A repce gyommentesítésének nehézségei extrém időjárás mellett



A magas színvonalú repcetermesztés egyik alapja a kultúrnövény folyamatos gyommentességének biztosítása. Ennek eredményességét döntő mértékben meghatározza az őszi hónapok időjárása, amely az elmúlt két évben igen nagy különbségeket mutatott. Az időjárás a repce és a gyomok fejlődését, valamint a gyomirtó szerek hatásosságát egyaránt befolyásolta.

A 2010. és 2011. év augusztus végi-szeptemberi időszakának hőmérséklet- és csapadékviszonyai szélsőségesen, de eltérően alakultak. Területi eloszlásban is nagy különbségek jelentkeztek. A Dunántúl 5 településének az elmúlt 2 év nyár végi-ősz eleji csapadékmennyiségét (OMSZ-adatok) az 1. táblázat mutatja.

1. táblázat. Pre- és korai posztemergens készítmények hatáskifejtéséhez szükséges csapadékmennyiség alakulása
1. táblázat. Pre- és korai posztemergens készítmények hatáskifejtéséhez szükséges csapadékmennyiség alakulása

A 2010. évben a 2007-es évhez hasonlóan rekord mennyiségű csapadék esett augusztus közepétől-szeptember végéig, pl. Kaposváron 213 mm. A szeptember és az október igen hűvös, hideg volt, a hőmérséklet több fokkal elmaradt a sokéves átlagtól. A repcét augusztus 25-e előtt, vagy csak szeptember 20-a után lehetett elvetni. A csapadékos időszak miatt a preemergens kezelések kitűnő gyomirtó hatást adtak, de még a magas fokú szelektivitással rendelkező készítmények is fitotoxikus tüneteket okoz(hat)tak. A szeptember második felében földbe került magból a későn kelt növények azonban gyengén és fejletlenül mentek a télbe.

A 2011. év a 2008-ashoz hasonlóan szélsőségesen száraz, meleg időjárást hozott (pl. Győrben mindösszesen 18 mm csapadék hullott augusztus közepétől-szeptember végéig). Az utolsó nyári hónap az Alpokalja és a Kisalföld kivételével igen száraz volt. A talajok felső rétege e hónap végére szinte teljesen kiszáradt. A vetések nagyon korán, augusztus közepétől elkezdődtek, és szeptember első napjaira – a szokásosnál 10-20 nappal korábban – már be is fejeződtek. Az időjárás megnehezítette a megfelelő minőségű talajmunka elvégzését; a repcemagot helyenként gyenge, rossz minőségű földbe vetették el.

Szeptemberben folytatódott a szokatlanul – nyáriasan – meleg, száraz időjárás. A legcsapadékosabb délnyugati területeken is 30-40 mm-rel kevesebb csapadék hullott a sokéves átlagnál. Azoknak a termelőknek, akik a szeptemberi esőre vártak a talajmunka megfelelő minőségű elvégzésével, illetve a vetés kezdetével, csalódniuk kellett. Így a repcevetőmag egy része zsákban maradt.

Heterogén növényállományok

Október elejére a repcetáblák nagyon változatos képet mutattak:

– az augusztus 20-25. között, jól elmunkált talajba elvetett repcéket legalább egyszer, de volt olyan termőhely, ahol már kétszer is regulátor hatású készítménnyel kellett kezelni;

– az augusztus végén-szeptember elején vetett repcék többsége egyenetlenül kelt és fejlődött. Gyakori kép volt az egymástól lényegesen különböző fejlettségű (szikleveles-8-leveles) növények látványa ugyanazon a táblán belül (1. kép);

1. kép. Gyakori kép volt az egymástól lényegesen különböző fejlettségű (szikleveles–8-leveles) növények látványa ugyanazon a táblán belül
1. kép. Gyakori kép volt az egymástól lényegesen különböző fejlettségű
(szikleveles–8-leveles) növények látványa ugyanazon a táblán belül

– a táblák egy részén nagyon gyengén és hiányosan kelt ki a repce, így ezek többsége a kitárcsázás sorsára jutott.

A repce fejlődését a helyenként igen erős repcebolha-kártétel is nehezítette. A csapadékmentes időszak miatt a preemergens gyomirtások nagy része hatástalan volt. A meleg, száraz őszön a hagyományos repcegyomok (T1, T2) helyett a melegigényes, ún. nyárutói gyomnövényeket (fehér libatop, parlagfű, disznóparéjfajok, stb.) találhattuk meg a vetésekben. Ezek a gyomok a fagyok beálltával ugyan elpusztulnak, de addig is jelentős konkurenciát jelentenek a kultúrnövénynek (2. kép). Ez az időjárás a mélyről előretörő évelők, különösen a mezei acat korai, tömeges megjelenésének is kedvezett (3. kép).

2. kép. A meleg, száraz őszön a hagyományos repcegyomok (T1, T2) helyett a melegigényes, ún. nyárutói gyomnövényeket találhattuk meg a vetésekben
2. kép. A meleg, száraz őszön a hagyományos repcegyomok (T1, T2) helyett a melegigényes, ún. nyárutói gyomnövényeket találhattuk meg a vetésekben

3. kép. Ez az időjárás a mélyről előretörő évelők, különösen a mezei acat korai, tömeges megjelenésének is kedvezett
3. kép. Ez az időjárás a mélyről előretörő évelők, különösen a mezei acat korai, tömeges megjelenésének is kedvezett

Mi várható tavasszal?

