Doktori disszertáció és mintaprojekt



Aktív egyetemek

A megújuló energiaforrások előállításának egyik jelentős bázisa a mezőgazdaság, és ez a lehetőség az ágazat számára új távlatokat nyithat. E témakör kutatása, oktatása, illetve az eredmények gyakorlatba történő átültetése az agráregyetemek és főiskolák munkatársai számára is kihívást jelent.

A Nyugat-magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kara számos nemzetközi projektben vett már részt. Ilyen volt például a Technische Universität Wien és az Energiepark Bruck részvételével szervezett megújulóenergetikai képzés, vagy az országjáró BioMotin projekt. A közelmúltban két másik intézmény is hallatott magáról.

Doktori disszertáció a mezőgazdasági eredetű melléktermékekről

Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Karán tartották azt a nyilvános vitaülést, amelyen Pintér Gábor doktorandusz mutatta be legújabb kutatási eredményeit a mezőgazdasági eredetű melléktermékek energetikai hasznosításának hazai lehetőségeiről. Az eseményen az agrárenergetika és a hozzá kapcsolódó tudományágak számos szaktekintélye vett részt, de a kutatás és oktatás mellett a civil szféra több képviselője is képviseltette magát. A bevezetőben elhangzott, hogy napjainkban egyre komolyabb kihívást jelent a növekvő igényeknek megfelelni képes energia- és élelmiszer-ellátás megteremtése, ezért stratégiai kérdés az energiatermelés. A fosszilis energiaforrások kimerülőben vannak, így az igények egyre nagyobb hányadát szükséges megújuló energiaforrásokból fedezni. Magyarország meghatározó megújuló energiaforrása a biomassza, amelyet az ország energetikai önellátásának növelése érdekében hasznosítani kell. A főterméket többnyire nem energetikai céllal termesztik a gazdálkodók; a keletkező szármaradványokat – nyesedéket, venyigét – pedig sokszor hulladéknak tekintik. Ezen a felfogáson mindenképpen változtatni kell; az ilyen mezőgazdasági melléktermékek hasznosítását – részben a múltbéli példák alapján – célszerű megoldani.

Pintér Gábor doktorandusz ismerteti kutatási eredményeit

A szerző kutatása során négy különböző erő- és fűtőműtípus mezőgazdasági melléktermékkel való ellátásának lehetőségeit vizsgálta, és választ keresett a mezőgazdasági melléktermékekre alapozott lokális és a globális energiaellátó rendszerek életképességére Magyarországon. Eltérő tüzeléstechnikai tulajdonságai miatt külön vizsgálta a szőlővenyigét és a gyümölcsösökben keletkező nyesedéket, mint fás szárú melléktermékeket, valamint a búzaszalmát, kukoricaszárat, napraforgószárat és repceszalmát, mint lágyszárú mezőgazdasági melléktermékeket.

Emellett a különféle melléktermékek együttes tüzelésének lehetőségeit is elemezte. A lágyszárú mezőgazdasági melléktermékek esetében kitért a tápanyag-utánpótlás problémakörére is, ugyanis a melléktermékek energetikai hasznosításának sem lehet célja a talaj “kizsigerelése”, a rövid távú gondolkodás. Megvizsgálta a hazánkra jellemző közúti és légvonalbeli távolságok kapcsolatát. Ilyen típusú kutatásokat Magyarországon még nem végeztek, ezért a jövőbeli logisztikával kapcsolatos kutatások nagy hasznát vehetik a szerző által meghatározott arányszámnak, amelyek Magyarország jellemző tájegységeit figyelembe véve kerültek kidolgozásra. A definiált arányszám lehetőséget nyújt az erőművek/fűtőművek körüli ellátási területhez tartozó közúti beszállítási távolság meghatározására, amely nemcsak a mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznosítása esetén, hanem a mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemek ellátásához szükséges közúti beszállítási távolság meghatározására is alkalmazható.

Összességében a doktori értekezés hozzájárulhat a hazai erőművi/fűtőművi rendszer szerkezetének átalakulásához, segítséget nyújthat újonnan létesülő erőművek/fűtőművek életképességének megítéléséhez. A kutatás egyértelműen rámutat a mezőgazdasági melléktermékek lokális és globális felhasználásának gazdasági különbségére.

Együttműködés mintaprojekt kidolgozására

Gödöllőn a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézete (VM NAKVI), valamint a SZIE Mezőgazdaság- és Környezet-tudományi Kara írt alá együttműködési megállapodást. Közös programjuk célja az energianövények termesztését és hasznosítását segítő mintaprojekt kidolgozása, különös tekintettel a közfoglalkoztatási munkaprogramra. A projekt 7 millió forintból, uniós támogatással valósul meg.

Az ünnepélyes aláírást követő sajtótájékoztatón dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a NAKVI főigazgatója elmondta, hogy a közös munka keretében az egyetem megosztja tapasztalatait és módszertani ismereteit a szaktanácsadási intézettel, a VM háttérintézményének munkatársai pedig bekapcsolódnak a SZIE oktatási tevékenységébe. A NAKVI emellett törekszik arra, hogy az egyetemen összegyűlt szaktudást bevonja az országos szaktanácsadási programjaiba. Dr. Gyuricza Csaba dékán az eseményen azt hangsúlyozta, hogy az egyetem évek óta foglalkozik az energianövények kutatásával, termesztésével és hasznosításuk módjaival. A közfoglalkoztatási programokban kiemelt terület az energianövények termesztése és a biomassza hasznosítása, ezért a projekt minden bizonnyal modellértékű lesz. Az előzetes információk alapján számos önkormányzat jelezte már érdeklődését, illetve részvételi szándékát, ami a jövőre nézve több mint bíztató.


Ez a cikk a MezőHír 2012/09 - szeptemberi számában jelent meg.