Laverda M296 LCS-LS kombájn Gépmax Teszt – Hegyi változat a hazai domboldalakra



Az M6-os autópályát jelző táblák már a helyükre kerültek, amikor e havi géptesztünk helyszínére igyekeztünk, jelezve, hogy rövidesen átadásra kerül a Pécsre vezető szakasz. Sajnos a megnyitóra akkor még nem került sor, így célállomásunk, Szebény megközelítése nem az új útszakaszon történt. A helyszínre érve a pálya körüli nagy sürgés-forgás szemrevételezése után mégis utazásunk fő célját helyezzük előtérbe: egy Laverda kombájnt szeretnénk részletesen megismerni. Martini  Mihály  már  másodszor döntött  az  olasz  márka  –  ráadásul most  is  egy  hegyi  változat  –  megvásárlása  mellett,  pedig  a  Laverda még amúgy sem teljesen megszokott látvány   a   hazai   gabonatáblákon. Első    benyomásunkként    azonban, a  környező  domboldalak  meredek lankáit   szemrevételezve,   mindenképp  tökéletesen  helytállónak  tűnt az  ilyen  terepre  kialakított  változat választása. Újabb gépekkel gazdálkodva –  Hogyan lehetne röviden bemutatni a vállalkozását? –  Egyéni vállalkozó vagyok, családi gazdálkodóként dolgozom – kezdte válaszát Martini Mihály. – Jelenleg 180 ha saját területet művelünk, emel-lett  több  gazdatársnak  is  végzünk komplett  szolgáltatást,  a  szántástól a betakarításig, mintegy 300 ha területen.  Ezekhez  a  munkákhoz  három traktort  (100,  135,  195  Le)  és  a  Laverda  kombájnt  használjuk.  A  vetési munkálatokat  az  Amazone  gépeire alapozva  végezzük,  mind  a  szemenkénti, mind pedig a gabonavetés esetében. A permetezőgépek közül is ezt a  márkát  választottuk,  egy  függesz-tett UF-1800-ast állítottunk munkába. A  gépek  átlagéletkora  10  év  alatt van;  ezen  belül  a  2003-as  pályázati beszerzéshez kapcsolódó McCormick traktorok  és  a  hozzátartozó  munka-eszközök a legrégebbiek. A   vetésszerkezet   nálunk   szinte csak   az   alapkultúrákból   áll:   búza, árpa,   kukorica,   illetve   ezeket   még napraforgóval  szoktuk  kiegészíteni. Korábban  egyéb  növényekkel,  például  olajlennel,  szójával  is  próbálkoztunk,  de  a  mi  területeinken  nem igazán  sikerült  olyan  szinten  a  ter-mesztésük,  hogy  komolyabban  érdemes lett volna velük foglalkozni. Egy időben a repce vetésén is gondolkodtunk,  de  a  korábbiakban  jól  kidolgozott vetésforgóba sehogy sem tudtuk beilleszteni, így végül letettünk a termesztéséről. A vállalkozásunk nemcsak növény-termesztéssel foglalkozik, hanem rengeteg egyéb munka felelőssége is ránk hárul,  ugyanis  integrációban  17000 brojler  csirkét  tenyésztünk.  A  takarmány,  illetve  a  naposcsibék  mind  a feldolgozó   szervezésében   érkeznek, így szerencsére a vágóállat elszállítása is  biztosított.  Az  elmúlt  években  – több-kevesebb sikerrel – igyekeztünk minden  pályázati  lehetőséget  megragadni, így a gépbeszerzések is ilyen formában  valósultak  meg.  Jelenleg  is van  egy  futó  beruházásunk;  a  szárítónk  már  közel  50%-os  készültségű, és az idén be is szeretnénk fejezni ezt a fejlesztést. Az  elmúlt  években  nálunk  a  szolgáltatás számított húzóágazatnak. Az első betakarítógépet – az is egy Laverda hegyi kombájn volt – 2002-ben vásároltam. Akkor 60 ha saját területtel rendelkeztem,  de  már  az  első  évben 900  ha-t  takarítottam  be.  