Az idő szorításában



Napsütéses szép időnk volt márciusban. Jónak már kevésbé minősíthetjük, mivel a várva eső elmaradt. A társalgásban az időjárásról beszélni más téma híján szokás, most azonban, ezzel kapcsolatban, egyáltalán nem erről van szó – hanem a növénytermesztés egész évi kilátásairól.

Tavaly még csak azt próbáltuk ki, hogyan tudunk átvészelni kevés esővel egy évet, ha tavasszal bőséges tartalékkal rendelkeztek földjeink. Most a szokatlanul száraz november és március révén elmondhatjuk, szinte negyedévnyi csapadék hiányzik már a talajból. Természetesen országrészenként, tájegységenként akadnak különbségek, de az őszi vetések állapota összességében sem szívderítő. A jelek arra utalnak, hogy komoly aszályra készülhetünk, de jóérzésű ember nem szívesen hangoztat ilyesmit, hiszen belül ott a reménykedés: hátha még megúszhatjuk kisebb veszteségekkel is. Tavaszi vetések idején kelesztő esőben bizakodni szinte kötelező. Ami biztos, hogy az idén az öntözés lehetősége egyre inkább felértékelődik.

Magyar vetőmag

Márciusban elérkezett a tavasz, a vetés időszaka, amikor vetőmagról igen aktuális szót váltani. A “Vessünk magyar vetőmagot!” kampány keretében március elején dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a szegedi Gabonakutatóban tartott e témában sajtótájékoztatót.

“Azért indítottunk decemberben egy kampányt a magyar vetőmag mellett, hogy felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy milyen kiváló magyar szaporítóanyagokkal, vetőmaggal rendelkezünk. Érzékeljük, hogy milyen kiváló magyar szellemi háttér húzódik meg a termésátlagok, a mezőgazdaság teljesítménye mögött. Valamennyien tudjuk, hogy vetőmag nélkül nem létezhet növénytermesztés, de állattenyésztés sem. Ezért fontos, hogy az ágazat újra elfoglalja a korábbi évtizedekben egyszer már kivívott, előkelő pozícióit. Fontos, hogy a bel- és külpiacokon egyaránt erősödjünk. A belső piacainkat is csak akkor tudjuk megtartani, ha a külsőket is meghódítjuk, illetve bővítjük. Ehhez egyrészt aktív agrárdiplomáciára van szükség, másrészt olyan kampányokra, tájékoztatókra, előadásokra, szakmai programokra amelyek a gazdák számára is egyértelművé teszik, hogy a magyar vetőmag kiváló minőséget és megbízható termést jelent.

A sikeres működés egyben munkahelyeket is jelent a kutatásban, a nemesítésben, termesztésben és a gazdaság legkülönbözőbb területein egyaránt. A vetőmag-nemesítés fellegvárában, Szegeden tett látogatásommal az is célom, hogy az ágazat erős összefogását megjelenítsem. Egyrészt meglegyen a kormányzati szándék, hogy a gondokat, problémákat érzékeljük, másrészt az ágazat szereplői között is meglegyen az összetartás. Hiszen az egészen nagy cégekként megjelenő konkurenseink is éppúgy összehangoltan mozognak a magyar vetőmagpiacon, mint a közéletben.

Ezért fontos, hogy a magyar kutatás nemesítés eredményei is hasonló céltudatossággal jelenjenek meg a szakmai közönség és a közvélemény előtt. Szolgálva azt a célt, hogy minél nagyobb arányúra növeljük a magyar vetőmag arányát a vetőmagpiacon. Fontos hogy olyan tulajdonságokkal rendelkező új fajtákkal tudunk megjelenni, amely az egészséges korszerű táplálkozást és takarmányozást szolgálja. Nagy a tét, hiszen a kiemelkedően sikeres magyar vetőmagágazat az európai exportban a harmadik, a világ exportpiacán a kilencedik helyet foglalja el.”

Kockázatkezelés

A termelés kockázatát erősen kidomborító időkben élünk, s ez felveti annak felelősségét is, hogy a kedvezőtlen, olykor tragikus következményeket meg kell próbálni értelmesen kezelni. Az új kockázatkezelési törvény most megjelent végrehajtási utasítása ehhez ad támpontot.

A sajtóhír szerint az átlátható, önfenntartó rendszerben a növénytermesztési és a kertészeti termelést érintő időjárási eredetű kockázat megoszlik a termékpálya szereplői között, így nemcsak a gazda viseli a terheket. Az új rendszer alapvetően két pilléren nyugszik: a kibővített kárenyhítési rendszeren és az üzleti alapú, de államilag támogatott biztosításon. Utóbbi azoknak a termelőknek áll a rendelkezésére, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják kezelni az időjárási jelenségekből adódó termelési kockázataikat.

Az új kárenyhítési rendszernek kötelezően és automatikusan tagja lesz az a termelő, aki egységes támogatási kérelmet nyújt be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH), és termőföldje területe meghaladja ültetvényeknél az 1 , szántóföldi zöldségtermelésnél az 5, egyéb szántóföldi művelési ágban a 10 hektárt.

