A remény vidéke



A szakmabeliek, jelesül a mezőgazdaságból élők esztendőn át gyakorolják a reménykedést, mint életben tartó erőt. Hol itt, hol ott nagy rá a szükség. Az aszálytól, belvíztől, tavaszi fagyoktól, netán jégesőtől tizedelt termés képe egyszer a kukorica (mint éppen most), máskor a búza, netán burgonya, meggy, s bármely más növényfaj termesztőit érinti látványosan.

Az állattenyésztőket, élelmiszer-feldolgozókat ért kedvezőtlen hatások kevésbé szembetűnőek, de folyton felbukkannak. A növénytermesztőknek időnként elégedettséget és hasznot hozó magas terményárak a takarmányt felhasználóknak már kevésbé örömteli fejlemények.

A szeptember 18-22. között Budapesten lezajlott OMÉK konferenciái és rendezvényei nagy publicitást kaptak, így most az élelmiszereket megtermelők, előállítók gondjaiba, örömeibe és terveibe a fogyasztók közönsége is bepillantást nyerhetett. Maga a miniszterelnök is fontosnak tartotta, hogy a magyar mezőgazdaságot is felvegye a ’jobban teljesítünk’ listára.

Ígéretes jövő

– A magyar mezőgazdaság jobban teljesít, mint korábban, és ígéretes jövő előtt áll, a kormány ugyanis lezárta a küszködés korszakát a magyar agráriumban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, a 76. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítás és Vásár megnyitó ünnepségén.

A kormányfő beszédében kiemelte, hogy az új földtörvény az európai uniós jogok megsértése nélkül képes megvédeni a magyar földet, és biztosítja, hogy az a magyar gazdák kezében maradjon. A kabinet megtalálta a megoldást arra is, hogy a zsebszerződéses rendszert gyorsan és hatékonyan felszámolja. A mezőgazdasági hatóságok pedig megkapták azokat az eszközöket, amelyekkel meg tudják védeni a magyar termékeket a rossz minőségű, dömpingáron érkező, egészségtelen élelmiszerekkel szemben – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint ’mi, magyarok Európa egyik legjobb adottságú földjét örököltük’, hiszen az éghajlat kiegyensúlyozott, a termőtalaj jó és mentes az ipari szennyezéstől. ’A föld megmutatja, kik vagyunk’ – fogalmazott, kijelentve: Magyarország egy mezőgazdasági ország.

Megerősítette, hogy a 2020-ig érvényes vidékstratégia céljai és menetrendje következtében az állami földek 75 százalékát őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők művelhetik meg.
’A rosszul felhasznált EU-s források háza táján is rendet tettünk’, 1 400 milliárd forintnyi támogatásnak több mint a 90 százalékát lekötötték, és ezzel háromezer-milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg – ismertette Orbán Viktor, kiemelve a mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentőségét is. A kormányfő kitért az agrárium foglalkoztatási adataira, jelezve, hogy három év alatt 30 ezer új munkahely létesült a mezőgazdaságban.

Mindehhez arra is szükség volt, hogy növekedjen a magyar fogyasztók vásárlóereje: ezt a célt szolgálja a rezsicsökkentés is, vagyis hogy több pénz maradjon a családoknál jó minőségű magyar élelmiszerek megvásárlására – mondta.

Díszvendég

Egy díszvendég mellett szó nélkül elmenni illetlenség, hiszen nem véletlenül kaphatta ezt a titulust. Az OMÉK díszvendége az idén Oroszország volt. A magyarázat kézenfekvő, ahogy az a vidékfejlesztési miniszter Nyikolaj Fjodorov orosz mezőgazdaság miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján is elhangzott: az agrárium területén Magyarország számára Oroszország kiemelt partner.

Nyikolaj Fjodorov egyebek között arról beszélt, hogy az Oroszországba irányuló magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel 2012-ben 7 százalékkal haladta meg a 2011-es szintet. Az idén nyílt meg az első magyar kereskedőház Moszkvában, amelyik a fővárost és környékét látja el, és a tervek szerint továbbiak is létesülnek a közeljövőben, Rosztovban és a krasznojarszki területen. De terjeszkedhetnek a későbbiekben az irkutszki és a novoszibirszki területen is. Ezek jó lehetőséget teremtenek a magyar vállalkozók számára, hogy felfedezzék az orosz piacot.

