A Hagyma Terméktanács bemutatása



A Hagyma Terméktanács székhelye talán nem véletlenül és nem érdemtelenül került az alföldi kisvárosba, Makóra, hiszen annak idején a népi nemesítés magasiskolájának eredményeként született meg a makói vöröshagymafajta.

Míg a világ hagymatermesztésének túlnyomó többségében a magot vetik el, Makón – mint kifejezetten száraz éghajlatú területen – szükségmegoldásként született meg a dughagymás eljárás. Ez ugyan ellenkezik a hagyma faji természetével, hiszen a növény már a második évben magot akar hozni, de a hagyományos makói vöröshagyma az itteni természeti adottságok közepette egy nyáron nem képes kellő nagyságúra növekedni, ezért a tenyészidőt egy évvel meg kellett toldani. Egyes termőtájakon, mint Spanyolország és Olaszország, legfeljebb olyan tenyészidő-hosszabbítást alkalmaztak, hogy a hagymamagot kora tavasszal melegágyakba vetették, és onnan palántázták állandó helyére. Szárazabb éghajlatú területen, így a Balkánon is a dughagymás eljárás honosodott meg. A németországi Pfalzban pedig a korábbi érés végett alkalmazták a dughagymás termesztést.

Minden makói hagymakertész egyben hagymanemesítő is volt. Gondosan megválogatta hagymáját, és ezt a munkát sohasem bízta másra. Nemcsak az eltarthatóságot tartotta szem előtt, de azt is, hogy ne legyen kopasz, a héjazata legyen erős és többrétegű, bronzvörös színű. Nézték a hagyma alakját, a nyak jó záródását is. A makói vöröshagyma kisparaszti termékként alakult ki, de minden termelő saját ízlésének megfelelően válogatta ki a növényt, ami azonban az egyöntetűség rovására is ment.

Az ország hagymatermesztői, közöttük a Makó térségi hagymakertészek is, régóta érzékelték a szakmai és érdekképviseleti összefogás szükségességét.

Ezt jelezte már az 1930-as években Erdei Ferenc tevékenysége, aki fontos szerepet játszott a Makói Hagymakertészek Szövetkezetének és Egyesületének munkájában, amelynek egyik legfontosabb célja az egységes, jó minőségű és jó termőképességű hagymafajta kialakítása volt.

Ez a törekvés végigkísérte a hagymatermelőket összefogó későbbi szervezetek, így a Hagymarendszer és a Hagyma Egyesülés tevékenységét is.

A társadalmi és gazdasági változások részeként, a terméktanácsok rendszerének kialakulásakor, 1992-ben jött létre a Hagyma Terméktanács.

A Hagyma Terméktanács szervezetében a legfőbb döntéshozó és irányító szerv a tagok összességéből álló közgyűlés, hatásköre – az alapszabály által meghatározott keretben – a terméktanács egész tevékenységére kiterjed. A közgyűlések közötti időszakban a terméktanács operatív irányító testülete és a közgyűlés döntéseinek végrehajtója az elnökség.

A Felügyelő és Etikai Bizottság ellenőrzi a szervezet gazdálkodását, a terméktanács jogszerű és alapszabályszerű működését. A terméktanács ügyviteli szervezetét az elnök irányítja, aki egyben a terméktanács képviselője is, az ő munkáját az alelnökök segítik.

A nyílt tagságú szervezet fő célja a hagymafélék és szaporítóanyagaik vetőmag-előállítási, termelési, feldolgozási és forgalmazási kérdéseinek összehangolása.

Ennek keretében feladata a fajtakutatás koordinálása, a korszerű termelési-tárolási technológia kialakításának elősegítése és alkalmazásának elterjesztése, az eredményes marketingstratégia kidolgozásában való részvétel.

Fontos feladata a hagyma termékpálya résztvevőinek hatékony érdekképviselete, az állami és hatósági szervekkel történő kapcsolattartás és az ágazatot érintő jogalkotási folyamatban való közreműködés.

Megújulási szándékkal

Napjainkban a gazdasági élet minden területén olyan komoly változások mennek végbe, amelyeket a szereplőknek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük, amelyekhez alkalmazkodniuk kell. Ezek a változások nem kerülhetik el az agrárszektort, a hazai zöldség-, azon belül pedig a hazai hagymatermesztést sem. Ezek a változások nemesítőknek, termelőknek, kereskedőknek, szakmai szervezeteknek egyaránt új feladatokat jelentenek.

