Vetésellenőrzés felsőfokon



A DIGITROLL vetésellenőrző rendszereit a legtöbb hazai gazdálkodó jól ismeri. Azt viszont talán csak az idősebbek tudják, hogy a vetésellenőrző monitorok több évtizedes múltra tekintenek vissza; — a 60-as években az USA-ban készült el a mai vetésellenőrzők elődjének számító első készülék.

Kép

Állítólag először egy ügyes kezű, félszemű farmer elégelte meg azt, hogy vetés közben egyidejűleg előre és a vetést figyelő, a vetőgépen álló társára, az ún.”farosra” is kellett volna néznie. Praktikussága miatt a készülék gyorsan elterjedt az egész tengerentúlon és Európában is.

Magyarországra körülbelül 15-20 évvel ezelőtt érkeztek az első külföldi monitorok, s hamarosan hazai gyártmány is került a leggyakrabban használt vetőgépekre. Az akkori műszaki fejlettség alapján gyártott monitorok azonban mára többnyire kiöregedtek, nem felelnek meg a mai elvárásoknak.

A DIGITROLL rendszerei korszerű technológiával készülnek 1992 óta, a legmodernebb mikrochipeket tartalmazzák, ám a bonyolult algoritmusokat magukban foglaló szoftverek helyett egyszerűen kezelhető monitorokat adunk a vásárlók kezébe — ami egyben a cég sikerének az egyik titka.

A működés elve szemenkénti vetőgépek esetében az, hogy a csorosz-lyákba szerelt fotocellák figyelik minden vetőelemnél a lehulló magvakat. Ha valamilyen okból leáll a vetés, a fotocella ezt észreveszi, és a csatlakozókábeleken keresztül hibajelet küld a traktorfülkében elhelyezett monitornak. A monitor pedig fény- és hangjelzéssel figyelmezteti az üzemeltetőt arról, hogy melyik soron következett be vetésleállás. Azonnali hibaelhárítással így a szemkimaradás aránya gyakorlatilag nullára csökkenthető.

A fotocellák porosodásra nem érzékenyek, mert a porréteg vastagságának növekedésével az infrafény erőssége automatikusan nő.

A vetéstechnológia fejlődésével és nem utolsósorban a vetőmagvak drágulásával megjelent az igény a kivetett magvak számlálására is. A DIGITROLL a piacon úttörőként, először vezette be a vetéskép osz-lopdiagramos, illetve a tő/ha értékek számszerű megjelenítését szemenkénti vetés esetében. A 100 kivetett mag tesztjével a vetés előtti gépbeállítás számszerű műszeres ellenőrzési lehetősége is megvalósult.

Gabonavetőgépeknél a soronkénti fotocella elhelyezés a sorok nagy száma miatt néhány éve még nem tűnt gazdaságosnak, itt a monitor korábban csak a vetőtengely, a ventilátor, a granulátumszóró tengely forgását, valamint a tartályszintet figyelte, illetve hektármérésre volt alkalmas. A vetőgépek folyamatos területteljesítmény-növelése azonban még inkább kritikus tényezővé tette a vetésbiztonságot, ezért ma a nagy munkaszélességű pneumatikus vetőgépek használatánál fokozottan jelentkezik az igény soronkénti fotocellás ellenőrzésre.

A költséghatékonyság megteremtésének további lépcsőfokát a DIGITROLL a szabályozott mennyiségű vetőmag-kijuttatás területén látja.

Kovács Gábor

[m3 id="megjelent-gm" ev="2009" ho="01" honev="januári"] >