Cirok – aszályban is biztos termés



Hazai növénytermesztésünkben méltatlanul mellőzött növények a cirokfélék, pedig számos előnyük révén, különösen kedvezőtlen adottságú helyeken sok esetben biztonságosan termeszthetők lennének. Erre hívja fel a figyelmet a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. nemesítőinek írása.

Hazánkban több térségben gazdálkodnak kedvezőtlen talajadottságú területeken, ahol az igényesebb szántóföldi kultúrák termesztése – különösen száraz, aszályos években – nem biztonságos. A növénytermesztésnek meg kell felelnie a klímaváltozás adta kihívásoknak is, ezért a jövőben nagyobb teret kell biztosítani a napjainkra kissé elfeledett, de mostohább körülmények között is eredményesen termeszthető növények számára. Az alternatív növények vetésterületének növelése a vetésváltás szempontjából is elengedhetetlen.

Kiváló alkalmazkodóképesség, sokoldalú felhasználás

A takarmánycirkok kiváló alkalmazkodó- és szárazságtűrő képességüknek köszönhetően a kedvezőtlen termőhelyeken (pl. szikes talajok, 1% körüli humusztartalmú homokterületek) is eredményesen termeszthetőek, de ezeken a területeken fokozottan igénylik a jó agrotechnikát. Sajnos nem eléggé ismert növény a cirok, így a termesztésében és hasznosításában rejlő lehetőségeket nem használják ki sem a termelők, sem a felhasználók.

A cirok a vetésterülete alapján a világon az ötödik legfontosabb takarmánynövény, hazánkban azonban – a ciroktermesztés északi határán – csupán néhány ezer hektáron termesztik. A növény géncentruma Afrika sztyepp- és szavannaterülete, számos forró égövi országban ez a legfontosabb táplálék- és takarmányforrás. Származási helyéből adódik a cirok kiváló szárazságtűrése, aminek az alapja a nagy gyökértömeg, valamint a viasszal borított levélfelület. Hosszan tartó szárazság után a cirokfélék képesek megújulni és tovább növekedni.

A Gabonakutató Nonprofit Kft. nagy múltra tekint vissza a ciroknemesítés terén is; hibridjeink meghatározóak a hazai termesztésben, és nemesítési eredményeink nemzetközileg is elismertek. Nemesítünk és forgalmazunk vetőmagot szemescirokból (korai érésű GK Emese és középérésű Alföldi 1), silócirokból (középkorai érésű Róna 1) és szudánifűből (GK Csaba és Akklimat).

A szemescirok (Alföldi 1 és GK Emese) magas fehérjetartalmú, jó minőségű szemestakarmány, és kiváló szárazságtűrésének köszönhetően nagyobb termésbiztonsággal termeszthető kedvezőtlen talajadottságú területeken száraz, aszályos évben, mint a kukorica. Szemtermését elsősorban állati takarmányozásra használják, főleg sertés és baromfi takarmánykeverékekben, de madáreleségként is keresik. Hibridjeink tannintartalma közepes (1% alatti), ami jó minőséget jelent, és megfelel az EU-szabványnak.

Nagy lehetőség rejlik a szemescirokban a humán étkezés területén is, ugyanis a világ ciroktermésének több mint 35%-át emberi fogyasztásra használják. Mivel gluténmentes, a cirokból készült termékeket lisztérzékeny betegek is fogyaszthatják. Ezenkívül nagyon jó a rost- és kiemelkedő az antioxidáns-tartalma. Ékezési célra leginkább a fehér magvú fajták terjedtek el, a sötét színű, magasabb tannintartalmú fajtákat elsősorban Afrikában vetik és fogyasztják. Kiemelkedő antioxidáns-tartalmuk miatt a vörös szemszínű típusokat is egyre inkább keresik, egészségre gyakorolt kedvező hatásuk miatt. Fontos, hogy korai vagy középérésű hibridet termesszünk, mert egy középkései hibrid beérése csapadékos ősz esetén már nem biztonságos.

A silócirok téli tömegtakarmányok előállítására kiválóan felhasználható, akár önmagában vagy kukoricával együtt vetve. Aszályos évben jelentősen többet terem a silókukoricánál. Kedvelt és keresett – a silócirkok egyik típusa – a cukorcirok (mint például a Róna 1), amely szárában 16-18% refrakciós cukrot tartalmaz. Ennek a cukornak köszönhetően sokkal gyorsabban és stabilabban megy végbe az erjedés a silózás folyamán. Nagy potenciál rejlik a cukorcirokban a bioenergia célú felhasználás terén is, hiszen kiváló biogáz- és bioalkohol-alapanyag.