A tél beálltakor a repcetáblák nagyon változatos képet mutattak. A biztonságos átteléshez szükséges 6-8-leveles, 5 mm-t meghaladó gyökérnyak-vastagságú, 30 cm-nél mélyebb gyökérzetű tőlevélrózsás repceállományt csak kevés helyen találhattunk.

Január második feléig szokatlanul enyhe időjárás jellemezte a telet. A hónap végétől azonban sarkvidéki száraz, rendkívül hideg levegő (mínusz 10-20 °C) érte el hazánkat (ez az állapot február közepén még tart – Szerk.). Sokfelé havazott is, de a hótakaró nélkül maradt repcevetések óriási veszélynek vannak kitéve.

A rosszul áttelelt, foltos, részben kifagyott repcetáblákon kora tavaszi erős gyomosodásra lehet számítani (4. kép). A gyomokkal fertőzött területeken jelentősen lelassulhat a repce növekedése, fejődése, és ezáltal csökkenhet az elágazások száma. Ebben az időszakban az ősszel kikelt, kora tavasszal megerősödött gyomok jelentik a legfőbb problémát.

4. kép. A rosszul áttelelt, foltos, részben kifagyott repcetáblákon kora tavaszi erős gyomosodásra lehet számítani
4. kép. A rosszul áttelelt, foltos, részben kifagyott repcetáblákon
kora tavaszi erős gyomosodásra lehet számítani

A kora tavasszal virágzó (árvacsalán- és veronikafajok) gyomnövények a kártevők elleni védekezést is megnehezítik, mivel az ilyen táblákon számolni kell a méhek jelenlétével. A betakarítás az elgyomosodott táblákon csak állományszárító készítmények használatával lesz lehetséges.

Gyomirtási lehetőségek kora tavasszal

Azoknak a termelőknek, akik valamilyen okból (pl. időjárás, gazdasági, stb.) nem végezték el az őszi gyomirtást, tavasszal komoly kihívással kell számolniuk. Többek között problémát jelenthet az ilyenkor alkalmazható gyomirtó szerek szűkebb hatásspektruma és a kijuttatás időzítése.

A kora tavasszal felhasználható gyomirtó szereket a 2. táblázatban foglaltuk össze.

2. táblázat. A repce tavaszi gyomirtására engedélyezett készítmények
2. táblázat. A repce tavaszi gyomirtására engedélyezett készítmények

A klopiralid hatóanyagú Lontrel 300 és Cliophar 300 SL a repcében tág időintervallumban kijuttatható: a kultúrnövény 4-6-leveles fejlettségi állapotától egészen a virágbimbók megjelenéséig. A repcében előforduló fészkesvirágzatú gyomok (ebszékfű, orvosi székfű, pipitérfajok, kék búzavirág, mezei aszat) ellen hatékonyak. A mezei aszat tőlevélrózsás állapotában legérzékenyebb a készítményekre, amelyek hormonhatásúak, ezért ne használjuk fagyok előtt és fagyos napok után 2-3 napig ezeket; kijuttatásukhoz 10 C feletti hőmérséklet szükséges.

A klopiralid+pikloram hatóanyagú Galera szélesebb hatásspektrumú; a fészkesvirágzatú gyomnövényeken kívül a ragadós galaj ellen is hatékony védekezési lehetőséget nyújt. A készítmény a nyugalmi időszak végétől a virágbimbók megjelenéséig juttatható ki. A magról kelő kétszikű gyomnövények a 2-4 leveles, a ragadós galaj a 2-3 levélörvös, a mezei aszat a tőlevélrózsás fejlettségnél a legérzékenyebb a készítményre. A herbicid nem hatékony a tyúkhúr, pásztortáska, árvacsalán- és veronikafajok, illetve a mezei árvácska ellen. Hormonhatású, ezért ne használjuk fagyok előtt és fagyos napok után 2-3 napig, kijuttatásához pedig 10 C feletti hőmérséklet szükséges.

A klopiralid+pikloram+aminopiralid hatóanyagú Ikarust közvetlenül a nyugalmi időszak után, a szárbaindulás kezdetéig kell kijuttatni. A magról kelő kétszikű gyomnövények 2-4-leveles, a ragadós galaj 1-3 levélörvös állapotában, a mezei acat a tőlevélrózsás állapotában a legérzékenyebb a készítményre. Hormonhatású, ezért ne használjuk fagyok előtt és fagyos napok után 2-3 napig, illetve kijuttatásához 10 C feletti hőmérséklet szükséges.

A készítményt önmagában juttassuk ki! Az Ikarus használata után a repce betakarítását követően a kezelt területre ősszel csak kalászos gabona, a következő év tavaszán kalászos, illetve kukorica vethető.

Az árvakelésű gabona, illetve a magról kelő és évelő egyszikű gyomnövények elleni védekezésre a propaquizafop (Agil 100 EC, Paladin), cikloxidim (Focus Ultra), fluazifop-P-butil (Fusilade Forte), quizalofop-P-etil (Leopard 5 EC, Targa Super), quizalofop-P-tefuril (Pantera 40 EC) és a kletodim (Select Super) hatóanyagú herbicideket lehet használni. Ezek hatásukat lassan fejtik ki, teljes gyompusztulás csak a kezelés után 14-21 nap után várható. Kombinációban hatékonyságuk csökkenhet. A táblázatban szereplő alacsonyabb dózist a magról kelők és az árvakelésű gabonafélék, a zárójelben lévő magasabbat az évelő egyszikűek ellen kell alkalmazni.


Ez a cikk a MezőHír 2012/03 - márciusi számában jelent meg.