Idén sem maradt el a csemegekukorica-bemutató



Aszályban is lehet sikeres

Immár évek óta hagyomány, hogy augusztusban, Hajdúszoboszló határában, a Tonavar Kft. területén a Syngenta megrendezi csemegekukorica-fajtabemutatóját, majd az azt követő tanácskozáson a piaci helyzetről és egyéb szakmai kérdésekről is hallhatnak a jelenlévők. Idén is érdemes volt részt venni az augusztus 28-án megtartott rendezvényen, megtekinteni a fajtasort és meghallgatni az előadásokat.

Rendkívüli évjárat

Pereczes János, a Syngenta délkelet-európai termékmenedzsere elöljáróban néhány számadattal “hangolta rá” a rendezvény résztvevőit a csemegekukoricára: hogyan is áll e növény termesztése itthon? Mint mondta, a csemegekukorica a hazai zöldségtermesztés egyik legdinamikusabban fejlődő kultúrája. A fagyasztott termék exportjában világelsők vagyunk, de a konzerv csemegekukorica külpiaci értékesítésében is dobogós a helyezésünk. Itthon az idén 35 ezer hektár a csemegekukorica vetésterülete, s ezzel Európában az első helyen állunk. Utánunk a franciák következnek, de kb. 10 ezer hektárral kisebb területtel.

A hazai vetésterület egyes években ennél több is volt, de reálisan szemlélve hosszabb távon 25-35 ezer hektárnyi csemegekukoricával lehet számolni. A szuperédes fajták a vetésterület 60%-át teszik ki, amelynek kb. felén a Syngenta hibridjeit termesztik. A teljes hazai csemegekukorica-termesztést tekintve abból több mint egyharmaddal részesedik a Syngenta. A csemegekukorica, mint zöldségnövény, vezető helyet foglal el a cég magyarországi piacán: a zöldségvetőmag-forgalmuk több mint 50%-át ez a növény teszi ki.

A csemegebemutató mára fontos szakember-találkozó lett

Az idén a termesztők és a termeltetők egyaránt az átlagosnál jóval nehezebb évet tudhatnak maguk mögött. Ennek okai részben az előző évre nyúlnak vissza, amikor is a csapadékszegény őszi és téli hónapok kedvezőtlenül alapozták meg az ez évi szezont, részben pedig az idei év szélsőségesen száraz és meleg időjárására. Ilyen körülmények között csak a szokásosnál jóval gyakoribb és nagyobb adagú öntözéssel lehetett előállítani a megfelelő állapotú növényállományt és az elfogadható termést.

Az első előadásban elhangzottakat azután Varga Gyula, a kísérleteknek és a fajtabemutatónak idén is helyt adó Tonavar Kft. ügyvezetője is megerősítette.

A kft. a saját és bérelt területein összesen 1 400 hektáron gazdálkodik. Ebből 550 ha a csemegekukorica, de a 350 hektárnyi zöldborsó betakarítása után is a terület nagy részébe másodvetésű csemegekukorica kerül. Ezen felül Hajdúszoboszló, Kaba és Balmazújváros térségében mintegy 150 termelőpartnerrel, 2 800 hektáron integrációban is termeltetnek csemegekukoricát; a terület 75%-án szuperédes fajtákat termelnek. Fő fajta (a szuperédes területek közel 90%-án) a Syngenta kiváló termőképességű fajtája, a GSS 8529.

Az idei aszály különösen az integrációban művelt, másodvetésű területeken okozott gondokat (a bemutatóig már 60 napja nem hullott érdemi mennyiségű eső!), mivel ezeket nem lineár, hanem többnyire csévélődobos öntözőberendezéssel öntözik a partnerek – gyakran nem az általuk, mint integrátor által megkívánt és az aszály miatt szükséges 50 mm körüli víznormával, hanem ennél kevesebbel. A másodvetésű táblákon augusztus végéig idén négyszer kellett öntözni. Ez jelentősen megnöveli a termelési költségeket, alkalmanként ugyanis kb. 70 ezer Ft pluszkiadást jelent hektáronként.

Az idei átlagtermést az integrált területekkel együtt az ügyvezető 14 tonna/ha körül becsülte, a szerződésekben tervezett 17 tonnával szemben. A látottak-hallottak mégis azt bizonyítják, hogy megfelelő tápanyag-ellátással, gondos termesztéstechnológiával és a szükséges mértékű öntözéssel aszályos körülmények között is lehet sikeresen csemegekukoricát termeszteni.

