Képzeltem, vagy sem?



A valóság sokszor képes lekörözni a képzeletet. Ilyenkor csak annyit jegyez meg az ember: nem képzeltem volna! Mostani elmélkedésem közben ráadásul kétszer fordult ez elő velem.

Az első ilyen téma a genetikailag módosított szervezetek kapcsán kirobban kis magyar rebellió, s annak utózöngéi. Sokan mondják, hogy a GMO veszélytelen, s az élelmiszer-ellátás javításával inkább segít az emberiségen, mintsem ártana. Szintén sokan mondják, hogy áttételesen, esetleg hosszabb távon beláthatatlan következményekkel jár ez a beavatkozás. Vagyis nem szabad ekkora kockázatot vállalni, ha más eshetőségek kiaknázásával hasonló fokú javulásra képes az élelmiszer-termelés. Meg azt is sokan mondják, hogy ha veszélyes, ha nem, a kialakult gyanakvásos közhangulat mellett nem éri meg az esetleg plusz bevétellel kecsegtető GMO-mentes státuszt feladni. Voltaképp leginkább azt nem képzeltem volna, hogy a vitáktól eljuthatunk a termény megsemmisítésének valóságáig.

A Sziget fesztiválon tartott sajtóbeszélgetésen Czerván György emlékeztetett: mintegy 4.500 hektáron használtak génmódosított vetőmagot, és további körülbelül ugyanennyi, úgynevezett puffer területet érint a szennyezés. Az államtitkár szerint 225 gazdát közvetlenül, míg a puffer zónát is figyelembe véve összesen 2.500 termelőt érint a GMO-val szennyezett növények megsemmisítése.

A kormány döntése értelmében a termelők egységesen, hektáronként 360 ezer forintos kártérítésben részesülnek, ha kitárcsázzák a növényeket. A gazdák szeptember 30-áig jelezhetik kárigényüket a kormányhivataloknál, és december 10-ig hozzájuthatnak a kártérítési összeghez. Az államtitkár hozzátette: augusztus 20. után indul a repcevetés, addig a VM igyekszik minden vetőmagot bevizsgáltatni a laboratóriumokban, hogy hasonló probléma ne fordulhasson elő.

Terepszemle

Mint ahogy nem képzeltem volna, hogy a GMO-ügyben már napjainkban eljutunk a konfrontációig, a másik végletet számomra a földügyek rendszerváltás utáni rendezetlenségének időtlensége jelenti. Farkas Imre, a Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára egy sajtóreggelin elmondta: a végéhez közeledik az NFA vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú termőföldek számbavétele. Az elmúlt néhány hónapban 60 ezer szerződést néztek át a szakemberek, s mintegy 200 ezer ingatlan jogi állapotát vizsgálták meg. Ennek keretében több mint 70 ezer ingatlan helyszíni szemléjét is elvégezték.

Az államtitkár a területen uralkodó állapotokkal kapcsolatban példaként elmondta, hogy több mint 25 ezer ingatlan az NFA vagyonnyilvántartásában nem is szerepelt. A jogi rendezés keretében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet feladata lesz a mintegy 300 ezer hektár becsült osztatlan közös tulajdonnak a rendezése is.

Sebestyén Róbert, az NFA elnöke azt hangoztatta, hogy az NFA-nál az állami földek egyik legfontosabb hasznosítási módja a haszonbérbe adás, ami mellett fontos még a vagyonkezelésbe adás, valamint a birtokösszevonás, a földcsere is. Sőt, bizonyos jogszabályi feltételek mellett állami termőföld eladására is sor kerülhet Aláhúzta: a haszonbérbe adás és a földeladás főszabálya a továbbiakban is a nyilvános pályáztatás. Ez utóbbi szeptember első napjaiban kezdődhet meg annál a 65 ezer hektár tartós hasznosításba adandó állami földnél, amelyet erre a célra kijelöltek. A szociális földprogram keretében további 1.400 hektár állami termőföld hasznosításáról gondoskodik az NFA.

Ismét megtörtént

Augusztusban közepén is akadt azonban olyan esemény, amely senkit sem ért váratlanul. Vagyis az ország 99 százalékán befejeződött az aratás. “A búza minősége kiváló, a termésátlagok meghaladják a hektáronkénti négy tonnát, a tavalyi 3,72 tonnával szemben — közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a búza betakarítását követően a mintegy 900 ezer hektárnyi területről 4 millió tonna körüli gabona kerül a magtárakba. Tavaly a betakarított búza mennyisége 3,76 millió tonna volt. A búza minősége jó, ami azt jelenti, hogy az idei termés mintegy 70 százaléka étkezési minőségű.