A  bejövő hasznot   mindig   visszaforgattuk   a fejlesztésekbe, és ez a tendencia napjainkban is folytatódik. Az évek során a  területeink  is  megnövekedtek,  így most már a szolgáltatást inkább kissé vissza kell fogni, hogy ne menjen a saját munkánk kárára ez a tevékenység. Visszautasíthatatlan ajánlat eredménye –  Mikor  és  miért  éppen  Laverda kombájnt  vásároltak?  Mi  alapozta ezt a döntést? –  Legelőször a 2001-es Szentlőrinci Gazdanapokon láttam ezt a gépet, de  mivel  teljesen  ismeretlen  márka volt,  ott  még  nem  vizsgáltam  meg alaposabban.  Azután  az  Agro+Mashexpo  kiállításon  „találkoztam  vele” legközelebb  –  ahol  épp  egy  kecsketenyésztési projekthez  próbáltuk   a technológiánkat  összeszedni  –,  s  bár megnéztem ugyan, de akkor még úgy gondoltam, hogy 60 ha területre nem érdemes   kombájnt   venni.   Néhány hónap  múlva  azonban  egy  nagyon kedvező,  Konzum  bankos  konstrukció  felkeltette  az  érdeklődésemet,  és mivel  a  szomszéd  nagyüzem  tönkrement,   piaci   lehetőséget   láttam   a béraratási szolgáltatásban. Ekkor már komolyan megnéztem a kereskedőnél a gépet. Tetszett az egyszerűsége, az ésszerű,  nagyon  kevés  ékszíjjal  meg-valósított   hajtási   megoldások.   Számomra  olyannyira  meggyőző  volt, hogy  bár  a  Konzum  bankos  hitelből nem lett semmi, mégis belevágtunk a vásárlásba. Hét év alatt, amíg az újat meg nem vettük,  3800  üzemóra  igazolta  a  jó döntésünket.  Ez  idő  alatt  szerkezeti gyengeségből  vagy  tervezési  hibából adódó   rendellenesség   nem   fordult elő, inkább a túlerőltetés vagy az alul-szervizeltség   okozott   problémákat. Így a Laverda számunkra komoly minőségről  tett  tanúbizonyságot.  Ezért tavaly, amikor a Szegánától egy „visszautasíthatatlan  ajánlatot”  kaptunk, lecseréltük a régit, és így most egy új, 6  szalmarázóládás  kombájn  erősíti  a gépparkot. Ennek nagyobb a motorja, a teljesítménye, jobb kezelői komforttal  rendelkezik,  szerencsére  azonban az egyszerűsége is megmaradt. Mivel területünkön  jelentős  dombok  találhatóak,  és  a  Laverdánál  nincs  olyan alternatíva,  mint  a  3D  rostavezérlés, ezért  egyértelmű  volt,  hogy  a  hegyi változatot választottuk – aki ezt megszokta,  az  nehezen  tudna  visszaülni egy  hagyományos  kombájnba.  A  hegyi kivitel nagy biztonságérzet ad – a domboldalon  is  teljesen  egyenesen ülünk;  nincs  lecsúszásveszély;  mind a  két  kerékre  teljesen  egyformán  nehezedik a gép súlya – és ez pótolhatatlan. Tiszta munkát végez –  Mekkora vágóasztallal vásárolták a kombájnt? –  Egy 6 m-est vásároltunk. Ez egy teljes  talajkövetésű  vágóasztal,  tehát mind  a  jobb,  mind  a  bal  oldali  csúszótalpak külön érzékelnek hossz- és keresztirányban is. –  Mennyire elégedett a motor teljesítményével és fogyasztásával? –  Az  elektronikus  vezérlésű  SISU motor  már  az  első  útnál  is  kellemes meglepetéssel  szolgált;  Szegedről  lá-bon  jöttünk  vele  11-12  órát,  és  100  l üzemanyaggal megtettük ezt az utat. Munka közben is jó fogyasztási értékek mutatkoznak; gabonában 10 l-rel tudunk  aratni;  napraforgóban  még kevesebbel;   kukoricában   pedig   14-15  l-es  átlagfogyasztással,  elöl-hátul szecskázásnál. A   motor   teljesítményére   eddig nem  volt  panaszunk,  a  275  Le-s  erő-forrás   mindenhol   kellően   erősnek bizonyul.  Az  azonban  számunkra  is világossá vált, hogy a nagyobb tömeg és  a  kerékméretek  miatt  jól  jönne  az összkerékhajtás   a   gépre.   