Mit mutattak a fajták?

A rendezvényen bemutatott fajtasort május 25-én vetették, hektáronként 62 ezer magszámmal, előveteménye másodvetésű csemegekukorica volt. Tápanyagellátása, talajművelése, növényvédelme a csúcstechnológiák követelményei szerint történt, s a terület négy alkalommal részesült 35 mm-es öntözésben. A 17 fajtából álló fajtasorból ez alkalommal a jól beváltakat és az ígéreteseket emeljük ki, Pereczes János ismertetései alapján:

Spirit: a Syngenta egyik régi, korai érésű, normálédes fajtája. Termőképessége az idei időjárásban jó területeken 12-15 tonna volt. Az idén jelentős kereslet volt a korai fajták iránt, mivel a feldolgozóüzemek raktárai kiürültek, s így szükség volt már a korai termésre is. Ezt a kívánalmat jól elégítette ki a Spirit, amelyet ezért még jövőre is érdemes lesz piacon tartani.

Starshine (GH-4902): a Spirit utóda lehet, annál jobb termőképességű, pár nappal később érik, minőségében már az érésben őt követő Bostonra emlékeztet.

Boston: jól ismert normálédes, középérésű, nagyon jó termőképességű, a kategóriájában az egyik legjobb minőségű. 15-18 t/ha hozamával az idei szélsőséges időjárásban is stabil termést adott.

Jurassic (GH-3281): a Syngenta termékpalettáján eddig hiányként mutatkozó fővetésű, normálédes fajták méltó reprezentánsa lehet, amely viszonylag sokáig “lábon tartható”, de tetszetős, nagy csöveket és kiváló minőséget csak jó termesztéstechnológia mellett várhatunk tőle.

GH-6462: a középérésű fajtákhoz tartozik, amely a csoport több évtizede klasszikus mércéjének tekinthető Jubilee után két nappal érik, s olyan területekre való, ahol a 15 tonna is jó termésnek számít (optimális körülmények között ennél többre képes).

Sweetstar (GSS 7158): igen korai szuperédes, a Spirit után két-három nappal érik, nagyon jó termőképességű, jó szárszilárdságú, csöve tetszetős; friss piaci értékesítésre és feldolgozásra is alkalmas.

Garrison: szép, egyöntetű csöveket hoz, nagyon jó a csővég termékenyülése is; e tulajdonsága elsősorban frisspiacra teszi alkalmassá.

GS-1477: különleges minőségű, zamatos, legédesebb, nagyon szép színű, jó a szemkihozatala, de a stresszhatásokra nagyon érzékeny.

GSS-8529: a Syngenta vezető fajtája; megbízható, kiváló termőképességű szuperédes

GSS-5649: az előzőnek javított változata, de nagyobb termőképességű és hasonló minőséget produkáló fajta. A jelenleg “listavezető” GSS-8529 méltó partnere.

GSS-8529: a Syngenta vezető fajtája, hazánkban a legnagyobb területen termesztik. Középérésű, 350-450 grammos csöveivel 20 tonnás és afölötti termésekre képes. Jó technológiát igényel, 55-57 ezres tőszámmal vetendő, mert ennél sűrűbb állományban kisebb csöveket hoz, és csővég-termékenyülése is hiányos lehet.

Overland (GSS-3287): az átlagosnál jobb stressztűrése miatt félszáraz termesztési körülmények között is jó-közepes termésre képes.

Shinerock: a legkésőbbi (a Jubilee után 5-6 nappal érik), magas növésű, magasan hozza a csöveit is, jó minőségű, 16-18 soros csöveivel közelíti a hektáronkénti 18-20 tonnát.

Növekvő zöldségfogyasztás

Lars Andersen, a Syngenta európai, közel-keleti és afrikai fejlesztési menedzsere a világ zöldségtermesztésének helyzetéről, kilátásairól, trendjeiről adott áttekintést. Mint a hasonló rendezvények más előadói, ő is a világ lakosságának várható drasztikus emelkedéséből és az ebből eredő következményekből indult ki.