Annak érdekében, hogy a kihívásoknak megfeleljen és tagjai érdekeit hatékonyabban tudja képviselni, a Hagyma Terméktanács Közgyűlése 2011. tavaszi ülésén célul tűzte ki a megújulást. Ennek eredményeként működése során nem csupán alkalmazkodni szeretne a változásokhoz, hanem elképzeléseivel, tevékenységével aktív részese, formálója kíván lenni az átalakulásnak, helyet biztosítva magának az új nemzeti agrárstratégiában. Az elért eredmények és megteremtett értékek megőrzése mellett a terméktanács szeretne országos méretű szakmaközi szervezetté, az ágazatot érintő döntések fajsúlyos és megkerülhetetlen szereplőjévé válni. Ebben partner a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), amely érzi a magyar hagymatermesztés megújításának szükségességét, és a termelők bevonásával programot dolgoz ki a nagy hagyományokkal rendelkező, ám az elmúlt évtizedekben válságba került makói vöröshagyma termesztésének újjáélesztésére, amelynek termőterülete mindössze 150 hektárra zsugorodott. A célok elérése és a közös munka mielőbbi eredményessége érdekében a terméktanács meghatározta a feladatokat, és felvállalja az ezzel kapcsolatos koordinációs munkát.

Információs hálózat kiépítése

Annak érdekében, hogy a termelőket és a döntéshozókat megbízható információkkal láthassuk el a magyarországi hagymatermesztés helyzetéről, információs hálózatot építettünk ki, mind a vetésterületekre, mind a piaci viszonyokra vonatkozóan. Ennek segítségével pontos információkat tudunk nyújtani az egyes termőterületek nagyságáról, a tenyészidőszak során gyűjtött adatok alapján a várható hozamokról, termésmennyiségekről, valamint az értékesítés során az árak alakulásáról, a várható tendenciákról. A megbízhatóság és a jobb használhatóság érdekében természetesen minél szélesebb körben próbáljuk begyűjteni Európa más országaiból is az adatokat. Ezen információk birtokában a termelők hatékonyabban tudják összeállítani a különböző tenyészidejű fajták arányait, valamint meghatározni értékesítési stratégiájukat.

Nemesítés – termelés – értékesítés

A legfontosabb cél a teljes termékpálya felügyeletének, koordinálásának megvalósítása. Ez magában foglalja a nélkülözhetetlen és alaposságot követelő nemesítési munkát, a legjobb technológiával történő szántóföldi hagymatermesztést és a biztonságos értékesítésre való törekvést.

A nemesítés kapcsán fontos feladatunk a hazai viszonyok között legoptimálisabban termeszthető fajták meghatározása, azok széles termelői körhöz való eljuttatása, fajtatulajdonosok, fajtafenntartók, termelők sikeres együttműködésének elősegítése. Ebben a témakörben kiemelt feladat a “makói hagymafajták”, mint hungarikum nemesítésének felélesztése, azok fajtafenntartásának a tájkörzetbe történő visszaintegrálása.

A termelés hatékonyabbá tételének érdekében előadásokat szervezünk, amelyeken a termelők megismerhetik a legkorszerűbb termelési technológiákat, növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási trendeket, tárolási rendszereket. A termelési időszakban különböző termőterületeken több fajtabemutatót is szervezünk, ahol a termelők a gyakorlatban is láthatják az egyes termesztési technológiák eredményeit.

Jelenleg ezt tartjuk a legfontosabb feladatnak, hisz a hazai termelés versenyképességének visszaállításához a magas terméshozam mellett előállított egységes, jó minőségű árualap elengedhetetlen. A hazai 40-50 t/ha átlagtermés messze elmarad a más európai országokra jellemző 70-80, helyenként 100 t/ha hozamtól, így a magas önköltség miatt már a betakarításkor jelentős hátrányt szenvedünk.

A belföldi piac magyar termékkel történő folyamatos ellátása érdekében pedig nélkülözhetetlen, hogy a termelők megismerjék a korszerű tárolási rendszereket, amelyek segítségével hosszú távon is jó minőségben tudják a megtermelt árut készletezni és piacra juttatni.

A magyar hagyma piaci pozíciójának erősítése érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük a hazai kínálatot, és amennyiben – akár a termelők, akár a fogyasztók védelmében – szükséges, jelzéssel élünk az illetékes hatóságok felé.

A piacra jutás elősegítése érdekében szeretnénk egy hatékony marketingstratégiát kidolgozni, amelynek megvalósítása azonban csak központi támogatásból lehetséges.

Minden szakmai segítséget igyekszünk megadni az irányító szerveknek, hogy a hazai termelők érdekeinek európai képviselete minél sikeresebb legyen az Európán kívülről érkező importkvóták meghatározásánál.



Ez a cikk a MezőHír 2012/04 - áprilisi számában jelent meg.