Olaszfa Vas megyében található, 450 lelkes település, amely sajnálatos módon egyre jobban küzd az elnéptelenedés ellen. Nem a Hegyhát földjeinek természeti adottságaival, gazdaságának eltartóképességével van a baj, sokkal inkább a munkanélküliség, a nagyobb városoktól való távolság és elzártság nevezhető meg az okok között.
A mezőgazdasági termelés természetesen errefelé is jellemző, az átlagosan 15 Ak-ás földek kínálta megélhetést a kevés gazdálkodó igyekszik kihasználni. A zömmel erdőtalajokon és réti csernozjomon folyó gazdálkodás jó eredményekkel kecsegtet, ha van csapadék. Persze felszabdalják a területeket hol a kavicsos, hol a homokos foltok, a Rába folyó ártéri területei, amelyeken nehéz a gazdálkodás. Az idei évben azonban elmondható, hogy az ország más termőtájaihoz képest itt esett az eső a kritikus időszakokban is, ezért jó-közepes terméseredmények születnek – mondja Landor Péter, aki bútorasztalos szakmával, őstermelőként gazdálkodik, csakúgy, mint a felesége.
A földek a Hegyháton hamar gazdára találtak, eladó földterület elvétve akad, annak is borsos az ára. Nekik összesen mintegy 35 ha jött össze, amelynek egy részét sikerült kárpótláson megszerezni, másikat megvenni, illetve mintegy a felét bérelni. Az általuk művelt földekre jellemző az Ak-érték meglehetős pontatlansága, hiszen a 10-es alatti földeken is terem 8 tonna kukorica, ahogyan a 30 Ak-áson. Így tehát mindenképpen a művelés módja, a tápanyag-visszapótlás, valamint a jó fajtaválasztás a sikeres termelés záloga. Vendéglátóink nem panaszkodnak, mert a termésszintek jók, és az árak utóbbi években végbement emelkedésével megtalálják a számításukat.
Kis területen is több növénnyel
A több lábon állás talán még fontosabb szempont itt, mint egy nagygazdaságban – mondja Landor Péter. Minden talpalatnyi földet becsülettel megművelnek, és minden m2-ről termést akarnak betakarítani, mert szükség van az árbevételre vagy éppen a sertéshízlaláshoz a szemes terményre. Mert ki nem mondott versenyben vannak a feleségével, hiszen mindkettőjüknek négy kocával és szaporulatával kell jól gazdálkodni ahhoz, hogy a választási malacokból és a hízókból is legyen bevétel, no meg a háromtagú család éves hússzükséglete is meglegyen. Ehhez jól kell a kocákat vemhesíteni és takarmányozni is, mert különben oda a számítás, és borul a családi költséggazdálkodás.
A növénytermesztésben búza, árpa kukorica, napraforgó, repce alkotja a nem túl nagy vetésterületet. Minden úgy történik a vetésforgót illetően, mint nagyban szokás. Hogy ez jól sikerüljön, ezért mindegyik ipari növényt ki kell szolgálni, és az AKG előírásainak is meg kell felelni.
Éppen ezért nekifogtak a gépesítésnek. Repce alá lazítanak háromkéses Framest-Ecolaz altalajlazítóval 45 cm mélyen, hogy a növény jól érezze magát. Ez a törekvés sikeres volt, hiszen a repce az idei évben is 3,5 t/ha termést adott. Aztán a búzát kifogástalan minőségben kell elvetni ahhoz, hogy esélye legyen az egyenletes kelésre és a jó télbe menésre. Nos, ez is sikerült – amit az idei 4,5 t/ha termés igazol -, ugyanis rövidtárcsa segítette a tarlóhántást és a talaj-előkészítést, valamint már második évben vetnek a Sulky Tramline SX 3 típusú gabonavetőgéppel. Ez utóbbi egy lengyel gyártmányú, csúszócsoroszlyás, kis magtartályos gépet váltott le, és forradalmasította a gabona vetését.
