Célkeresztben az aflatoxinok



Az ideit megelőző években elsősorban import élelmiszerek és takarmányok kapcsán merült fel a humán- és állat-egészségügyi szempontból egyaránt káros penészgombák előfordulásának a kérdése.

A globális klímaváltozás hatására ezeknek a penészgombáknak az élettere európai viszonylatban a meleg éghajlatról folyamatosan felfelé húzódik, s mivel a hőmérséklet- és csapadékviszonyok változása hazánkat is érinti, várhatóan a fertőzöttség és az előfordulás aránya növekedni fog. Magyarország az enyhe kockázatú besorolásból a közepesen veszélyeztetett kategóriába lépett át.

Dr. Mézes Miklós
Dr. Mézes Miklós

Megismerni az ellenséget

Fontos kihívást jelent napjainkban, hogy a fokozódó rizikótényezők ellenére az élelmiszerek előállítása éppúgy biztonságos maradhasson. A toxinokkal szennyezett takarmányok révén azonban a végtermékekbe, mint a tejbe, tojásba, húsba is átkerülhetnek a veszélyt jelentő mikotoxinok, amelyek az emberi egészségre kimondottan károsak.

Nagyon fontos, hogy már a növénytermesztés során gondot fordítsunk a fertőzés megelőzésére, vagy a megfelelő tárolással, raktározással küszöböljük ki a káros penészgombák elszaporodását. De a megoldáshoz sokkal átfogóbb ismeretekre van szükség, s ezzel a problémával akkor tudunk leginkább megküzdeni, ha megismerjük az „ellenséget”. Számos cég munkálkodik azon, hogy olyan készítményeket állítson elő, amelyek megkötik, elbontják, azaz semlegesítik a takarmányokban előforduló káros mikotoxinokat.

A BIOMIN Magyarország Kft., a Romer Labs Diagnostic GmbH és a Tejgazdasági Kísérleti Intézet a közös szervezésű, Vecsésen tartott szakmai tanácskozásán arra vállalkozott, hogy mélyreható ismeretek átadásán túl megoldásokat is bemutassanak a résztvevő állattartóknak.

Érdemes megemlíteni, hogy a 30 éves múlttal rendelkező BIOMIN cég világviszonylatban is élen jár a kutatás-fejlesztés terén, és jelenleg is több neves egyetemmel folytatnak kutatásokat ebben az irányban.

Egy stressz-termék

Az egész napos program fókuszában az aflatoxinok álltak. Ezeknek a gombamérgeknek az állati szervezetre gyakorolt hatásairól, a különböző vizsgálati módszerekről és az ellenük való fellépés lehetőségeiről hallhattak értékes előadásokat a résztvevő állattartók.

A Szent István egyetem takarmányozási tanszékének professzora, Dr. Mézes Miklós elismert szakember a témában.

Állítása szerint az aflatoxin egy olyan stressz-termék, amely akkor termelődik, amikor valamilyen hirtelen trauma éri a penészgombát. Éppen ezért nagyon fontos az alábbi problémákra figyelni.

A penészgombák elszaporodása exponenciálisan növekszik aszályos időben, megfelelő növényvédelem hiányában, rovar- és rágcsálókártétel esetén, de a raktározás során az oxigéntartalom hirtelen fellépő emelkedése vagy kritikus csökkenése is kiválthatja az aflatoxin-termelés ugrásszerű megnövekedését. Nem véletlenül kap tehát nagy hangsúlyt a termény, esetleg a takarmány folyamatos átforgatása. Érdemes tudni, hogy az aflatoxin-termelő penészgomba már 13%-os nedvességtartalom mellett is kiválóan fejlődik.

A professzor véleménye szerint hazánkban a 400-as FAO-szám fölötti kukoricák termesztése aggályos, a kitolódott aratást veszélyeztető őszi csapadék miatt.

Van-e biztonságos szint?

Azt is megtudhattuk, hogy a tömegtakarmányok esetében nem lehet biztonságos aflatoxinszintről beszélni, hiába próbálják ugyanis ezt meghatározni, a jelenléte a legkisebb mértékben is káros hatással van az élő szervezetekre. Az 574/2011-es EU-rendelet szerint azonban a takarmányokban az aflatoxin a 20 µg-ot nem haladhatja meg kilogrammonként, tejelő marhák esetében ez a szám 5 µg/kg alatt kell, hogy maradjon.

Erjesztéssel tartósított tömegtakarmányoknál, amennyiben a betárolt kukorica aflatoxinnal szennyezett volt, akkor az a silózás során egy mérsékelt detoxikáción fog átmenni, s miután a szilázst megnyitják, sem változik a mértéke robbanásszerűen.

Az állattenyésztésben

Természetesen a stressz-termék haszonállatokra gyakorolt hatásairól is szót kell ejtenünk.

Nagy dózisban az aflatoxin komoly májkárosodást idéz elő, de már a szervezetbe jutó alacsony szint mellett is jelentős termeléskiesést okoz. Az állat visszautasítja a takarmányt, baromfinál tömeges elhullás figyelhető meg, a tojásminőség és a keltethetőség számottevően romlik, sertéseknél szaporodásbiológiai zavarok jelentkeznek. Komoly fertőzöttség esetén a vakcinázás hatékonysága drasztikusan csökken. Tejelő teheneknél jellemzően romlanak a bendőfunkciók, hasmenés jelentkezik, csökken a tejtermelés és a tejben kimutatható lesz az aflatoxin-M1. Sajnos sem a pasztőrözés, sem a fagyasztás nem változtatja meg a tej aflatoxin-tartalmát.

Van megoldás

Ezekre a problémákra a BIOMIN termékei megoldásul szolgálhatnak. A vizsgálatok kimutatták, hogy ha beavatkozunk, és toxinellenes készítményt alkalmazunk, 4 nap múlva már nem kimutatható az Aflatoxin M1 a tejben vagy a tojásban. A védekezés tehát nemcsak a megfelelő növénytermesztési technológiában és takarmánytárolásban rejlik, hanem toxinkötő készítmények alkalmazásával is visszafordíthatjuk a negatív irányba elindult folyamatokat.


Ez a cikk a MezőHír 2013/03 - márciusi számában jelent meg.