Tiltások és ajánlások



A rendkívüli meleg és a hosszabb ideje tartó csapadékmentes időjárás miatt fokozott tűzveszély alakult ki, ezért az ország teljes területén lévő erdőkre, valamint az erdők határától számított kétszáz méteren belüli területre a vidékfejlesztési miniszter augusztus 22-étől, átmeneti időre általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el. A tilalom a felsorolt területeken kijelölt tűzrakó helyekre, a közút és vasút menti fásításokra, valamint a parlag- és gazégetésre is kiterjed.

Az idézett meteorológiai helyzetkép azonban az erdőkön kívül a mezőkre, szántóföldekre éppúgy igaz, mint az aszfalttal is nehezített terepű lakott településekre. Itt is szükséges az adott helyzetnek megfelelő óvintézkedés. A tiltásnak is helye lehet, például a szünidős unokának lehet mondani, ne menjen a napra, mert elájul. Csakhogy több esetben mindez kevés. A helyhez kötött kukorica nem ég el, csak épp felsül, és nem hoz termést. A kiszáradt gyepen legelésző tehén sincs közvetlen életveszélyben, de negyedével kevesebb tejet lehet kifejni belőle. Az elmaradt bevétel annál jobban fáj a gazdájának. Ahol a repcevetésre alkalmas időszakban cseppnyi csapadék is alig jut, ott az egyes ember parcellára szabott józan esze mondja ki a vetés anyagi okú tilalmát.

Semmivé vált

Aztán az a fura eset is előállhat, hogy már a megtermett gyümölcsre, zöldségre vár a megsemmisülés. Ugyanis augusztus közepén razziát tartottak a hatóságok a budapesti Nagybani Piacon, ahol az összehangolt akcióban nemcsak élelmiszer-biztonsági, hanem adóhatósági, munkavédelmi és tűzbiztonsági ellenőrzést is tartottak, célirányosan a piac területén működő nagyobb cégek raktáraira koncentráltak, és rengeteg szabálytalanságot tártak fel.

Mint Budai Gyula államtitkár elmondta, a razzián az első összesítés szerint 66 tonna ismeretlen országból származó zöldséget és gyümölcsöt (dinnyét, nektarint és hagymát) foglaltak le, és csak az élelmiszer-biztonsági szabályok megsértése miatt 18 millió forint bírságot szabtak ki. Az államtitkár szerint a lefoglalt zöldségek és gyümölcsök a “szokásos” külföldről érkezezett átcsomagolt áruk voltak, amelyeket magyarként akartak eladni; ezeket megsemmisítik. Az akció annak az ellenőrzés-sorozatnak a kezdete, amellyel a nagybani piacot meg kívánják tisztítani azoktól a nepperektől és viszonteladóktól, akik semmi mást nem tesznek, mint hogy beülve az őstermelők közé egyrészt áron alul vásárolják fel a termékeket a becsületes magyar vidéki termelőktől, másrészt átcsomagolt külföldi eredetű terméket értékesítenek magyarként.

Regula

A negatívumok észlelése során az emberben felmerül, hol rontottuk el, hogy ilyen cudar idők járnak ránk? A sok komponens közül egyből bevillan az Istent, embert nem ismerő, természetet kizsaroló profithajsza, a termelőmunka becsületét alázó globális spekuláció. Aztán meg ott a túlnépesedés miatt szaporodó éhes száj, amely ürügyül is szolgálhat a tiszta szabályok folyamatos áthágására. Globális szinten, elvi síkon sokszor megfogalmazódott már a romlás megállításának, az egyensúly felé közelítésnek a forgatókönyve. Mivel a hosszabb távon busásan megtérülő erőfeszítés rövid távon kíván anyagi áldozatot, a gyakorlatban nem nagyon tolonganak a világmegváltó jelentkezők. Befektetők akadnak, de ott inkább a hogyan keressem magam agyon ezen a projekten is?-szemlélet bújik ki, mint szög a zsákból.

Európában azért vannak hagyományai a klasszikus értékek tiszteletének. Az Európai Unió 2014-től életbe lépő új Közös Agrárpolitikájának (KAP) zöld komponense a klímavédelmet szolgálja – mondta a szaktárca vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A klímaváltozás hatása nem unokáink életében következik be, hanem már ma észlelhető, ezért most kell tenni ellene – mutatott rá V. Németh Zsolt egy agrárfórumon.

Előírás lesz, hogy a KAP első pilléres támogatásai (a közvetlen mezőgazdasági támogatások) esetében a kifizetések 30 százaléka szolgálja a klímavédelmet. A zöld komponens lehet biogazdálkodási elem vagy a termőföld pihentetése.

Az Európai Unió meg fogja követelni a biodiverzitás megőrzését vagy fejlesztését. Így kötelező lesz a három hektárnál nagyobb birtokon legalább három növényi kultúrát telepíteni. Ma jellemzően négy növényt termesztenek Magyarországon: búzát, kukoricát, napraforgót és repcét.

