Väderstad NZ Aggressive magágykészítők – Biztos megoldás szélsőséges évjáratokban, embert és gépet próbáló talajokra!



A svéd gyártó szántáson alapuló talajművelési és vetési technológiához éppúgy ajánl munkagépeket, mint forgatás nélküli talajkímélő, energiatakarékos műveléshez.
Az NZ Aggressive magágykészítő kombinátorok, a Rollex/Rexius hengerek, a henger-simító kombinációk, a Carrier síktárcsás porhanyítók, valamint a Rexius Twin nehéz szántáselmunkáló-magágykészítők már mind jól ismert márkanevek hazánkban. A külföldi gyártók termékei közül ebben a szegmensben is a Väderstad gépei a legkeresettebbek a magyar piacon. 2011 tavaszán közel 350 NZ kombinátor, valamint 900 Väderstad henger, henger-simító kezdi meg munkáját a hazai földeken.

Az NZ kombinátorok 2001-ben estek át egy lényegesebb módosításon, azóta szinte változatlan formában készülnek 5, 6, 7, 8, 9, 10 méteres munkaszélességben. Sikerüket annak köszönhetik, hogy kialakításuknak és szilárd szerkezetüknek köszönhetően a legrosszabb szántások elmunkálásától az aprómagvú növények vetőágy-készítéséig széleskörűen használhatók. Kötött talajon, nedvesebb időjárási körülmények esetén nagy előnyük, hogy a művelőeszközsorok alapkivitelben nem tartalmaznak hengert, így nem ragadnak be. Amennyiben az időjárás, illetve a talaj nedvességállapota lehetővé teszi, Rollex vagy Rexius hengerrel kapcsolva járathatók, tökéletesen használhatók szárazságban vagy aprómagvú növények magágykészítésére.

Kivitel szempontjából talán az NZA 500ST tér el leginkább a többi modelltől, amelyen a vízszintállítás még csavarorsó segítségével történik, a szárnyaknál lévő szimpla kerekeken. Mellső simítója keskenyebb, hátulra pedig nem rendelhető Crossboard rendszer.

Vonatásához legalább egy 150-160 LE teljesítményű erőgép szükséges.

Az NZA 600-1000 modelleken a mélységállítás és vízszintszabályzás hidraulikus úton történik, a szárnyaknál lévő tandem kerekeken, az ún. Master & Slave rendszernek köszönhetően. Opcióként dupla Crossboard simítóval rendelhetők. Üzemeltetésükhöz legalább 30 LE/m vonóerővel kell számolni.

Keretszerkezetük 60×60-as zártszelvényből készül, ami rendkívül hosszú élettartamot biztosít a gép számára. Az Agrilla Cobra kapák 5 sorban 7,5 cm-es osztásban találhatók, ezért késő tavaszi „kiszőrősödött” területen is kiváló magágyat készít. A kapák közel függőleges állásának, illetve a gép magas építésének köszönhetően az eszköz szármaradványos talajon sem túr meg. Az első sorban található a hidraulikusan – ment közben is – állítható Crossboard simítósor, ami nemcsak egyengeti a felszínt, de a rugós simítószáraknak köszönhetően igen jó hatásfokkal porhanyít, töri a rögöket és tömöríti is a felszínt. Ha szármaradványos vagy túlságosan nedves a felszín, akkor a stabilizátor rudat kivéve a simítólapok önálló életet élve biztosítják, hogy a gép akadály nélkül dolgozni tudjon.

A Crossboard elemeit szimpla vagy dupla törőkésekkel lehet felszerelni, így a szántáselmunkáló hatás fokozható. Opcióként a kapák mögötti sorba is építhető simítósor, amelyet egy teleszkóp rudazat kapcsol az első sorban lévőhöz. A legutolsó sorban egy rugós ujjas borona dolgozik, amelynek szöge és talajra nehezedő nyomása is több fokozatban állítható.

Talán a legelső látásra furcsának tűnik, hogy itt nem használatos az egyéb kombinátorokon megszokott pálcás hengerborona vagy bármilyen beépített hengersor. A cél egy olyan magágykészítő egység megalkotása volt, amely ősszel és tavasszal is egyforma hatékonysággal használható. Ezért a kora tavasszal mindig „beragadó” hengeregység elmaradt, helyette a hátsó simítósor és a rugós ujjas borona együttese dolgozik. Szárazabb nyárvégen, ősszel, illetve igen finom magágyak készítésénél az NZ Aggressivek, Rollex vagy Rexius hengerekkel vagy simítóval kombinált hengerekkel járathatók együtt, az így kapott több mint 5 tonnás (6 m) gép, a 8-10 sorban elhelyezett művelőeszközeivel gondoskodik a tökéletes magágy elkészítéséről. A gép mélységállítása egy ún. Master and Slave-rendszer segítségével igen egyszerű és precíz (6-10 m). A központi munkahengeren egy skálán beállítjuk a kívánt mélységet, amit a vele sorba kapcsolt, szárnyakra (a szárnyak tandem kerekeire) helyezett munkahengerek milliméter pontossággal tartanak.