A Föld jelenleg 7 milliárd főnyi népessége 2050-re 9,3 milliárdra gyarapszik, ami elsősorban Ázsiát és Afrikát fogja érinteni. A populáció nagyobb része, akár 80%-a is városokban fog élni. Ezzel együtt a globális világgazdaság volumene, értéke is kb. tízszeresére növekedik, ennek egynegyedét Kína és India fogja adni. Az előadó amerikai elemzésekből vett elgondolkodtató ábrákkal szemléltette az említett két ország, továbbá Mexikó és Brazília lakosságának létszámbeli növekedését, a GDP alakulásának és az urbanizálódás mértékének várható változásait. Mindez természetesen majd az élelmiszer-fogyasztás, így a zöldségfélék fogyasztásának növekedésével is együtt jár. Ezzel szemben a ma fejlett világnak tekintett Európában némileg csökken a zöldségfélék iránti kereslet; ez mindaddig tart, amíg az eurózóna gazdasági problémái meg nem oldódnak.

Világviszonylatban a növekvő fogyasztási igények a zöldségvetőmag-igényben is évi 3-5%-os növekedést eredményeznek, 2025-ig előretekintve. A mennyiségi növekedés mellett minőségi változás is megfigyelhető a fogyasztásban: már ma is egyre inkább elvárás, hogy egész évben biztosított legyen a friss ellátás, és lehetőleg konyhakész állapotú áruval.

Az említett prognosztizált változások a vetőmagtermesztést is érintik: a globális vetőmag-forgalmazás, évenkénti 7-8%-os növekedéssel kalkulálva, 2025-re megháromszorozódik. E téren is vezető szerepe lesz Kínának: becslések szerint a zöldségvetőmag-piac 41%-át fogja adni. Mivel a szabad elvirágzású fajták helyett egyre nagyobb teret foglalnak majd el a hibridek, ez a vetőmag árának is 5-8%-os emelkedését hozza magával. A világ zöldségvetőmag-forgalmazásának kb. felét hat kultúracsoport fogja kitenni: a Solanaceae-ék (paradicsom, paprika), a hagyma és gyökérzöldségek, a káposztafélék, a levélzöldségek (spenót, saláta), a nagymagvúak (bab, borsó, csemegekukorica) és a kabakosok (uborka, tökfélék).

Mindez az előrevetített növekedés elképzelhetetlen lenne a genetikai haladás nélkül. A húsz évvel ezelőtt még általános hagyományos nemesítési módszereket már napjainkra is, de a jövőben még inkább felváltják a modern nemesítési technikák és eljárások. Közülük is kiemelendő a genetikai markerek használata, amelyek a kívánt kedvező tulajdonságú vonalak kiválasztásában, vagy pl. a rezisztencianemesítésben könnyítik és gyorsítják a nemesítők munkáját. A biotechnológia különféle (nem csak a GM!) módszerei a jövőben a zöldségfélék nemesítésében is fokozatosan elterjednek.

Az előadó behatóan ismertette a Syngenta csemegekukorica-nemesítési politikáját, stratégiáját, amibe ugyanúgy beletartozik a GM-fajták nemesítése az USA fogyasztói számára, mint amennyire fontos a GM-mentesség biztosítása az európai piacra kerülő fajták, illetve vetőmagvak esetében.

A GM-problémáról

Dr. Ruthner Szabolcs (Vetőmag Szövetség) A hazai GMO-ellenőrzések jogszabályi háttere – várható fejlemények címmel tartott előadásával csatlakozott a genetikailag módosított növények körüli problematikához.

Bár az európai országok egy részében, de különösen a hazai növénytermesztésben szigorú tilalom sújtja a GM-fajtákat, nem lehet nem tudomást venni róluk – kezdte előadását. Világméretekben 2008-ban 125 millió, 2011-ben 160 millió hektáron termesztettek GM-növényeket, s a prognózisok szerint 2015-ben vetésterületük eléri a 200 millió hektárt. Napjaink e – talán legvitatottabb – szakmai és egyben társadalmi kérdésében az igenlők érvelése mögött a világ népességének, s ezzel együtt az élelmiszerek iránti igényeknek a fokozott növekedése áll, miközben a természeti erőforrások, s maga a termőföld területe limitált, sőt egyre csökkenő, ezért a termelés csak a jelenleginél hatékonyabb eljárásokkal, köztük a GM-növények termesztésbe vételével növelhető. Tény, hogy az egyre növekvő területű GM-termesztés fokozza a génszennyeződés veszélyét is, azaz a nem GM-növények génmódosított növényekkel történő véletlenszerű “befertőződését”.

