Gyümölcsvédelmi tapasztalatok – termesztőknek



Ez év telén a Bayer CropScience az ország több pontján is szervezett gyümölcstermesztőknek szóló szimpóziumokat a termesztés és a növényvédelem aktuális kérdéseiről. Összeállításunkban a Lajosmizsén, a Gerébi-kúriában elhangzottakat idézzük fel olvasóinknak.

Az utóbbi években az ún. céges tanácskozásokon megszokottá vált, hogy a rendezvényt szervező gyártó termékeinek, technológiai ajánlásainak bemutatásán túl egy-egy fontos szakmai kérdés is ismertetésre kerül, a témát művelő és alaposan ismerő külső szakemberek előadásában. A gyümölcstermesztés számos jelentős növényvédelmi problémája közül a Bayer szervezői ez alkalommal a meggy betegségeinek megvitatását tűzték napirendre, közülük is kiemelten a meggy antraknózisára és a moniliás betegségre vonatkozó ismereteket részletezték.

E betegségekkel és kórokozóikkal a BCE Növénykórtani Tanszékén évek óta folynak vizsgálatok, s a kutatócsoport tagjai közül a termesztőket is érintő eredményekről és tudnivalókról most dr. Petróczy Marietta egyetemi adjunktus adott áttekintést. Emlékeztetett arra, hogy a meggy antraknózis nevű gombás betegségét hazánkban elsőként dr. Lehoczky János írta le még az ötvenes években, s bár olykor-olykor feljegyezték kártételét, de gazdasági jelentősége évtizedeken keresztül alárendelt volt. Az elmúlt évtizedben azonban súlyos, járványos előfordulásával ismét felhívta magára a termesztők figyelmét, s 2006 óta az ország jelentős meggytermesztő körzeteiben évenként visszatérő betegség lett.

Az egyetem kutatói megállapították, hogy a betegség előidézője a Colletotrichum acutatum gomba (korábban ugyanis egy másik fajt, a C. gloeosporioidest tekintették kórokozónak). A kórokozónak igen széles a gazdanövényköre; termesztett és vadon élő gyümölcsfajokat (pl. húsos som, áfonya, sőt füge) is megfertőzhet. Kártételének mértéke összefügg az időjárás alakulásával és az ültetvény termesztéstechnológiájának színvonalával. Jó példa erre a közismerten szélsőségesen csapadékos 2010-es év, amikor számos helyen 20-30%-os termésveszteségeket is mérték. Ezzel szemben 2011-ben (a gondosan kezelt gyümölcsösökben) jóval kisebb károkat felvételeztek.

A betegség tünetei az érőfélben lévő gyümölcsön a legjellegzetesebbek: apró, besüppedő, barnás foltok, amelyek később megnagyobbodnak, s bennük apró pontok formájában képződnek a kórokozó gomba ivartalan termőtestei, amelyekből különösen nedves, párás időben nagy tömegben szabadulnak ki a szaporítóképletek (a konídiumok). A fertőzött gyümölcs megrothad, majd végül töppedten aszalódik. A tünetek nem tévesztendők össze a moniliniás betegség tüneteivel: ezek esetében ugyanis szürke vagy krémszínű penészpárnácskák borítják a rothadó gyümölcs felszínét.

A kórokozó nemcsak a fertőzött gyümölcsmaradványokban (gyümölcsmúmiák) telel át, hanem a rügypikkelyek között is. Az még nem tisztázott teljesen, hogy miért csak az érésben támadja meg a gyümölcsöt, korábban nincs jele jelenlétének, esetleges fertőzésének. Feltételezik, hogy a moniliniás betegség ellen végzett permetezések addig “sakkban tartják”, majd ezek megszűntével kap lábra. A szakember részletesen beszámolt azokról a kísérletekről, amelyekben a különböző gombaölő szerek hatóanyagait tesztelték a kórokozó ellen. Ezek a vizsgálatok még nem zárultak le, de eddig a difenokonazol, kaptán, mankoceb, miklobutanil, penkonazol, prokloráz, tebukonazol, TMTD hatóanyagot találták ígéretesnek. A réztartalmú szerek is mutattak hatást, de az nem volt meggyőző.

Előadásának második részében az előadó a gyümölcsfák moniliniás betegségeiről szólt. Ismeretes, hogy hazánkban három, gazdaságilag jelentős Monilinia fajt tartunk számon. Ezek és az általuk okozott betegségek a következők:

Monilinia laxa – csonthéjasok virág-/hajtásszáradása, elhalása, és gyümölcsrothadása;

Monilinia fructigena – almatermésűek és csonthéjasok gyümölcsrothadása;

Monilinia fructicola – csonthéjasok virág-/hajtásszáradása, elhalása, almatermésűek és csonthéjasok gyümölcsrothadása.