Többször előfordult   ugyanis,   hogy   „elrúgta magát”, ha dombnak felfelé mentünk, oldalvágásnál  azonban  nincs  baj.  A kombájn  egyébként  20%-os  lejtőkiegyenlítéssel bír. –  Mennyire  elégedettek  a  learatott  termény  tisztaságával?  Hogyan tudják ezt befolyásolni? –  A  dobfordulatot,  a  szelelőfordulatot  és  a  dobhézagot  a  kabinból, elektronikusan  lehet  állítani.  A  rosta állítása  kívülről  történik  ugyan,  de szerencsére   az   is   nagyon   gyorsan elvégezhető.   Napraforgót   általában kombájn tisztán    tudunk    szállítani, utótisztítást  ez  nem  is  igényel.  Volt, hogy  98%-os  értékre  minősítették  a leadott  terményt,  ami  nem  kis  eredmény,  és  kukoricában,  búzában  is mindenhol  megkérdezték,  hogy  tisztítóról  hoztuk-e  az  anyagot.  Szerencsére  a  tisztaság  mellett  a  szemveszteség is elfogadhatóan alacsony – ezt már  az  első  kombájnnál  is  tapasztaltuk, mivel a nagy, hosszú rostafelületek miatt a terménynek van elég ideje megtisztulni,   és   a   szállítócsigához kerülni. –  Nézzük    az    adaptereket!    A gabonaadapteren  kívül  miket  használnak? –  Az  új  kombájnhoz  vásároltunk egy  NAS  adaptert  a  napraforgóhoz, illetve egy OPTICONT a kukorica be-takarításához.  Régebben  a  kukorica-adapter volt napraforgóra átállítva, de kellemes meglepetést jelentett, hogy a NAS-szal mennyivel jobb munkát lehet  végezni.  Mivel  azonban  csupán évi 100-120 ha napraforgót takarítunk be, így a beruházás pénzügyi megtérülését kicsit nehéz megjósolni. Megfelelő alapfelszereltséggel érkezett –  Szóba  került  a  négykerékhajtás   lehetősége.   Milyen  opcionális  lehetőségeket kínáltak még a kombájnhoz? –  Mivel  egy  készleten  lévő  gépet vásároltunk meg, így a felszereltsége is  adott  volt,  jelentősebb  választási lehetőségek  nélkül.  A  296-os  azonban  már  alapban  is  egy  jól  felszerelt gép, így esetleg az említett összkerékhajtást  és  még  a  szélesebb  gumikat választottam  volna.  A  Laverda  egy másik   lehetőségét,   az   Option-four szintezőrendszert,  ami  a  hátsó  hidat kiemeli,  a  borsos  ára  miatt  nem  tudom,  hogy  megrendeli-e  valaki  Magyarországon. –  Miért választana más gumikat a kombájnhoz? –  Ehhez    a    tömeghez    egyértelműen nagyobb abroncs kellene, főleg a   nagyobb   domboldalaknál;   kicsit esetlenül is néz ki a kombájn nagy fel-építményéhez  képest  a  650-es  gumi. Előnynek  számít  viszont,  hogy  elmegy  a  sorközben,  így  nem  tapossa a sort, ezért a későbbi szárzúzást álló növényzetnél   lehet   elvégezni,   ami leginkább napraforgónál számít. –  Hogyan oldható meg a dombos körülmények  között  optimálisan  a kiszolgálás? –  A magtartály megfelelően nagy, ezért   menet   közben   nem   szoktuk üríteni.  Ezt  a  műveletet  inkább  sík területen igyekszünk megoldani, hogy  a  szállítójárművek  se  okozzanak taposási kárt. Így valamennyivel időigényesebb  a  munkafolyamat,  de kevesebb kárt okozunk vele. –  Hogy van megelégedve a fülke kényelmével,  a  gép  kezelhetőségével? –  A  kezelőszervek  jól  kézre  állnak, a fülke pedig megfelelően tágas. Kellemetlen  csalódás  volt  viszont  az előzőhöz  képest,  hogy  az  új  típusból kimaradt a palackhűtő, ami a korábbi gépnél,  egy  egyszerű  megoldásnak köszönhetően,  nagyon  jól  működött. Nem tudom,  miért  kellett  egy  ilyen dolgot kispórolni az újból! Van  viszont  jó  néhány  pozitívum is,  mint  például  a  magtartály  