Résen kell lenni



Az elmúlt hetekben fokozódtak a támadások, vagy az azokról szóló híradások. A parlagfűtől már megszoktuk, hogy nyaranta aktivizálja magát, Alsóörsön viszont váratlanul érte a fürdőzőket, éppen a Balaton partját szemelték ki a vaddisznók dagonyázóhelynek.

Persze ezek az igencsak intelligens jószágok sem úri passzióból kezdtek az intenzív portyázásba, hanem a bakonyi erdőket is érintő aszály hatásainak kivédésére.

Közvetett módon vélhetően másfajta veszélyhelyzet is fennállt, hiszen vajúdott, majd megszületett földtörvénytervezet, és az állami földek pályáztatása kapcsán kialakult kommunikációban és közbeszédben szerepeltek olyan kifejezések is, mint oligarchák, zöldbárók vagy azok utódai, külföldi spekulánsok és belföldi zsebszerződők is.

Azonban a szántóföldeket uraló természet sem maradt le a toplistáról. A Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján is szerepeltetett Magyar Hírlapban megjelent miniszteri interjúban is szó esett erről: “Az agrárium aktuális teljesítménye nagyban függ az időjárástól is. Az idén ebben nincs szerencsénk, kora tavasszal egy csepp eső sem esett, később súlyos fagykárok keletkeztek, most újra az aszály okoz problémát. A legnagyobb gond a kukorica- és a napraforgótáblákban tapasztalható. A kormány úgy döntött, az idei évre járó támogatásokból 157 milliárd forint előleget október közepe és december vége között kiutal a gazdáknak. Ezen felül duplájára nő a kárenyhítésre szánt jövő évi összeg, amely így több mint nyolcmilliárd forint segítséget jelent. A forgóeszközhitel-programokra pedig újabb tizenötmilliárd forint áll rendelkezésre. A gazdák számíthatnak a kormányra, és mi is számítunk a termelőkre.”

Törvényszerűen

A felvetett gondolatsorból kiemelt jelentőségű a földtörvénnyel foglalkozó. A VM Sajtóirodája közhírré tette: “A kormány ígéretéhez híven elkészítette és benyújtotta az Országgyűlés elé a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslatot. Az új jogszabály elsődleges célja a magyar föld védelme, a bel- és külföldi spekulánsok és a zsebszerződésekben résztvevők kiszűrése, valamint a helyben lakó, földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó magyar gazdák helyzetbe hozása. A jövőben csak természetes személyek szerezhetik meg a termőföld tulajdonjogát, kizárólag egy előzetes hatósági engedélyezés után. Az új földtörvény olyan földforgalmi szabályozásra törekszik, amely érvényesíti a termőföld nemzeti hatáskörben tartásához fűződő érdekeket.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter április közepén bocsátotta társadalmi vitára az új földtörvény vitairatát. Ezt követően a minisztérium feldolgozta azokat a kérdőíveket, amelyeket a tárca a honlapján tett közé. A beérkező kérdőívek tanúsága szerint a gazdatársadalom véleménye mintegy 90 százalékban egybecseng a vitairatban megfogalmazott elvekkel.

Az agrártárca a törvényjavaslat benyújtása előtt egyeztetett a kormánypárti és az ellenzéki frakciókkal, a szakmai szervezetekkel és szakértőkkel, valamint még a Professzorok Batthyány Körével. A széleskörű egyeztetés a törvényjavaslat benyújtását követően a Parlamentben és a Parlamenten kívül is folytatódni fog.”

A magyar hazai

A folyamatban lévő ügyek mellett léteznek eldöntött vagy annak látszó kérdések is. Így jelenhet meg a magyar termék rendelet, amely szintén egy korábbi támadássorozat (külföldi áruk dömpingje) ellenhatásaként értelmezhető. Vagyis a tudatos fogyasztó támpontot kap a magyar termék mibenlétének felderítéséhez. “A fogyasztók egyre gyakrabban keresik a boltokban a magyar termékeket, nő a magyar élelmiszerek iránti igény, ugyanakkor a vásárlók nehezen igazodnak el a különféle címkék és jelölések között. Ezért a szaktárca elkészítette “az egyes önkéntes megkülönböztető jelölések élelmiszereken történő használatáról szóló” rendeletet, amely szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel a jövőben az élelmiszerek csomagolásán a ‘magyar termék’, a ‘hazai termék’ és a ‘hazai feldolgozású termék’ megjelölés.

A röviden csak magyar termék rendeletként emlegetett jogszabály három kategóriába sorolja a magyar eredetű élelmiszereket. A magyar termék minősítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el. 

Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt.

A harmadik kategória a hazai feldolgozású termékek köre. Ide tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek.

A rendelet nem teszi kötelezővé a kategóriák használatát, mindössze a tájékoztató szöveg önkéntes feltüntetésének szabályairól intézkedik, és nem kapcsol hozzá védjegy- vagy logóhasználati kötelezettséget. Ennek megfelelően a Vidékfejlesztési Minisztérium  nem tervezi logók, vagy tanúsító védjegyek bevezetését, ugyanakkor támogatja a rendeletnek megfelelő civil tanúsító védjegyek használatát.

A Vidékfejlesztési Minisztérium az EU-s szabályoknak megfelelően még a múlt év végén kiküldte notifikációs eljárásra Brüsszelbe, a Bizottság részére a magyar termék rendelet tervezetét. Az unió a dokumentum több pontját kifogásolta, de a kormány úgy döntött, hogy a tervezet kiállja az uniós próbát.”

Esőre várva

A szántó-vető embernek a természet erőivel vívott küzdelme örök, de ez a szívós küzdőpartner ennek ellenére is mindig tud váratlan helyzetekkel, meglepetésekkel szolgálni. Viszont ha az árvizekben és szárazságban megtestesülő egyenlőtlen csapadékeloszlás már-már menetrendszerinti, az esővárás mellett el kell gondolkodni a védekezés lehetőségein, vagy a kikerülhetetlen problémával való együttélés elviselhető formáin. Az aszály elleni helytállásban a vízmegtartó agrotechnikának, a tájhoz és termesztési körülményekhez illő növényfajok és -fajták megválasztásának éppúgy helye van, mint az öntözésnek. Ezért is örömteli, ha öntözőrendszer hadrendbe állításáról szól a híradás.


Ez a cikk a MezőHír 2012/08 - augusztusi számában jelent meg.