A két első kórokozó európai és hazai jelenléte régóta közismert, míg a karantén státuszú M. fructicola 2005-ben import gyümölccsel került az országba. Előfordulásának megállapítására a növényvédelmi szervezet felderítő vizsgálatokat végzett, és zárlati intézkedéseket rendelt el. A betegség veszélyességét jelzi, hogy a kórokozó sebzések nélkül, a gyümölcs ép bőrén keresztül is képes fertőzni! A két őshonos fajnál melegigényesebb; talán ez is magyarázhatja, hogy virág- és hajtásszáradást jóval kisebb mértékben idéz elő, mint a M. laxa, a virágzás idején ugyanis számára még nem elég magas a hőmérséklet. A gyakorlat számára is fontos a három kórokozó, illetve a betegségek gyümölcsön látható tüneteinek megkülönböztetése, amit a mellékelt táblázatból ismerhetünk meg. Az előadó hozzátette: a M. laxa és a M. fructicola vizuális megkülönböztetése még a növénykórtanos számára is nehéz feladat. Mindenesetre, ha a rothadás a gyümölcsön több pontból, s láthatóan nem sebzésekből indul, s nagyon gyorsan terjed a betegség, akkor gyanakodhatunk a M. fructicola jelenlétére.

A Bayer gyümölcsösök védelmére engedélyezett új gombaölő szerét, a Flint Max-ot Kleofász Mátyás mutatta be a hallgatóságnak. Előadását a gombaölő szerek legfontosabb tulajdonságainak általános ismertetésével kezdte, közülük is kiemelve a hatásmechanizmusra vonatkozó tudnivalókat. (Az e témakörben elmondottakat a kérésünkre elkészített szakcikk formájában következő számunkban közöljük. – Szerk.) Mint mondta, az utóbbi évtizedek megtanítottak bennünket arra, hogy nem elég igen sok ráfordítással kifejleszteni egy-egy új növényvédő szert, hanem a termelőnek, felhasználónak és a gyártónak együttesen arra is törekednie kell, hogy a szer jó tulajdonságait, kiváló hatását minél tovább megőrizze. Ennek egyik elsődleges eszköze a különböző hatásmechanizmusú szerek, illetve hatóanyagok szakmailag átgondolt, ésszerű, célszerű, praktikus felhasználása. Jó példa erre a Flint Max gombaölő szer, amely két, alapvetően eltérő hatásmechanizmusú hatóanyag, a tebukonazol (50%) és a trifloxistrobin (25%) szerencsés ötvözete. A két hatóanyag – amelyek ismert fungicidekben már külön-külön is bizonyították a kórokozók elleni tudásukat – eltérő helyeken, illetve különböző biokémiai folyamatokba avatkozik be a gombasejtben, s a kórokozókra kifejtett hatásaik kedvező összegződése jelenti a biztos gombaölő képesség alapját. Az új termék, a Flint Max ennek megfelelően széles hatásspektrummal jellemezhető: almatermésűekben lisztharmat, varasodás, tárolási betegségek; szilvában moniliniás betegségek, levélbetegségek és szilvarozsda; cseresznyében és meggyben a moniliniás betegségek; bor- és csemegeszőlőben lisztharmat és szürkerothadás; sárga- és görögdinnyében lisztharmat és fenésedés (antraknózis) ellen használható, az engedélyokirat szerint. A méhek védelme szempontjából a készítmény nem jelölésköteles. Az előadó számos adatot mutatott be a különféle kultúrákban végzett védekezési kísérletek jó eredményeiről.

Az elmúlt év főbb gyümölcsvédelmi tapasztalatait Lovász Csaba foglalta össze. Elsőként egy nagyon fontos kérdést, a méhek védelmét, illetve az ezzel kapcsolatos növényvédelmi veszélyeket vette górcső alá. Szemléltetésként néhány jellemző adatot mutatott be a méhészet, mint mezőgazdasági ágazat hazai jelentőségéről (erről e lapszámunk más cikkeiben is olvashatnak – Szerk.). A magyarországi méhsűrűséget jelző km2-kénti 10 méhcsalád nemcsak Európában, hanem a világon is egyedülálló. A méhekkel kapcsolatban, de növényvédelmi szempontból két kiemelendő tényt említett: 1. a méhek a levéltetvek által kiválasztott mézharmatot is gyűjtik; 2. a növényvédőszer-analitika módszertani érzékenysége az elmúlt évtizedben nagyot fejlődött. Az első megállapítás, ha nem is újdonság mindenkinek, de figyelemre méltó érdekesség, a második viszont akár komoly figyelmeztetés is lehet az egyre nagyobb számban észlelt és súlyos méhmérgezések elkövetői számára… E ponton “jutott szóhoz” az előadásban a Bayer rovarölő szere, a tiakloprid hatóanyagú Calypso, amely sok kultúrában, így több gyümölcsfajban is engedélyezett, széles hatásspektrumú, és a méhekre nem veszélyes. Levéltetvek, a cseresznyelégy és több más kártevő ellen sikerrel vethető be.

Részben a növényvédő szerek engedélyezésének új EU-szabályozása következtében csökkenő szerválasztéknak is tulajdoníthatóan egyre több gondot okoz almában a vértetű. Az ellene használható inszekticidek közé sorolható az említett Calypso és egyéb, klórpirifosz hatóanyagú szerek.

