A FruitVeB szakmai szerepe, létrehozásának célja, feladatai



Elsődleges cél: a hazai ágazat nemzetközi képviselete

Az Európai Unió agrárpiaci rendtartásának intézményrendszerében fontos szerepet töltenek be az egyes termékpályákon szerveződő mezőgazdasági szakmaközi (interprofesszionális) szervezetek.

A szakmaközi szervezetek az EU-ban egy-egy termékpálya adott országban működő különböző szereplőit (termelők, kereskedők, feldolgozók, fogyasztók) fogják össze, azzal az elsődleges céllal, hogy a termékek termelésének (fenntartható termelési módszerek) és forgalmazásának fejlesztését előmozdítsák, valamint a piac szereplői között az információáramlást elősegítsék. Ezek a szakmaközi tevékenységek valójában a Magyarországon korábban már működő terméktanácsi feladatkörök európai uniós továbbfejlesztéseként értelmezhetőek.

Az elmúlt évtizedben egyre több EU-tagállam látta meg a szakmaközi munkában a pozitív lehetőségeket, és kezdte megszervezni hasonló szervezeteit. Az unió vezető testületeiben is egyre nagyobb támogatásnak örvend e tevékenység egész mezőgazdaságra történő kiterjesztése, mert ez a civil szervezeti munka hidat képez a szakma és a kormányzatok közt. Átlátható adat- és információs bázisával megalapozottabbá, érdekegyeztető és kommunikációs munkájával pedig gördülékenyebbé teszi az ágazat irányítását és ezen keresztül az egész EU-piacszabályozást.

A szakmaközi szervezetek elismerését és működésük felügyeletét az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alapján a tagállamok illetékes hatósága (Magyarországon a Vidékfejlesztési Minisztérium) végzi. Magyarországon a zöldség-gyümölcságazatban szakmaközi szervezetként a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács van akkreditálva.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a magyar zöldség-gyümölcságazat országos hatáskörű, nyitott tagsággal szerveződött szakmaközi szervezete. A szervezet tagjai a termelők, kereskedők (exportőr, importőr, kis- és nagykereskedő), feldolgozók közül kerülnek ki, de az oktatási intézmények, kutatóintézetek és a fogyasztók is képviseltetik magukat. A 23000-et meghaladó létszámú tagság, amely az ágazat kibocsátásának közel 70%-át reprezentálja, részben egyéni tagokból, részben pedig más szakmai szövetségek tagságából áll.

A FruitVeB két jogelőd szervezete a Magyar Gyümölcs Szövetség és Terméktanács, valamint az Országos Zöldség Terméktanács 1993-ban (az 1993. évi VI. törvény alapján) alakult. A két tanács 1999-ben azzal a céllal egyesült, hogy a létrejövő új szervezet a jövőben a teljes zöldség-gyümölcságazatot lefedve hatékonyabban tudjon működni, és továbbfejlődve alkalmas legyen az Európai Unió által a szakmaközi szervezetek iránt támasztott követelmények teljesítésére.

A kitűzött cél érdekében 2002-től az FVM és a holland Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium által támogatott PPA01/HU/9/1 számú projekt keretében a szervezet szakmai átalakítást indított el. Az átalakulás keretében a szervezet felépítése úgy lett változott, hogy a magyar zöldség-gyümölcságazat valamennyi szereplője (termelők, kereskedők, feldolgozók, fogyasztók, képzési központok) képviseltesse magát, ezzel biztosítva a folyamatos szakmaközi egyeztetés lehetőségét. A projekt eredményeként 2004 májusára egy olyan országos lefedettségű szervezet jött létre, amely nemcsak a magyar zöldség-gyümölcságazathoz kapcsolódó szakmai munkákat képes koordinálni, de a kormányzati döntések előkészítésében is együtt tud működni. A szervezet – teljesítve az előírt követelményeket – Magyarország uniós csatlakozását követően, 2005. június 23-án szerezte meg a szakmaközi szervezetként való uniós és hazai elismerést.