A hegyháti földeken a nagy szintkülönbségek is gondot jelentenek, és éppen ez magyarázza a 120 LE-s Fendt 312 Vario jelenlétét. Első látásra talán túlgépesített ez a kicsi gazdaság, de a munkát biztonságosan el kell végezni, ahhoz pedig erőgép kell, a szó szoros értelmében – magyarázza Landor Péter. A Fendt 312 Vario pedig a korábbi MTZ-82 és Steyr traktorokat váltotta le, és hibátlanul dolgozik. Viszont a a rövidtárcsát, az altalajlazítót és a Sulky SX-3 vetőgépet egyaránt kiválóan viszi. Mint a beszélgetés során kiderül, részben forgatásos, részben forgatás nélküli talajművelés folyik – a költségtakarékosság jegyében -, és ennek feltételeit a gépparkkal is meg kellett teremteni…
Sulky Tramline SX-3 – a kisgazdaságok vetőgépe
Ahogyan a gazdaságban használatban lévő Sulky műtrágyaszóró, úgy a Sulky SX-3 vetőgép sem igényli feltétlenül a Fendt 312 maximális vonóerejét, de amikor teli magtartállyal – 700-800 kg vetőmaggal – dombnak felfelé vet, akkor jól jön az erő, hiszen így sem vetéshiba, sem vetésmélységi probléma nem merül fel. Az ősziek vetéséhez – őszi káposztarepce, őszi búza – a talajmunka után a Sulky SX-3 vetőgépé a főszerep. A vetőgépválasztást egyébként alapos tájékozódás és felkészülés előzte meg Landor Péter részéről, hiszen pontosan tudta, hogy a SULKY 1936-ban történő alapítása óta foglalkozik vetőgépek és műtrágyaszórók gyártásával. Gazdag gyártási tapasztalatainak, átgondolt fejlesztési stratégiájának köszönhető, hogy a Sulky-gépek az európai mezőgazdaságban – így a magyar kisgazdaságokban is – jelentős szerepet töltenek be.
mégis sokrétű beállítást tesz lehetővé
További biztatást és műszaki tájékoztatást kapott az AXIÁL Kft. területi képviselőjétől is, ami megerősítette elhatározását, a vásárlást illetően. A Sulky Tramline SX-3 egyébként a hagyományos gabonatechnológiába illeszthető vetőgép, amelynek megbízhatósága és precizitása egyedülálló a kategóriájában, így aprómagok és kalászosok vetésére egyaránt alkalmas. Olaszfán is ez a feladata, hiszen a repcét és a kalászosokat hibátlanul veti. A 80-100 LE-s teljesítményigényét a Fendt 312 bőven kielégíti, de a már említett emelkedők pontos vetésére kell a többlet lóerő.
Ilyen táblaméretek és szintkülönbségi viszonyok mellett is könnyedén elvet óránként 2 ha-t. A 800 literes magtartály és az LS 2.30 tárcsás csoroszlyarendszer mellett művelőnyom-automatikával rendelkezik, amit szintén jól lehet alkalmazni.
A Sulky SX-3 vetőgép kezelése igen egyszerű – mondja Landor Péter -, mégis sokrétű beállítást tesz lehetővé. A vetésmennyiség 0,4 és 800 kg/ha között fokozatmentesen állítható, amit a beszűkült vetésszerkezet miatt nem is lehet igazán kihasználni. Viszont ha szélesedne a növénypaletta, akkor sem kell tartani attól, hogy nem lehet használni a vetőgépet. Az egység ugyanis sűrűsoros kultúrák, így lucerna, fűfélék, mák, gabonafélék (árpa, búza, tritikálé, zab), hüvelyesek (borsó, szója) vagy akár zöldségnövények, pl. hagyma vetéséhez is alkalmas.
Kedvező tapasztalatok
Jelenleg mintegy 50 ha vetésteljesítmény áll a vetőgép mögött, amely eddig minden hibától mentesen dolgozott. Remélhetőleg ez így is marad, és nem kell igénybe venni az AXIÁL Kft. – egyébként jó – szervizhátterét. Egyelőre a cég szakemberei csak a Fendt 312 szervizelése céljából látogatnak a kisgazdaságba, de munkájuk nem hagy kívánnivalót maga után.
– Összességében a kevés és jó minőségű gép jelenti egy kisgazdaságban a biztonságot, azért, mert így csak a szakmai munkára kell, lehet koncentrálni, és nem kell műszaki problémákkal vesződni. Ebbe az elképzelésbe nagyon jól illeszkedik a Sulky SX-3 vetőgép is. A jövőt illetően jó azt tudni, hogy a gépforgalmazói kapcsolat él, és ha bármelyik AXIÁL-forgalmazásban vásárolt géppel valami gond lenne, tudja az ember, hogy bizalommal fordulhat a szerviz szakembereihez – zárja a beszélgetést Landor Péter.