ablakának  portalanítási  lehetősége,  ami a    fülkéből    könnyen    megoldható. Vannak olyan hajtási elemek, ahol az ékszíjtárcsa folyamatosan hajtva volt, most    viszont    elektrohidraulikusan kikapcsolható. A szecskázó ki- és bekapcsolása  rendkívül  egyszerű;  egy úgynevezett   egykaros   megoldással a  szalmaterelő  lemezt  az  ember  úgy hajtja,  hogy  a  szecskázóra  hulljon  a szalma,  s  ezzel  már  be  is  van  kapcsolva a szecskázó. Ezt egyszerűbben már csak egy elektromotorral lehetne elintézni, de a mindennapi munkába könnyen belefér, hogy az ember ki- és beszálljon. Mi  eleve  úgy  kértük  a  kombájnt, hogy külön kukorica- és külön gabonakosár legyen hozzá. Az átszerelésnél a ferde felhordóról le kell állni, ki kell szedni a dobkosarat, majd vissza kell rakni. Ezt egy 8 órás műszak alatt meg lehet oldani, és közben az ember alaposabban is belenézhet a kombájnba, ilyenkor lehet ellenőrizni az alkat-részek kopását, esetleg alkatrészcsere is  könnyen  megoldható.  Általánosságban  elmondható,  hogy  a  szezon előtti  felkészítés  100-200  ezer  forintnál  nem  kerül  többe.  Ha  a  szervizes azt  mondja  egy  alkatrészre,  hogy  talán érdemes lenne cserélni, ezen nem szoktunk  sokat  gondolkodni,  hiszen nem érdemes több órányi kieső munkaidőt kockáztatni. A jó gazda gondosságával –  Volt-e    olyan    meghibásodás, ami a gép viszonylag új állapotában vagy esetleg egy kötelező karbantartás után váratlanul következett be? –  Eddig   500   üzemórát   dolgoztunk  vele,  és  ez  idő  alatt  egyetlen kellemetlen  dolog  történt:  a  szervizes  felhívta  a  figyelmünket,  hogy  az ékszíjtárcsa-feszítőnél      előfordulhat festékmegfolyás. A festékcseppek az-tán ilyenkor extra terhelést adnak az ékszíjaknak, főleg a rövidebbeknek. S bár mi elvileg az összes fémfeszítőnél lecsiszoltuk  ezeket  a  festékeket,  egynél ez elmaradt, ami a hűtőventilátor ékszíjának szakadásához vezetett. –  Van-e  olyan  részegység,  amelyen  változtatna  az  elmúlt  időszak tapasztalatai alapján? –  Az ürítőcsiga bekapcsoló gombja viszonylag   kellemetlen   helyen,   az ember  jobb  válla  mellett  lent,  a  mű-szerfalon van. Balra fordulva nézünk az  ürítés  miatt,  miközben  hátul  kell keresgélni, hogy ezt a funkciót kikapcsoljuk.  Ez  akkor  probléma,  amikor az  utolsó  gabonaszemeket  üríti  az ember a pótkocsira. Ezt a kart nem jó helyre  rakták,  ennek  ellenére  még  a legújabbakban  is  itt  található,  pedig már  a  gyárban  is  szóvá  tettük  ezt  a hiányosságot. Maga a kombájn szerkezete azonban  megfelelő,  jól  működik.  A  zsírzási   pontok   központosított   helyen találhatók,  nem  úgy,  mint  régen,  így a  karbantartásokat  is  könnyen  el  lehet  végezni.  Egyébként  a  Laverda nagyon kis karbantartásigényű. Napi zsírozási  igénye  három  zsírzógombnak  van:  a  variátortárcsáknak  meg  a szecskázó  csapágyainak;  a  többi  heti vagy havi zsírozást igényel. –  Ki  végzi  önöknél  a  karbantartást? –  Én  magam  szoktam  csinálni,  és ez  nem  maradhat  el.  Az  öreg  kombájnnál az első egy-két évben néhányszor előfordult, hogy – ha éjfélkor álltunk le, és reggel hétkor kezdtünk –, elmaradt  ez  a  munkafolyamat  –  s szerencsénk volt, hogy ez csak minimális  problémát  okozott.  Reggelente azonban nem igényel túl hosszú időt a  karbantartás.  Amíg  beletöltjük  az üzemanyagot, addig körbe lehet járni a kombájnt, és el lehet végezni a napi ellenőrzést.  