A kisgazdaságok ideális vetőgépe a Sulky Tramline SX-3



Olaszfa Vas megyében található, 450 lelkes település, amely sajnálatos módon egyre jobban küzd az elnéptelenedés ellen. Nem a Hegyhát földjeinek természeti adottságaival, gazdaságának eltartóképességével van a baj, sokkal inkább a munkanélküliség, a nagyobb városoktól való távolság és elzártság nevezhető meg az okok között.

A mezőgazdasági termelés természetesen errefelé is jellemző, az átlagosan 15 Ak-ás földek kínálta megélhetést a kevés gazdálkodó igyekszik kihasználni. A zömmel erdőtalajokon és réti csernozjomon folyó gazdálkodás jó eredményekkel kecsegtet, ha van csapadék. Persze felszabdalják a területeket hol a kavicsos, hol a homokos foltok, a Rába folyó ártéri területei, amelyeken nehéz a gazdálkodás. Az idei évben azonban elmondható, hogy az ország más termőtájaihoz képest itt esett az eső a kritikus időszakokban is, ezért jó-közepes terméseredmények születnek – mondja Landor Péter, aki bútorasztalos szakmával, őstermelőként gazdálkodik, csakúgy, mint a felesége.

Landor Péter, a Sulky Tramline SX-3 előtt

A földek a Hegyháton hamar gazdára találtak, eladó földterület elvétve akad, annak is borsos az ára. Nekik összesen mintegy 35 ha jött össze, amelynek egy részét sikerült kárpótláson megszerezni, másikat megvenni, illetve mintegy a felét bérelni. Az általuk művelt földekre jellemző az Ak-érték meglehetős pontatlansága, hiszen a 10-es alatti földeken is terem 8 tonna kukorica, ahogyan a 30 Ak-áson. Így tehát mindenképpen a művelés módja, a tápanyag-visszapótlás, valamint a jó fajtaválasztás a sikeres termelés záloga. Vendéglátóink nem panaszkodnak, mert a termésszintek jók, és az árak utóbbi években végbement emelkedésével megtalálják a számításukat.

Kis területen is több növénnyel

A több lábon állás talán még fontosabb szempont itt, mint egy nagygazdaságban – mondja Landor Péter. Minden talpalatnyi földet becsülettel megművelnek, és minden m2-ről termést akarnak betakarítani, mert szükség van az árbevételre vagy éppen a sertéshízlaláshoz a szemes terményre. Mert ki nem mondott versenyben vannak a feleségével, hiszen mindkettőjüknek négy kocával és szaporulatával kell jól gazdálkodni ahhoz, hogy a választási malacokból és a hízókból is legyen bevétel, no meg a háromtagú család éves hússzükséglete is meglegyen. Ehhez jól kell a kocákat vemhesíteni és takarmányozni is, mert különben oda a számítás, és borul a családi költséggazdálkodás.

A növénytermesztésben búza, árpa kukorica, napraforgó, repce alkotja a nem túl nagy vetésterületet. Minden úgy történik a vetésforgót illetően, mint nagyban szokás. Hogy ez jól sikerüljön, ezért mindegyik ipari növényt ki kell szolgálni, és az AKG előírásainak is meg kell felelni.

Éppen ezért nekifogtak a gépesítésnek. Repce alá lazítanak háromkéses Framest-Ecolaz altalajlazítóval 45 cm mélyen, hogy a növény jól érezze magát. Ez a törekvés sikeres volt, hiszen a repce az idei évben is 3,5 t/ha termést adott. Aztán a búzát kifogástalan minőségben kell elvetni ahhoz, hogy esélye legyen az egyenletes kelésre és a jó télbe menésre. Nos, ez is sikerült – amit az idei 4,5 t/ha termés igazol -, ugyanis rövidtárcsa segítette a tarlóhántást és a talaj-előkészítést, valamint már második évben vetnek a Sulky Tramline SX 3 típusú gabonavetőgéppel. Ez utóbbi egy lengyel gyártmányú, csúszócsoroszlyás, kis magtartályos gépet váltott le, és forradalmasította a gabona vetését.