A szudánifű hazánkban az egyik legnagyobb hozamú zöldtakarmánynövény. Fajtáinkból (GK Csaba és Akklimat) évenkénti 2-3 kaszálással 100-130 tonna hektáronkénti zöldtermés takarítható be. Kiváló szárazságtűrésének köszönhetően akkor is jó minőségű, magas fehérjetartalmú takarmányt ad (10-11%), amikor a természetes gyepek, legelők már kiszáradtak. Elsősorban legeltetésre és zöldszecska készítésre alkalmas, de szenázs és a vékonyabb szárú fajtákból (például az Akklimat) széna is készíthető.

Kísérletek

Kísérleteinket elsősorban gyengébb talajokon állítjuk be, hiszen kiváló alkalmazkodóképességük miatt Magyarországon főleg ezeken a területeken termesztenek takarmánycirkot. Fajta-összehasonlító kísérleteinket homok- és szikes talajon végeztük, ahol teszteltük az államilag elismert és az új kísérleti hibridjeinket, összehasonlítva a legjobb külföldi hibridekkel. Mindkét kísérleti helyünk talaja heterogén, a homoktalajra ezen kívül jellemző még az alacsony (0,6-1%-os) humusztartalom.

2012-ben az időjárás rendkívül meleg, száraz és az aszályos volt az Alföldön, ezért a ciroknál is a vártnál nagyobb volt a terméskiesés. A köztudottan kiváló szárazságtűrő képessége következtében azonban kisebb mértékű termésveszteség sújtotta, mint például a kukoricát. Termesztése kevesebb kockázattal járt, és még a kedvezőtlen adottságú területeken is takarítottak be termést. A kiskundorozsmai kutatási területünkön jelentős volt a csapadékhiány: május 1. és szeptember 20. között csupán 111,3 mm csapadék hullott, ami jelentős terméscsökkenéshez vezetett.

Szemescirok-kísérleteinkben 2012-ben hibridjeink alacsony hozamot értek el, de a kedvezőtlen körülmények ellenére tudtunk termést betakarítani a parcellákról. A szemescirok-eredmények – a heterogén talaj és a rendkívül nagy szárazság következtében – statisztikailag nem értékelhetőek sem homok, sem szikes talajon, emiatt szemléltetésként a 2011-es szemescirok-kísérlet eredményeit közöljük.

2011-ben homoktalajon a szemescirok fajta-összehasonlító kísérletben az Alföldi 1 (standard) és a GK Emese hibridünk nagyon jól szerepelt (1. ábra).

1. ábra. Szemescirok fajta-összehasonlító kísérlet eredményei  homoktalajon. Kiskundorozsma, 2011
1. ábra. Szemescirok fajta-összehasonlító kísérlet eredményei
homoktalajon. Kiskundorozsma, 2011

Termésben csak a Farmsorgo fajtajelölt múlta felül a sztenderdet, ami egy biogáz-előállítási célra nemesített, kettős hasznosítású, az Alföldi 1-nél kb. 1 héttel hosszabb tenyészidejű hibrid. Jó hozamot ért el a két fajtajelöltünk (Szemes Fj. 1. és Szemes Fj. 2), valamint a kísérleti hibridünk (Szemes exp. 1.) is.

2012-ben tapasztaltuk először, hogy GK Emese hibridünk jobban szerepelt mind a kísérleteinkben, mind az alapanyag- és a hibridvetőmag-előállításban, mint az Alföldi 1. Ez a GK Emese jobb alkalmazkodó- és szárazságtűrő-képességével magyarázható, és ezért a jövőben nagyobb területen tervezzük a GK Emese vetőmagjának előállítását.

Szemesciroktípuson belül biogáz előállítására is nemesítünk kettős hasznosítású alapanyagot. Ezekre a fajtákra jellemző a hagyományos szemescirokénál nagyobb zöldtömeg, a nagy, tömör buga és a hosszabb tenyészidő. Csehországban állami fajtakísérletben szerepel a Farmsorgo fajtajelöltünk. Hosszú tenyészideje miatt szemtermésének beérése nem biztonságos, de biogáz-előállításra – nagy biomasszahozama és magas keményítőtartalma miatt – kiválóan megfelel.