A  gépen  négy  lánc  található, a többi hajtás ékszíjjal működik. Ezek  közül  a  felhordón  lévő  és  az asztalmeghajtónál  található  az,  ami jobban igényli a gondoskodást. –  Mennyire    elégedett    a    gyári szervizzel és alkatrészellátással? –  Egy   garanciális   meghibásodásunk  volt  az  új  kombájnnál,  amikor egy  elektromos  doboz  ment  tönkre. S ahogy illik, ez egy vasárnapi napon derült  ki.  A  szervizes  kijött,  és  kedden már a kezében volt az új doboz, amit gyorsan be is szerelt. Szerencsé-re a gép közben tudott dolgozni, mert a  hibás  alkatrész  csak  időnként  okozott problémát. Alkatrészre  szerencsére  nem  nagyon  van  szükségünk,  mivel  szezon előtt javítjuk a kombájnt, ékszíj, csap-ágy  pedig  mindig  van  a  Szegánánál készleten,  úgyhogy  nincs  gondunk ezzel.  Nagyobb  alkatrészt  még  nem kellett cserélni. A szervizelést ugyanaz a szakember végzi, aki az előzőnél is rendelkezésünkre állt – 8 éves személyes kapcsolatunk van vele, de szerencsére túl sűrűn azért nem kell találkoznunk.  Én  már  az  első  kombájnnál  megfogadtam, hogy a második is Laverda lesz! S nem is bántam meg! TECHNIKAI JELLEMZŐK: Vágóasztal Az LCS sorozat vágóasztala biztos aratást  garantál,  még  nehéz  körülmények közt is. A jó kialakítású motollának,  a  nagy  vágási  sebességnek és  a  nagy  átmérőjű  behordócsigának –  amelynek  teljes  hosszán  továbbítóujjak  vannak  –  köszönhetően  az asztal  egyenletesen  tudja  felszedni  a gabonát,  majd  továbbítja  a  ferde  felhordóhoz. A GSAX talajkopírozó   rendszer  a  vágóasztalt   magasságban és  dőlésszögben  is talajfelszín-követővé teszi.    Az    alacsonyabb szárú    gabonáknál    50-től 180 mm-ig, a magasabb szárú  növényeknél  100-tól  500 mm-es magasságig lehet állítani a talajkopírozás magasságát. A GSAX rendszernél a vágóasztal magassága  és  az  érzékelő  csúszók  talajnyomása  a  kombájnos  beavatkozása nélkül is állandó. Oszlató henger és cséplődob A  jó  csépléshez  egyenletes  anyag-áramlás kell.  Az  ujjakkal  ellátott  oszlató  henger  a  vágóasztal  és  a  ferde felhordó  között  teszi egyenletessé  az anyagáramlást. Ezzel folyamatos cséplést, a kombájnteljesítmény egyenletes kihasználását,    alacsonyabb    teljesítményigényt és fogyasztást, magasabb hajtásélettartamot tesz lehetővé. Az  LCS  sorozatnál  a  nyolc  verő-léces  cséplődobon  további  nyolc  tömegnövelő léc van. Ez biztosítja, hogy a gabona cséplése  optimális  legyen,  miközben  a szalma  és  a  szem  minősége  állandó. Ráadásul az új elektronikus rendszer segítségével  a  dobhézag  a bemeneti és  a  kimeneti  oldalon  egyaránt  állítható,  így  a  kombájn  gyorsan  tud alkalmazkodni  a  változó  betakarítási körülményekhez. MCS utócséplő dob Az MCS utócséplő dob az anyag-áramot szétválasztódásra kényszeríti, de ha a gabona könnyen csépelhető, a rendszer kiiktatható, így a szalma töredezése is csökkenthető.  Ez  a  szabadalmaztatott  rendszer  lehetővé teszi,  hogy  a  gép  a  csép-lést az aktuális gabonaféle és   az   adott   körülmények szerint  végezze.  A  rendszer  növeli a kombájn teljesítményét minden gabonafajtánál,  bármely  körülmény közepette,  miközben  a  szalma  könnyen bálázható marad. A  kezelő  a  durvább  cséplésről  finomabbra   válthat,   akár   napjában többször   is,   egyszerűen   csak   egy gomb  megnyomásával.  