Utalt az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tárgyalásain elhangzottakra, hogy az ilyen együttműködés stratégiai alapot teremt a két ország együttműködésének minden területen. Hangoztatta, hogy az orosz és a magyar értékeket szoros kapcsolatok fűzik össze. Az oroszok emlékeznek még a magyar paradicsom és uborka ízére, ezért a jó minőségű magyar élelmiszerekből a mostaninál is többet lehet szállítani Oroszországba – fogalmazott.

Az MTI kérdésére a két miniszter elmondta, hogy a kétoldalú agrárkapcsolatok fejlesztésére több lehetőség is kínálkozik, példaként hozták az áruszállítás és az oktatás területét. Nyikolaj Fjodorov megemlítette: Oroszország szívesen szállítana tengeri halat Magyarországra igény esetén.

Lépésről lépésre

Az OMÉK-konferenciák sorában 2020-ra a jelenlegi 3 millió körüli sertésállomány megduplázását célzó sertésstratégia is szóba került. A sertéságazat jelenét és jövőjét taglaló rendezvényen Fazekas Sándor az első eredmények egyikének nevezte, hogy várhatóan még szeptemberben hungarikummá nyilvánítják a csabai kolbászt.

A magyar sertéshús és -húskészítmények népszerűsítése érdekében a szaktárca belföldön fogyasztásösztönző reklámkampányt tervez ez év karácsony előtt, illetve jövő húsvétkor. A tervezett áfa-csökkentéssel kapcsolatban elmondta: az őszi adótörvényekkel együtt születik majd döntés erről. Hozzátette: a Miniszterelnökség támogatja azt a VM-álláspontot, amely a szakma részéről is megfogalmazódott, azaz a sertés- és baromfihús, valamint húskészítmények általános forgalmi adójának 5 százalékra mérséklését. Mindez pozitív hatású lehet az ágazat valamennyi szereplőjére.

Feldman Zsolt, a VM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a sertésprogram gyakorlati végrehajtása során igen sokrétű feladatot kell megoldani. Így a lehetőségekhez képest az ágazatot kiemelten próbálta finanszírozni a tárca, például a beruházásokat, de növelték más – például az állatjóléti – támogatások mértékét is, és kamattámogatott hiteleket is biztosítottak az ágazat szereplőinek.

Menczel Lászlóné, a Vágóállat Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára az MTI-nek azt mondta, hogy az ágazat helyzetének érdemi javítása terén az első érdemi lépés a sertéshúsok és húskészítmények áfájának csökkentése lehet. Ez egy utolsó pillanatban jött intézkedés az egyensúly javítására, de mindenképpen hathatós és átfogóan rendezheti az ágazat helyzetét. Mindez a versenyképesség biztosítását és az életben maradást jelenti az ágazat számára – tette hozzá.

Gyümölcsöző kapcsolat

Magyarországon köztudottan sokféle ízletes gyümölcs terem, de az is köztudott, hogy sok család jövedelmi helyzete nem teszi lehetővé, hogy étrendjükbe a rendszeres gyümölcsfogyasztás is beletartozzon. A helyzet javítására tett minden kezdeményezés üdvözlendő, de egyben elgondolkodtató is.

A Vidékfejlesztési Minisztérium közlése szerint szeptemberben elindult az iskolagyümölcs-program, amelyre 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre; felét a VM, másik felét az Európai Unió fizeti. A tavalyihoz képest idén még több diák kap gyümölcsöt és zöldséget, mert a programot az alsó tagozatos gyerekek mellett az 5. és a 6. osztályos diákokra is kiterjesztették.

Egy gyermek heti gyümölcséért, ami négyszeri alkalmat jelent, 200 forintot kapnak a termelők. Ez tartalmazza a tárolást, a szállítást és egyéb járulékos költségeket is.

Idén több mint 2 000 általános iskola vesz részt az iskolagyümölcs-programban, amelynek keretében 535 ezer tanuló jut hetente négyszer egészséges gyümölcshöz vagy zöldséghez. A legnépszerűbb az alma, illetve a gyümölcslé, de egyre szélesebb az a kínálat, amelyből az iskolák választhatnak. Alma, körte, cseresznye, őszibarack is szerepel a repertoárban, zöldség esetében pedig paradicsomot, paprikát, sárgarépát vagy karalábét is tudnak a gyümölcs- vagy zöldséglé mellé adni, így a tanulók sem unnak rá. Idén a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kötött szerződést az iskolák nevében a gyümölcsöt szállító gazdálkodókkal és a termelői szervezetekkel.


Ez a cikk a MezőHír 2013/10 - októberi számában jelent meg.