A GM-növényekkel kapcsolatosan az európai helyzetet kettősség jellemzi. Egyrészt jelentős mennyiségű GM-termesztésű takarmány és élelmiszer érkezik Európába felhasználásra a világ más részeiből, másrészt a GM-növények termesztése, annak tiltása vagy engedélyezése országonként eltérő; Európában mindössze kb. 100 ezer hektáron folyik GM-termesztés. A véletlenszerű szennyeződések tekintetében sem egységes a szabályozás: takarmányok és élelmiszerek esetében 0,9, ill. 0,1% alatt a terméket mentesnek minősítik, vetőmagvak esetében azonban nincs határérték: bármilyen kis mennyiségben tartalmaz GM-elemeket egy tétel, fertőzöttnek, illetve szennyezettnek minősül, és meg kell semmisíteni.

A hazai álláspont ismeretes: termesztés tekintetében teljes a tiltás, sőt ezt még az alaptörvényben is rögzítették. E szigorú tilalomról az érintett, illetve a témában jártas szakemberek véleménye eltérő, de mint az előadó fogalmazott, ez a helyzet rövid és középtávon még előnyös is lehet az agrárium számára, hiszen a felvevőpiacaink a GM-mentes árut keresik és vásárolják. Ennek ellenére nem lesz tartható az, hogy a vetőmagvak GM-szennyeződése tekintetében nincsenek határértékek, zéró tolerancia van érvényben. A tavalyi év itthoni GM-eseményei is rávilágítottak arra, hogy e téren módosításokra lesz szükség.

Előadásában kitért azokra a tényekre és ezzel kapcsolatos tévhitekre, amelyek 2011-ben GM-szennyezettség miatt ugyancsak felborzolták a kedélyeket. Mindenekelőtt leszögezte: nem GM-kukoricavetőmag, hanem csak rendkívül kis mértékben (0,1% alatti) GM-szennyezett mag került az országba. Az érintett cégek saját vizsgálatai nem mutattak ki GM-jelenlétet a kérdéses tételekben, ugyanakkor a hatóságé igen. Ennek oka a mintavételi eljárásban rejlik, ahol a véletlen szerepe sajnos nem zárható ki teljesen. A módszer szerint ugyanis tételenként 3 000 mag vizsgálandó, s egy 40 tonnás vetőmagtételben 130-150 millió szem található. S mivel a GM-detektáció rendkívül érzékeny: az észlelési küszöb alacsonyabb, mint a mintavételből és a vizsgálatból eredő hiba, így lehetséges, hogy azonos tételre vonatkozóan két vizsgálat eltérő eredményt adhat.

A hivatkozott pozitív vizsgálati eredmények nyomán 2011-ben az MgSzH 535 vetőmagtételből 10 takarmánykukorica- és 4 szójatételt talált szennyezettnek, s mivel az eredményközlés jóval a vetés után történt, ezért 5 000 hektáron kellett az elvetett növényállományt megsemmisíteni, ami 2 milliárd Ft kárt jelentett.

Idén a NÉBIH 750 vetőmagtételből 10 takarmánykukoricát minősített pozitívnak, ám egy tétel kivételével ezeket még a vetés előtt kivonhatták a forgalomból. E tétel esetében azonban késve közölték az eredményt, így 1 400 ha-on kellett megsemmisíteni a növényállományt, a kár pedig 500-600 millióra tehető. A hatóság a bejelentésre, mintavételre, eredményközlésre vonatkozó jogszabályt időközben módosította, így hasonló károk a jövőben remélhetőleg nem fordulnak elő.

További gondot jelent az is, hogy az EU tagországaiban a GM-szennyeződésre vonatkozó szabályozás sem a határértékek, sem a mintavételi és vizsgálati protokoll tekintetében nem egységes. Az országok két csoportra oszthatók: fundamentalistákra és pragmatikusakra, és problémamegközelítésük is különböző: nagyfokú vagy alacsonyfokú szabályozottság jellemzi őket. Mindez sürgeti a határértékek uniós szintű meghatározásának szükségességét.

A további jogi bizonytalanságok elkerülése érdekében a Bizottságnak 2013 második feléig meg kellene állapítania a vetőmagvakra vonatkozó GM-határértékeket, ellenkező esetben csak a következő ciklusban, 2015-ben érhető el változás.

Bár a rendezvény idejére az idei növényvédelmi szezon a csemegekukoricában is véget ért, Forrai Ákos, a Syngenta fejlesztőmérnöke összefoglalta a kultúra növényvédelmi technológiájának sarokpontjait, elsősorban a kártevők és gyomok elleni védekezéseket, illetve részletesen ismertette a cég e célra választható termékeit.


Ez a cikk a MezőHír 2012/10 - októberi számában jelent meg.