Az új KAP talán legtöbb vitát kiváltó eleme, hogy a gyepek kivételével az alaptámogatásra jogosult területek hét százalékát ökológiai célterületként kell kezelni. Az ökológiai zóna tájvédelmet, teraszok kialakítását, erdősítést, területpihentetést foglalhat magában. Ez azonban a versenyt nem fogja befolyásolni, mert az elvárásokat mindenkinek egyformán teljesítenie kell – mondta a vidékfejlesztési államtitkár.

Szerintem is szép ez így, Európában egymás között (még ha nem is könnyen) teljesíthető a versenysemleges regula. Kellemesen csalódnék, ha a tágabb külvilág is fokozatosan bevezetne hasonló jobbító elemeket, s így Európa nem a versenyképessége romlásával fizetné mindannyiunk számláját.

Szembesülés

A közeljövőnél is izgalmasabb kérdéseket vet fel, hogy a kánikula múltával napjaink Magyarországa, hogyan szembesül az aszály okozta rideg valósággal.

Kukoricából becslések szerint a tavalyi nyolcmillió tonnával szemben idén csak ötmillió tonna terem. Búzából tavaly hektáronként körülbelül 4,2 tonnát termeltünk, ami idén várhatóan csak 3,7 tonna körül lesz hektáronként. Ezek a mennyiségek számszakilag bőven fedeznék a hazai szükségletet. Az igazi nemzetgazdasági érvágás az export árualap drasztikus csökkenése.

Az árak alakulása elsősorban a világpiaci tendenciák függvénye. Az ENSZ élelmezésügyi szervezetének jelentése szerint megismétlődhet az öt évvel ezelőtti élelmiszerválság. Az árak már most is magasabbak az akkorinál, pedig az ötven éve nem tapasztalt szárazság hatásait még nem is lehet érezni. Főként az oroszországi és észak-amerikai aszály miatt az egész világon dinamikusan drágul a gabona, a hús, a tej, valamint a cukor.

A kukoricatermés az ország különböző területein nagy eltéréseket mutat. Így akad gazdálkodó, akinek a csekélyebb mennyiségi kiesést kompenzálja a magasabb ár. Akinek meg gyakorlatilag megsemmisült a termése, az számottevő bevétel nélkül csak veszteséget könyvelhet el.

Igazán nagy bajban vannak a vásárolt takarmányt használó állattenyésztők: a kukorica és a búza tonnájáért is hatvanezer forint fölött kell fizetniük, amit a gyenge fizetőképes kereslet és az importverseny miatt az élelmiszerárakban csak kis részben sikerülhet továbbadni.

A fogyasztók idegeit viszont azok a híradások borzolják, amelyek már a közeljövőben 10-15, esetenként 30 százalékos kenyér-, hús- és tejáremelkedést prognosztizálnak. Nem lenne ez akkora gond, ha a lakosság nagy részének kereseti lehetősége és jövedelmi színvonala nem a jelenlegi ingatag talajon állna.

Útelágazás

Útelágazáshoz érve nem lehet nem dönteni, ha az ember folytatni szeretné útját. Még a visszafordulás is döntést igényel. A lehetetlen helyzetbe került, tevékenységüket a fordulat reményében veszteségek árán is folytatni akaró állattenyésztők közül kevés az, aki önerőből képes ezt az időszakot átvészelni. Pedig ha valaki felhagy az állattartással, azt újrakezdeni még költségesebb és nehézkesebb. Nemzetgazdasági szintről nézve mindez nem magánügy, főleg amikor a növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlya amúgy is durván megbomlott az elmúlt években, évtizedekben.

A segítség olyan megoldásait, amelyek az ágazatok közötti és azokon belüli érdekviszonyok mentén is korrektek, igazságosak és még végre is hajthatóak, nem egyszerű megtalálni. Az anyagi forrásokat szintúgy.

“A VM jelenlegi célja az, hogy az állattenyésztés és ezen belül a sertéstartók problémáit megoldja. A minisztérium által készített fejlesztési stratégia több lehetőséget is vizsgált az ágazat megsegítésére.

Júliustól a gabonatermékeknél életbe lépett a fordított adózás, így jelentősen csökken a feketekereskedelem a gabonapiacon, és a költségvetés áfa-bevétele is folyamatosan emelkedik. A gazdákkal és a szakmai érdekképviseleti szervekkel egyeztetve, javaslataikkal összhangban a szaktárca a sertéságazatban nem kezdeményezi a fordított áfa bevezetését.

A kormány a VM javaslatait figyelembe véve folyamatosan tárgyal az állattartókat megsegítő lehetőségekről, és mindent megtesz az ágazat versenyképességének és jövedelmezőségi viszonyainak stabilizálásáért.

A magyar termelők október 16-ától megkaphatják az egységes területalapú támogatások (SAPS) és a különleges tejtámogatás előlegét. Az Európai Unió Bizottsága július 25-én döntött a közvetlen támogatások előlegfizetéséről. Továbbá a vidékfejlesztési tárca vizsgálja a hőség és szárazság miatt mezőgazdasági károkkal sújtott termelők támogatási lehetőségeit.”

Itt tartunk most, az útelágazásnál. Talán előre is vezet út.


Ez a cikk a MezőHír 2012/09 - szeptemberi számában jelent meg.