországnak uniós tagállamként is mindent el kell követni saját érdekeinek érvényesüléséért. Annál is inkább, mert mások is ugyanígy tesznek. Mint tudjuk, amelyik kismalacnak nem jut csöcs, az bizony a maradékon él, és egész élete során a legvéznább marad, később sem tudja behozni a lemaradást.

„Várhatóan elhúzódik az EU Közös Agrárpolitikájának reformja, ezért 2014 átmeneti év lehet az uniós agrárfinanszírozásban – mondta Fazekas Sándor egy berlini tanácskozáson. Előadásában a miniszter hangsúlyozta: arra kell törekedni, hogy 2013 első félévében lezáruljon a KAP és a Közös Halászati Politika reformja, de a folyamat várható elhúzódása miatt egy átmeneti év bevezetésére is fel kell készülni.

Az egész EU számára sorsdöntő, hogy a 2014-ben kezdődő új 7 éves költségvetési ciklusban ne csökkenjenek a KAP forrásai. Magyarország szorgalmazza, hogy legalább nominális értéken maradjanak meg a források, és az uniós átlagnál több közvetlen támogatással rendelkező tagállamok finanszírozzák az átlagtól elmaradó országok támogatásának fokozatos kiegyenlítését.

A vidékfejlesztésben a legszegényebb régiók felzárkóztatása a legfontosabb elv, ezért minden egyes euró támogatásnak ott kell hasznosulnia, ahol a legnagyobb szükség van rá. Hozzátette: a takarékos gazdálkodás, valamint a szolidaritás és a kohézió elvének tisztelete jegyében el kell érni, hogy ne áramoljon uniós forrás a szegényebb régióktól a gazdagabbak felé. Magyarország ezzel összefüggésben azt javasolja, hogy az új költségvetési periódusban ne részesüljenek az előzőhöz képest kevesebb támogatásban azok a tagállamok, amelyekben a vásárlóerő nem éri el az uniós átlag 75 százalékát.

Magyar szempontból lényeges elem az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása is az egységes támogatás (SPS) és az egységes területalapú támogatás (SAPS) helyébe lépő új támogatási rendszerben. Kiemelt fontossággal bír továbbá a fiatal gazdák támogatása, hiszen az EU-ban a termelők egyharmada 65 év feletti, és a 35 év alattiak aránya csupán 6 százalék, vagyis a gazdatársadalom rohamosan öregszik. A folyamat feltartóztatása céljából ki kell terjeszteni a fiatal gazdák támogatását a KAP úgynevezett első pilléréből – mondta Fazekas Sándor.

A KAP reformja során Magyarország számára döntő jelentőségű kérdéseket ismertetve egyebek mellett kifejtette, hogy fenn kell tartani a szőlőtelepítési jogok jelenlegi rendszerét, illetve a cukorrépa-termesztők védelmét szolgáló cukorkvóta rendszert. Fontos, hogy a következő költségvetési ciklusban legyen lehetőség az öntözési beruházások támogatására, és a tagállami mellett uniós szinten is ösztönözzék a helyi termelést és értékesítést.”


Ez a cikk a MezőHír 2013/02 - februári számában jelent meg.