A FruitVeB tevékenységének elsődleges célja a magyar zöldség-gyümölcságazat képviselete a nemzetközi (kiemelten az európai uniós) és hazai zöldség-gyümölcsfórumokon, valamint szakmai háttér biztosítása az ágazatot érintő kormányzati döntések előkészítéséhez. A FruitVeB nemzetközi és hazai konferenciák, előadások, tanulmányutak szervezésével támogatja az ágazat szereplőinek szakmai és technológiai fejlődését, a hazai zöldség-gyümölcsfogyasztás ösztönzését, minőségbiztosítási rendszerek kiépítését, elterjedését, valamint a termelők által létrehozott termelői szervezetek (TÉSZ-ek) működését.

A FruitVeB szakmai tevékenységei dióhéjban:

  • Zártkörű információszolgáltatás a FruitVeB által havonta publikált Zöldség Gyümölcs Piac és Technológia című újságon és weblapokon (www.fruitveb.hu, www.3×3.hu) keresztül.
  • Közcélú információszolgáltatás szaklapokon, weboldalon és egyéb médiacsatornákon keresztül.
  • Az ágazatot érintő rendeletek előkészítésében és véleményezésében való aktív közreműködés, érdekérvényesítés.
  • Szervezeti ülések (főbizottsági és termékbizottsági, elnökségi, ügyvezetői ülések) lebonyolítása.
  • Képzések, tréningek és konzultációk szervezése.
  • Ágazati adatok és információk gyűjtése, elemzése; eseti és éves kiadványok megjelenítése (éves bulletin).
  • Nemzetközi kapcsolatok működtetése az EU-szervezetekkel és tagállami partnerekkel.
  • EU-projektekben való részvétel (FARMAGAS, INFOPLATFORM, stb.).
  • A magyarországi GLOBALGAP munkacsoport munkájának koordinálása és a minőségbiztosítási rendszerek használatának segítése.
  • Pénzügyi, számviteli és adózási tanácsadás a tagok részére.

A FruitVeB szervezeti felépítése

A FruitVeB működésének alapját a független önkormányzatként működő ágazati főbizottságok jelentik (zöldségtermelői, gyümölcstermelői, TÉSZ-, feldolgozóipari és kereskedelmi főbizottság). Ezek a főbizottságok magukban foglalják a szakmai szövetségeket és egyesületeket is, és alapját jelentik a termékbizottságokban folyó szakmai munkának. A főbizottságok elnökei adják a szervezet alelnökeit, az elnökségük tagjai pedig együttesen alkotják a szakmaközi szervezet elnökségét.

A magyar modell egy országos szakmaközi szervezetként épül fel, hasonlóan a francia INTERFEL-hez, de tevékenysége több hasonlóságot mutat más európai uniós szervezetéhez is, például a Holland Kertészeti Tanácséhoz; azonban azoktól eltérően nemcsak a friss termékkör területét fogja át, hanem a Magyarországon jelentős feldolgozóipart is.

A szervezet a szakmai munkát termékbizottsági szinteken szervezi és fogja össze. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például az Ipari Paradicsom Termékbizottság a Zöldségtermelői, a TÉSZ- és a Feldolgozóipari Főbizottságokban folyó érdekegyeztetés mentén hoz döntéseket. A Dinnye Termékbizottság viszont elsősorban a Zöldségtermelői és a Kereskedelmi Főbizottságok bevonásával tárgyalja meg a felmerülő kérdéseket. A döntéshozatal ezen főbizottságok képviselőinek szavazatai alapján történik, amelyet aztán az ügyvezetés az elnökség jóváhagyása mellett képvisel a különböző fórumokon, súlyt adva a “kis ágazatok” problémái számára is.