A silócirok fajta-összehasonlító kísérletünk kedvezőbb területre került, így a 2012. évi adatok kiértékelhetőek voltak. A szikes talajon (3% körüli humusztartalom) beállított kísérletünkben a Külf. 1. jelzésű, igen hosszú tenyészidejű külföldi hibrid érte el a legmagasabb hozamot (2. ábra). A második legmagasabb termést a középérésű GK Áron fajtajelöltünk adta, ami kb. 10 nappal korábbi a Külf. 1. jelzésű hibridnél. Ezt követi egy olasz hibrid (Külf. 3.), ami a Külf 1. hibridhez hasonló tenyészidejű, majd a Külf. 2. hibrid, ami magyarországi körülmények között bugátlan. A legalacsonyabb mennyiségű termést a kísérletben szereplő hibridek közül a legkorábbi érésű, a Róna 1 hibrid érte el, ami a GK Áron fajtajelöltnél is kb. 7 nappal rövidebb tenyészidejű. Vetettünk kukoricát is a kísérletbe, de a csapadékhiány, a rendkívül aszály és a gyenge talaj együttes hatása miatt a kukoricaparcella eredményei nem voltak értékelhetőek.

2. ábra. Silócirok fajta-összehasonlító kísérlet szikes talajon.  Kiskundorozsma, 2012
2. ábra. Silócirok fajta-összehasonlító kísérlet szikes talajon.
Kiskundorozsma, 2012

Homoktalajon a GK Áron másodéves fajtajelöltünk adta a legnagyobb zöldhozamot (26,53 t/ha), megelőzve a 3 külföldi nemesítésű, késői éréscsoportba tartozó hibridet is. Hozama lényegesen magasabb a Róna 1 hibridünk hozamánál, de kicsit hosszabb a tenyészideje is (3. ábra). Hibridjeink terméseredménye mutatja a magyar nemesítésű, jó alkalmazkodóképességű, a hazai viszonyokhoz adaptálódott növények termesztésének előnyét.

3. ábra. Silócirok fajta-összehasonlító kísérlet homoktalajon.  Kiskundorozsma, 2012
3. ábra. Silócirok fajta-összehasonlító kísérlet homoktalajon.
Kiskundorozsma, 2012

Egy átlagos vagy csapadékos évben a késői érésű külföldi hibridek csak alacsony szárazanyag-tartalommal takaríthatók be (25% körül). Ez a magas nedvességtartalom nem kedvez az erjedési folyamatoknak, és ezért a siló rossz minőségű lesz. A Róna 1 silócirokhibridünk és a GK Áron fajtajelöltünk még csapadékos időjárás esetén is 30-35%-os szárazanyag-tartalommal betakarítható, amit tökéletes erjedést biztosít a silózáshoz. Aszályos években silóhibridjeink még gyengébb adottságú területeken is elfogadható termést adnak, míg egy intenzív termesztési típusú, késői hibrid termesztésével a termelés kockázata növekszik.

Termesztésüket elsősorban közepes és gyengébb talajokra javasoljuk.

Kedvező tulajdonságai, főként kiváló alkalmazkodó- és szárazságtűrő képessége miatt a ciroknak nagyobb arányú termesztése lenne indokolt. Száraz, aszályos évjáratokban a cirokfélék vetésváltásba történő beillesztésével a termelés biztonsága jelentősen növelhető. Sajnos a takarmánykeverő üzemek nem építették be a technológiájukba a szemescirkot, mint abraktakarmányt, de célunk a szemescirok-takarmányozás előnyeinek megismertetése a feldolgozókkal, és beépítése a takarmánykeverékekbe.

Németországban egyre nagyobb mértékben hasznosítják biogáz előállítására hibridjeinket (GK Csaba, Róna 1, Farmsorgo fj), igen jó eredménnyel. A cirok biogáz irányú felhasználása Magyarországon is kívánatos lenne, de hazánkban a biogázüzemek a technológiájukat elsősorban silókukoricára alapozták. Célunk hibridjeink biogázüzemekben történő felhasználásának növelése.

Már hazánkban is több helyen végeznek kutatást és termékfejlesztést a cirok élelmiszer-ipari felhasználását illetően. A jövőben várható a cirok felhasználása a lisztérzékeny betegek diétájában, amihez kiváló beltartalmi minőségű, fuzáriummentes hibridjeink kitűnő alapot nyújtanak.

Dr. Ábrahám Éva Babett
Dr. Rajki Erzsébet


Ez a cikk a MezőHír 2013/01 - januári számában jelent meg.