A gép szétnyitása és összecsukása (még ha henger is van rákapcsolva) egyetlen percet vesz igénybe, természetesen a traktorfülke elhagyása nélkül. A gépet csak alsó, ún. fi x húzóról szabad üzemeltetni, a munkagép vízszintállítása miatt. Ha ugyanis változik a húzási magasság, akkor mindig korrigálnunk kellene a csavarorsóval beállított vízszintet. A kombinátor első simítója végzi a felszín egyengetését, alakítását, illetve a kelő gyomok ritkítását is. Minél egyenetlenebb a szántás, annál intenzívebben (mélyebben) kell az eszközt használnunk, ami jelentős vonóerőigényt jelent.

Munka közben a simító skálája általában a 2-es, 3-as érték körül áll, de indokolt esetben mélyebbre is állíthatjuk. A simítóban levő merevítő rúd szerepe a simább felszín kialakításában, illetve a simító rugók védelmében keresendő, ezért ezt a rudat nagyon száraz talajon, egyenetlen, rögös szántáson tegyük be! Kis mértékű egyengetésnél, szármaradványos, nedves talajon ellenben érdemes kivenni. A kapák munkamélysége a középső munkahengeren lévő határolóval állítható. A számskálán lévő 1-es osztás kb. 2,5 cm-nek felel meg. Ezért nem szabad 5-ös, 6-os vagy nagyobb értékre állítani, mivel ekkor csak feleslegesen terheljük a kapákat, és általában olyan mélyen kombinátorozunk, amilyen mélyre vetünk. A magvakat célszerű a nem bolygatott, kemény magágyalapra tenni, ahol a legtöbb nedvességet kapják. Az éjszakai és a nappali hőmérséklet-különbség miatt a kapillárisokon felszálló talajlevegőben lévő, majd lecsapódó nedvesség fontos szerepet kap a csírázásban.

Szükség esetén a kapákat 10 cm-es lúdtalpkapákkal is elláthatjuk, a tökéletesebb gyomkorlátozás miatt (ez nem gyári alkatrész). Erős gyomfertőzés esetén azonban csak a gyári lándzsákat használjuk, mivel a lúdtalpkapával ellátott kapaszárról nem „marad el” a növényi maradvány, ezért előbb-utóbb a gép bedugul. A hátsó simító állítása csavarorsók segítségével történik. A hátsónak soha ne legyen nagyobb szöge, mint az elsőnek, illetve a hátsó simítókat soha ne tekerjük ki teljesen! Ha úgy érezzük, hogy nincs rá szükség, akkor csak addig emeljük ki, amíg a talaj felszínét érintően dolgozik. Az utolsó sorban lévő művelőelem a követőborona, amelynek szerepe a felszín elegyengetése, alakítása. Túl mélyen járatva ez nem dolgozik szebben, ráadásul intenzíven kopik is. Amennyiben az elmunkált terület tiszta, úgy a csapokkal állítsuk merőlegesebbre a boronát, míg szármaradványos területen fektessük el, hogy könnyebben elhagyja a növényi maradványokat.

Szárazabb évjáratban hengert kapcsolhatunk a kombinátorhoz. Ha rendelkezésre áll megfelelő Väderstad Rollex vagy Rexius rögtörő henger, akkor a két gépet célszerű összekapcsolva használni, az egyenletesebb felszín elérése, valamint a nedvességmegőrzés miatt. A henger használatát a talaj nedvességállapota határozza meg.


A kombinátor szállításánál vegyük figyelembe azt, hogy viszonylag nagy a súlya és a tehetetlensége, ezért mindig óvatosan vontassuk, közúton és dűlőúton egyaránt.

Sajnos a magyar útviszonyokat és a gyakran 50 km/óra vontatási sebességet a gyár nem tervezte be a gép működésénél. Ezért azt szoktuk mondani: „úgy kell vontatni közúton, ahogy dolgozik a táblán.”

Kalmár Tibor
Vaderstad Kft.


Ez a cikk a GÉPmax 2011/01 - januári számában jelent meg.



[wcm-show id=107070]