A megállapodásokat és a döntéseket a bizottságok a szakmai kérdések figyelembe vételével, összehangoltan hozzák. A termékbizottságok mellett különböző ideiglenes bizottságok működtek, mint például a marketingbizottság, adózási és számviteli bizottság, lobbibizottság, stb. Ezek a bizottságok mindig az adott gazdasági igény szerint fogalmazzák meg tevékenységüket. A bizottsági munkák kialakításánál elsődleges szempont, hogy minden főbizottság képviseltesse magát az érdekegyeztető munkában. A döntési javaslatok itt is az ügyvezetésen keresztül kerülnek az elnökséghez. Ennek megfelelően az ügyvezetés felépítése is elsősorban a termékbizottsági szakmai referatúrákra épül. Így például külön kiemelt feladatként foglalkozik a szervezet az ágazat gazdasági elemzésével, a hazai és európai jogszabályok adaptálásával, a kormányzati kapcsolattartással, a piacelemzéssel és piacépítéssel, az ágazati marketinggel, vám- és nemzetközi megállapodásokkal, stb.

A hazai zöldség-gyümölcstermesztés általános helyzete, jelenlegi gondjai, jövőképe

Az elmúlt 15 év piacgazdasági tapasztalatai rámutattak arra, hogy a magyar zöldség-gyümölcstermesztésnek egy átalakított áruszerkezettel élesedő piaci versenyben kell helytállnia. Ahhoz, hogy az ország a piaci és ökológiai lehetőségeit ki tudja használni, célirányos fejlesztéseket kell az ágazat számára végrehajtani. Ezek az adottságok lehetőséget teremtenek ugyanis arra, hogy Magyarország termékkibocsátása mellett a földrajzi fekvésből adódó logisztikai lehetőségek kihasználásával a megtermelt mennyiségnél magasabb kereskedelmi forgalmi értéket képviseljen.

Az ágazat tízéves átlagban 168 ezer hektáron 2,54 millió tonna termést állított elő. A zöldségtermelés átlagosan 1,71 millió tonna, amelyből hajtatott termék – a gombafélékkel együtt – 430 ezer tonna, míg gyümölcs 830 ezer tonna. Az ágazat árumérlege alapján a belföldi és az exportértékesítés, valamint a frisspiaci és a feldolgozott termékek aránya is 50:50%. Az ágazatra jellemző, hogy a 2004. évi EU-csatlakozás óta, csökkenő termelési mennyiség mellett, lassan növekszik az import termékek mennyisége. A csökkenő termésmennyiségben jelentős szerepet játszik az a tény, hogy az elmúlt hét évből háromban jelentős természeti károk keletkeztek. Az európai unió többi tagállamához hasonlóan Magyarországra is jellemzőek az alacsony termelői felvásárlási árak, ami komoly versenyképességi kihívást jelent.

Sajnos a ’90-es évek végén elindult strukturális és szervezeti fejlesztések az EU-csatlakozás időpontjára csak kis részben teljesültek. A mai napig több mint 100 TÉSZ alakult Magyarországon, amelyek közül néhány szervezet megszűnt, többen összeolvadtak, és így jelenleg mintegy 77 szervezet működik, amelyek összforgalma a teljes ágazati kibocsátás 18%-a körül stagnál, pedig ezek a szervezetek az uniós piacszabályozás támogatásainak címzettjei, és rajtuk keresztül juttatható szervezetten és megfelelő minőségben piacra az áru. E szervezetek lehetőséget teremtenek arra is, hogy továbbszerveződve, kereskedelmi együttműködésekkel másod- és harmadszintű szervezeteket hozzanak létre, és növeljék az árukínálat koncentrációját. Ennek megcélzott aránya, az EU átlagát véve, az áruk forgalmának legalább 40%-a kell hogy legyen!

Az elmúlt években jelentős változások történtek és zajlanak ma is a nemzetközi zöldség-gyümölcspiacon. A korábbi 60:40%-os feldolgozott és frisspiaci arány megváltozóban van, és egyre inkább a friss termékek kereslete fokozódik. E tendencia Magyarországon is nyomonkövethető.