A  rendszer lényege  az,  hogy  az  LCS  sorozatú kombájnoknak   két   cséplőrendszere van egy gépen belül. A  REV  modul  (utóverő)  az  MCS rendszerbe belekerült. A REV modul a cséplési felületet 20%-kal növeli meg, és az átfogási szöget 120°-ra tolja ki. Tisztítás A gabona legnagyobb része a csép-lés  és  az  utócséplés  során  elválik  a szalmától.  A  maradék  szalma  közt maradt gabonaszemek szalmától való elválasztását a hosszú, nagy lépcsőzetű szalmarázóládák végzik. A szalma-töredék, a pelyva és a gabonakeverék a nagyméretű rostára hullik, és ezzel folytatódik a tisztítási folyamat. A HCD nagyteljesítményű zsalus rosta  –  az  állítható  áteresztési  mérettel  –  az  alapfelszereltség  részét képezi   az   LCS   sorozat   kombájnjainál. Az egység kiváló tisztaságúra tisztítja  a  gabonát,  és  a  különleges kialakításának köszönhetően az egész betakarítási  folyamat  hatékonyabbá válik. A nagy teljesítményű, állítható szállítású szelelőventilátornak két oldalsó és egy felső légbeszívási pontja van. Az  elérhető  nagyfokú  tisztaság Az LCS sorozatnál a nyolc verőléces dobon további nyolc tömegnövelő léc van mellett  ezeknek  a  rostáknak  a  használata  magasabb  teljesítményt, alacsonyabb üzemanyag-felhasználást  eredményez,  és ráadásul  minden  fajta  gabonához használhatóak.     LS automata szintezőrendszer A  sík  vidékre  való  gépek  mellett   a   Laverda-sorozatban   speciális domboldalon  használható  gépek  is vannak,  mint  például  a  296  LCS  LS modell. Ezek a gépek ki tudják szintezni  a  domboldal  dőlését,  így  a  gép vízszintes   helyzetben   tartja   magát, akár  20%-os  keresztirányú  és  8%-os hosszirányú  dőlés  esetében  is.  Mivel a  vágóasztal  mindig  teljesen  párhuzamos  a  talajjal,  így  a  296  LCS  LS kombájn  sokoldalúan  használható  és hatékony.  A  Laverda  több évtizedes hegyikombájn-gyártási  tapasztalattal  rendelkezik. Kényelmes fülke A  fülke  a  kezelő  kényelmi  és  hatékonysági  elvárásainak  megfelelően lett  kialakítva,  úgy,  hogy  a  hosszú aratási napokon is kényelmes legyen. A  vezető  helye  az  erős  létrán  és  a nagyméretű  ajtón  keresztül  könnyedén megközelíthető. A kezelő a fedélzeti  számítógép  segítségével  minden eseményt  nyomon  tud  követni,  és  a multifunkciós  kar  segítségével  a  gép főbb funkcióit vezérelheti. A nagyméretű  szélvédő  kiváló  kilátást  biztosít. A    vezetőülés  légrugós,  a  légkondicionáló  pedig  szintén  az  alapfelszereltség  része.  Opcióként  hordozható hűtő, CD-s rádió és akár színes kijelzős  hozamtérkép-készítő  rendszer  is beépíthető. SISU dízelmotor Az erős, megbízható motorok alacsony fogyasztásúak, és – beépítésüknek  köszönhetően  –  szükség  esetén könnyen hozzáférhetőek, javíthatóak. Laverda_M296 LCS-LS kombájn műszaki adatai Hatala László A forgalmazó hozzászólása A Laverda gyár felé jeleztük a problémát az ürítés kapcsolójának kényelmesebb  helyre  való  áthelyezésére.  Az  LCS sorozatnál  a  fülkében  a  hűtő  opciósan rendelhető,  míg  a  nagyobb  M  sorozatnál már az alapfelszereltség része. Egyébként a Laverdánál folyamatos a fejlesztés, az idei szezonra az M sorozatú  kombájnoknál  már  új  Free  Flow vágóasztal  is  rendelhető,  amelynél  kiváló  a  vágás  és  a  behordás  minősége, valamint az asztalra való rálátás. Nagy Márk Szegána Kft. [m3 id="megjelent-gm" ev="2010" ho="04" honev="áprilisi"] >