A hegyháti földeken a nagy szintkülönbségek is gondot jelentenek, és éppen ez magyarázza a 120 LE-s Fendt 312 Vario jelenlétét. Első látásra talán túlgépesített ez a kicsi gazdaság, de a munkát biztonságosan el kell végezni, ahhoz pedig erőgép kell, a szó szoros értelmében – magyarázza Landor Péter. A Fendt 312 Vario pedig a korábbi MTZ-82 és Steyr traktorokat váltotta le, és hibátlanul dolgozik. Viszont a a rövidtárcsát, az altalajlazítót és a Sulky SX-3 vetőgépet egyaránt kiválóan viszi. Mint a beszélgetés során kiderül, részben forgatásos, részben forgatás nélküli talajművelés folyik – a költségtakarékosság jegyében -, és ennek feltételeit a gépparkkal is meg kellett teremteni…

Sulky Tramline SX-3 – a kisgazdaságok vetőgépe

Ahogyan a gazdaságban használatban lévő Sulky műtrágyaszóró, úgy a Sulky SX-3 vetőgép sem igényli feltétlenül a Fendt 312 maximális vonóerejét, de amikor teli magtartállyal – 700-800 kg vetőmaggal – dombnak felfelé vet, akkor jól jön az erő, hiszen így sem vetéshiba, sem vetésmélységi probléma nem merül fel. Az ősziek vetéséhez – őszi káposztarepce, őszi búza – a talajmunka után a Sulky SX-3 vetőgépé a főszerep. A vetőgépválasztást egyébként alapos tájékozódás és felkészülés előzte meg Landor Péter részéről, hiszen pontosan tudta, hogy a SULKY 1936-ban történő alapítása óta foglalkozik vetőgépek és műtrágyaszórók gyártásával. Gazdag gyártási tapasztalatainak, átgondolt fejlesztési stratégiájának köszönhető, hogy a Sulky-gépek az európai mezőgazdaságban – így a magyar kisgazdaságokban is – jelentős szerepet töltenek be.

A Sulky SX-3 vetőgép kezelése igen egyszerű,
mégis sokrétű beállítást tesz lehetővé

További biztatást és műszaki tájékoztatást kapott az AXIÁL Kft. területi képviselőjétől is, ami megerősítette elhatározását, a vásárlást illetően. A Sulky Tramline SX-3 egyébként a hagyományos gabonatechnológiába illeszthető vetőgép, amelynek megbízhatósága és precizitása egyedülálló a kategóriájában, így aprómagok és kalászosok vetésére egyaránt alkalmas. Olaszfán is ez a feladata, hiszen a repcét és a kalászosokat hibátlanul veti. A 80-100 LE-s teljesítményigényét a Fendt 312 bőven kielégíti, de a már említett emelkedők pontos vetésére kell a többlet lóerő.

Ilyen táblaméretek és szintkülönbségi viszonyok mellett is könnyedén elvet óránként 2 ha-t. A 800 literes magtartály és az LS 2.30 tárcsás csoroszlyarendszer mellett művelőnyom-automatikával rendelkezik, amit szintén jól lehet alkalmazni.

A Sulky SX-3 vetőgép kezelése igen egyszerű – mondja Landor Péter -, mégis sokrétű beállítást tesz lehetővé. A vetésmennyiség 0,4 és 800 kg/ha között fokozatmentesen állítható, amit a beszűkült vetésszerkezet miatt nem is lehet igazán kihasználni. Viszont ha szélesedne a növénypaletta, akkor sem kell tartani attól, hogy nem lehet használni a vetőgépet. Az egység ugyanis sűrűsoros kultúrák, így lucerna, fűfélék, mák, gabonafélék (árpa, búza, tritikálé, zab), hüvelyesek (borsó, szója) vagy akár zöldségnövények, pl. hagyma vetéséhez is alkalmas.

A 80-100 LE-s teljesítményigényt a Fendt 312 bőven kielégíti

Kedvező tapasztalatok

Jelenleg mintegy 50 ha vetésteljesítmény áll a vetőgép mögött, amely eddig minden hibától mentesen dolgozott. Remélhetőleg ez így is marad, és nem kell igénybe venni az AXIÁL Kft. – egyébként jó – szervizhátterét. Egyelőre a cég szakemberei csak a Fendt 312 szervizelése céljából látogatnak a kisgazdaságba, de munkájuk nem hagy kívánnivalót maga után.

– Összességében a kevés és jó minőségű gép jelenti egy kisgazdaságban a biztonságot, azért, mert így csak a szakmai munkára kell, lehet koncentrálni, és nem kell műszaki problémákkal vesződni. Ebbe az elképzelésbe nagyon jól illeszkedik a Sulky SX-3 vetőgép is. A jövőt illetően jó azt tudni, hogy a gépforgalmazói kapcsolat él, és ha bármelyik AXIÁL-forgalmazásban vásárolt géppel valami gond lenne, tudja az ember, hogy bizalommal fordulhat a szerviz szakembereihez – zárja a beszélgetést Landor Péter.


Ez a cikk a MezőHír 2012/09 - szeptemberi számában jelent meg.