A FruitVeB 2012 tavaszán áttekintette az elmúlt években a hazai zöldség-gyümölcságazatban működő piaci szereplők által megfogalmazott problémákat és javaslatokat, illetve egy komplex ágazati SWOT-analízist készített a fejlesztési lehetőségek feltérképezésére. A feltárt zöldség-gyümölcságazati helyzetkép alapján a FruitVeB összeállított egy összefoglaló szakmai anyagot, amely összegzi a hazai zöldség-gyümölcságazat gazdasági helyzetét, és főbb pontokban ismerteti a FruitVeB által hangsúlyosnak tartott fejlesztési prioritásokat. A FruitVeB által megfogalmazott zöldséggyümölcságazat-fejlesztési stratégiát a Parlament Mezőgazdasági Bizottság Kertészeti Albizottsága is megtárgyalta, és kedvezően értékelte.

A FruitVeB által megfogalmazott ágazatfejlesztési koncepció lényege, hogy a természeti adottságainkból adódó jó minőségű termékeinket vigyük a piacra, és termelésbővítést hajtsunk végre. Reális célkitűzésnek látszik a rendszerváltás előtti mintegy 3,5 millió tonna termék elhelyezhetősége a hazai és a környező piacokon. A fejlesztéssel az a vidékfejlesztési koncepció is megvalósítható, ami a vidék eltartóképességére és a munkahelyteremtésre helyezi a hangsúlyt, hisz az ágazat a szükséges technikai fejlesztések után is kézimunka-igényes kultúra marad. E tekintetben talán a legversenyképesebbé ez az ágazat tehető a magyar mezőgazdaságon belül. A zöldség-gyümölcságazat az összes mezőgazdasági ágazat közül rendre az egyik legnagyobb exportárbevételt produkálja azzal, hogy termelésének 50%-át külföldön értékesíti. Az ágazatfejlesztéssel ezt az arányt Magyarország a jövőben is fenn kívánja tartani, sőt geopolitikai helyzeténél fogva az unió egy új zöldség-gyümölcs logisztikai centruma lehet. E logisztikai bázisok kialakítására a már megalakult TÉSZ-ek nyújtanak jó lehetőséget, és így kialakíthatók a termékkörökhöz kötődő logisztikai körzetek.

A FruitVeB által megfogalmazott ágazatfejlesztési koncepció kulcspontja a termékspecifikus fejlesztési programok kialakítása és önálló rendszer szerinti működtetése. A fő cél a termékek jobb piaci értékesülése, és ennek figyelembevételével alakíthatóak ki a szükséges lépések. Az elmúlt évek pozitív elképzelései és elvárásai mellett azonban nagyon kritikus helyzet alakult ki annak következtében, hogy az elmúlt 15 évben elmaradt az ágazat technikai és technológiai fejlesztése. Ennek hatására Magyarországon ugyanis ma az adottságaink ellenére sem áll rendelkezésre olyan mennyiségű és minőségű eladható termék, mint amit a piac igényel. Így sok heterogén minőségű zöldség és gyümölcs kerül a piacra, amivel akaratunkon kívül hozzájárulunk a “gyatra minőségű olcsó áru” térnyeréséhez.

A jelenség megszüntetéséhez meg kell teremteni a korszerű termelés és áruvá készítés feltételeit, valamint a célirányos, ágazatspecifikus termékmarketing kialakítását. Ehhez elengedhetetlen, hogy az ágazat szereplőinek – termelő, feldolgozó, kereskedő – érdekeltsége egybeessen a nemzetgazdasági érdekekkel.

A piacorientált termelésfejlesztés kulcskérdése, hogy a technikai és technológiai fejlesztés, az oktatás és kutatás, valamint a szaktanácsadás összhangját sikerül-e megteremteni, valamint az ehhez szükséges források rövid és hosszú távon rendelkezésre állnak-e. E feladatok összehangolására a kormányzati és szakmaközi szerveződés ad lehetőséget, ami célirányos és költséghatékony fejlesztést tesz lehetővé.


Ez a cikk a MezőHír 2012/06 - júniusi számában jelent meg.