2011-ben általános gondot jelentett a takácsatkák felszaporodása. E soknemzedékes alattomos kártevőcsoport kártételét sokan csak későn veszik észre. A rendszeres növényvizsgálat, az idejében (már a vegetációs idő elején) megkezdett és nagy lémennyiséggel végzett permetezés alapvető jelentőségű a sikeres védekezésben.

A Bayer atkaölő szere, az Envidor az atkák minden fejlődési alakját pusztítja, rendkívül hosszú a hatástartama, alacsony és magas hőmérsékleten egyaránt jól használható. Tudni kell róla, hogy hatását lassan fejti ki; a permetezés után még mozgó egyedek azonban már nem károsítanak, és nem szaporodnak. A tavaszi védekezést akkorra kel időzíteni, amikor a tojások 50-60%-ából kikeltek az atkák.

Sajátosan alakult 2011-ben az almavarasodás helyzete, különösen a szabolcsi termőtájon. A tavaszi belvizek ugyan a virágzás idejére lehúzódtak, sőt csapadékhiány volt jellemző, de a talajból eredő erős párolgás súlyos fertőzési veszélyt teremtett. A védekezés fő célja a korai fertőzés csökkentése, a levéltünetek kialakulásának késleltetése. Ez – az időjárási körülményektől függően – az ún. egérfüles állapottól kezdve 5-9 naponkénti permetezést tehet szükségessé.

A Bayer több fungicidet is ajánl az almavarasodás ellen (pl. Antracol, Folicur, Flint Max, Zato). Közülük az előadó felhívta a figyelmet a már régóta ismert propineb hatóanyagú Antracolra, amely cinket is tartalmaz, ezért cinkhiányos területeken a tenyészidő elején, majd egy későbbi időben indokolt lehet a választása. Összegzésképpen áttekintette a Bayer-készítmények gyümölcsvédelmi technológiákba való illesztésének lehetőségeit, elvi és gyakorlati indokait.

Tápanyag-ellátási témákkal egészítette ki a rendezvény programját a Malagrow Kft. képviseletében előadó Éber Csaba. A cég elsősorban az olasz Valagro társaság biostimulátorait és levéltrágyáit, de emellett más gyártók termékeit is közvetíti a hazai termelők felé. Elsőként a Myco’Sol PTC nevű alaptrágya-készítményt mutatta be, amely a klasszikus nitrogén és kálium tápelemeket, valamint különféle mikroelemeket tartalmazza, de emellett mikroorganizmusokkal is ki van egészítve. A benne lévő két baktérium (Pseudomonas fajok) a talajban kötött állapotban lévő foszfor feltáródását segíti elő, míg a két hiperparazita gomba (a Trichoderma harzianum és a Coniothyrium minitans, mindkettő ismert a biológiai védekezésben) a talajban lévő szerves anyag bomlását, a humuszképződést segíti, valamint a talajból fertőző kórokozó gombákat is gyéríti. A granulátum formájú terméket, amely az említett mikrobák gyors felszaporodásának segítésére egy fajspecifikus szervesanyag-komplexet is tartalmaz, a gyümölcsfasorokra kell kijuttatni ősszel vagy kora tavasszal, a vegetáció indulásakor. Külföldi tapasztalatok szerint három év rendszeres használata után észlelhető mérhető javulás a talaj szerkezetében, humusztartalmában.

Hazai felhasználását elsősorban gyümölcsös telepítésekor, az ültetőgödörbe adagolva javasolják, különösen, ha az új ültetvény egy régi, felszámolt kert helyére kerül. Kedvező tapasztalatokat szereztek vele a szőlő- és gyümölcsfaoltványok előállítása során is: erőteljesebb, nagyobb gyökérzet, vigoros növekedés volt a hatása.

A telepítés idején lehet aktuális egy másik termék, a Radifarm gyökereztetőszer kijuttatása is. Az ültetés előtt végzett tizenkét órás beáztatás növeli a hajszálgyökér-képződést, a biztosabb eredést, végső soron segíti gyors termőre fordulást. Beöntözéses technológiával is használható a tenyészidőben, egy-két alkalommal. A gyümölcsös termesztéstechnológiáját követve ezután a szakember azokat a termékeket ismertette, amelyek a virágzás idején javíthatják a növény kondícióját, vagy a stresszhatások megelőzésére, csökkentésére szolgálnak. Így pl. a Megafol hozzájárul a levél fotoszintézisének fokozásához, ezáltal plusz energiát biztosít a növénynek; a bórtartalmú, speciális összetételű Boroplus lombtrágya pedig a jobb kötődést segíti elő. Bemutatta a mikroelem-hiányok tipikus tüneteit, amelyek a gyümölcsösben esetenként súlyos minőségromlással járhatnak (pl. kalcium, vas, cink, mangán esetében), és ismertette az ezek megelőzésére javasolt speciális hatásmódú mezo- és mikroelem-készítményeket. Végül olyan biostimulátorokról szólt, amelyek a szárazság vagy a fagyhatások kivédésében, a gyümölcstömeg növelésében vagy a minőségi paraméterek javításában használhatók sikerrel.


Ez a cikk a MezőHír 2012/04 - áprilisi számában jelent meg.