A gazdálkodói érdekeltséget fokozhatja, hogy kibővült az elemi károk köre: ezentúl téli fagy, tavaszi fagy, aszály, árvíz, belvíz, felhőszakadás, vihar és a jégeső okozta károk is kockázati tényezők. Fontos kiemelni, hogy a törvény nem az időjárás okozta károk megtérítését, csak a kiesés mérséklését garantálja.  

A kárenyhítés pénzügyi hátterét több forrás biztosítja.  A kötelezettek köre a területének arányában fizet be az alapba. Ennek mértéke szántóföldi növénytermesztésnél évente 1000 Ft/ha, szántóföldi zöldségeknél, valamint szőlő, gyümölcsös és egyéb ültetvényeknél 3000 Ft/ha. A rét-, legelő-, gyepterületek, valamint a termőre még nem fordult ültetvények nem tartoznak a kárenyhítési intézkedés hatálya alá, így azokkal a kárenyhítési rendszerhez csatlakozni nem lehet.

Az alapban legkevesebb 10 milliárd forint jelenik meg évente, az eddigi 4 milliárd forinttal szemben. Az összegyűlt pénz más célra nem használható fel, ezért a pénzmaradvány a következő év számláját gyarapítja.A két pillér együttes működésével az eddiginél jóval több termelő, a jelenleginél jóval nagyobb védettséget élvezhet a kedvezőtlen időjárási jelenségekkel szemben.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (mint agrárkár-enyhítési szerv) július 15-éig értesíti a termelőt a kárenyhítési hozzájárulás mértékéről. Az új agrárkár-enyhítési rendszer kizárólag a termelők megalapozott kárait ellentételezi, ezért az új agrárkár-enyhítési rendszerben a gazda akkor számíthat kárenyhítésre, ha az okozott kár az adott növénykultúrában legalább 30%-os hozamkiesést jelent. Bérelt területeknél földbérleti díjcsökkentést is lehet kérni.

Termőföldtől az asztalig

Az élelmiszert nemcsak megtermelni kockázatos, hanem a fogyasztóig történő eljuttatásának állomásai is tartogatnak váratlan vagy épp veszélyes helyzeteket. Az Európai Unió és a Nemzeti Vidékstratégia 2020 az élelmiszerlánc egészének vizsgálatát javasolja a legmagasabb szintű élelmiszer-biztonság megvalósítása érdekében. Ennek gyakorlati lépéseként kezdte el működését egy új hatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Amikor az élelmiszerek kontinensnyi távolságból is érkezhetnek, különösen fontos, hogy ellenőrzött, biztonságos élelmiszerek kerüljenek valamennyi család asztalára – fogalmazott Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a NÉBIH megalakulását bejelentő sajtótájékoztatón.

Az új hivatal az élelmiszer-ellátás teljes útjának vizsgálatával biztosítja az ellenőrzött élelmiszereket. Az alapanyagok megfelelő minőségének biztosítása érdekében a hivatalban önálló szervezeti egységként működnek a fajtakísérleti állomások. A magyar növényfajtákra, vetőmagokra, azok mind szélesebb körben történő termesztésére a miniszter szerint nagy szükség van, hiszen elismert, kiváló minőséget képviselnek.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal összevonásával létrejött szervezet megőrzi az MgSzH régi tevékenységi területeit, mint az állattenyésztés, erdészet, borászat, emellett az élelmiszer-biztonsági feladatokkal kiemelten foglalkozik.

A mi vidékünk

A hónap eseménye még, hogy a kormány elfogadta a nemzeti vidékfejlesztési stratégiával kapcsolatos előterjesztést. “Giró-Szász András szóvivő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány álláspontja szerint egy nemzet akkor van biztonságban, hogyha erőforrásként kezeli a vidéket és a mezőgazdaságot. E kettő védelme stratégiai cél. A kormány fontos kitörési pontként kezeli a mezőgazdaságot, fontos hogy minél többen válasszák a jó minőségű, biztonságos, GMO-mentes magyar élelmiszereket.

A tárcavezető Fazekas Sándor hangsúlyozta, a Nemzeti Vidékstratégia megalkotásával hosszú évek óta tátongó űrt sikerült most betölteni. Hosszú, bő egy esztendeig tartó társadalmi vita előzte meg a program elfogadását. Több tízezer észrevételt és számos tanulmány anyagát dolgozták a 130 oldalas stratégiába, a versenyképes vidék és mezőgazdaság megteremtésének érdekében.

A stratégia elkötelezett a családi gazdaságok támogatása mellett, megóvja környezeti értékeinket, és biztosítja a fenntartható gazdálkodást hazánkban. A Nemzeti Vidékstratégia fontos célkitűzéseket is tartalmaz: a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számát 2020-ig 700 ezer főre tervezi növelni, a gazdák által közvetlenül bonyolított helyi értékesítés arányát 20 százalékra emelné, a fiatal gazdák arányát pedig 21-ről 30 százalékra igyekszik növelni. Ehhez a kormány több programon keresztül biztosít számukra támogatást.


Ez a cikk a MezőHír 2012/04 - áprilisi számában jelent meg.