A belföldi felhasználásra lesz elegendő kenyérgabona, sőt, exportra is jut majd 1-2 millió tonna közötti mennyiség. A Vetőmag Szövetség és Terméktanács az idei búzatermést 3,9 millió tonnára becsüli, miközben évente 1,2 millió tonna étkezési és 1 millió tonna takarmánybúzára van szükség Magyarországon. Az idei termés meny-nyisége is meghaladja a belföldi szükségleteket, így várhatóan a kivitelre is jelentős mennyiség marad.

Fennmaradt a rostán

Orbán Viktor miniszterelnök Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel értékelte a tárca elmúlt egy évét. A megbeszélés előtt körbejárták a felcsúti határ szélét, ahol befejeződött az aratás, és rendben zajlanak a talajművelési munkák. A megbeszélésen a miniszterelnök kijelentette: az agráriumnak fontos szerepe lesz a gazdasági válság és a szociális gondok kezelésében. A miniszterelnök és a miniszter megállapodtak abban, hogy folytatni kell azt a vidékfejlesztési politikát, amit a kormányprogramban megfogalmaztak.

Elhangzott: a mezőgazdaság számos tartalékot rejt, amit ki kell aknázni, éppen ezért a kormány kiemelt figyelmet fordít az ágazatra. A tíz évre szóló vidékstratégia és az ágazati programok olyan alapot teremtenek, amivel a vidéki, a falusi, a tanyasi élet is visszakapja rangját. A minisztérium közleménye szerint a miniszterelnök jónak ítélte a tárca által folytatott eddigi munkát, s további támogatásáról biztosította a vezetését.

Három a magyar?

“Magyar termőföld, magyar virtus, magyar csőd” címmel jelent meg a 168 Órában egy egészen más alapállású írás. Persze ha napjaink Raskó Györgyét kérdezzük, számíthatunk is effélére.

“– Sokan amondók, hogy a magyar mezőgazdaság képességei alatt teljesít, s állami beavatkozással munkahelyeket teremthetnének.

— A mezőgazdaságban ma nincs munkahely. Sőt, még mindig munkaerő-felesleg van. Előbb őket kellene leépíteni, s utána indítani programokat, amelyek valóban felszívhatnának több ezer főnyi munkaerőt. Amikor én hét éve megvettem a saját gazdaságomat, ugyanazt a területet négyszer ennyi emberrel műveltem meg, pedig állattenyésztéssel és növénytermesztéssel is foglalkozunk.

A nádudvari Szabó István nyilatkozta a minap, hogy a téeszek felszámolása miatt ma 700 ezer földtulajdonos és 175 ezer regisztrált földhasználó van.

— A téeszek zöme átalakult gazdasági társasággá, és ma is ők viszik a hátukon a magyar mezőgazdaságot. Az árutermelés javát ők adják, csak nem szövetkezeti formában működnek. A nagybirtokok száma és az általuk művelt föld mennyisége viszont drámai módon csökken. S csodálkozzon el, még Ángyán József államtitkár sincs tisztában a magyar birtokrendszerrel. Pedig nagyon tanulságos a KSH adatait böngészni. Tíz év alatt a nagybirtokok által művelt föld 30 százalékkal csökkent, miközben az egyéni gazdaságok ma 3,6 hektár helyett átlagban 6,2 hektárt művelnek meg. Nem a nagygazdaságokkal van baj, mert abból van 16 ezer, és ők azt a 200-300 hektárt nagy szakértelemmel művelik, mondhatnám szuper jól. A 300 ezer kisgazda viszont csak tengődik, 6 hektárból nem lehet ma megélni.

Miért csökken ilyen látványoson a nagybirtokok földterülete?

— A gazdasági társaságok nem vehetnek földet, hiába akarná a nyugdíjas eladni nekik. Én is, amikor megvettem a gazdaságot 3500 hektáron gazdálkodtam, ma 500 hektárral kevesebb van. A tagok tulajdonában volt ez az 500 hektár, s amikor nyugdíjba mennek, vagy elküldöm őket, akkor viszik magukkal a földjüket. Először én is azokat építettem le, akiknek nem volt földje, de aztán másokra is sor került.

A keleti határszélen egyre több a megművelet-lenföld, miközben továbbra sem lehet külföldieknek eladni. Ön féltené a magyar agráriumot a külföldi birtokostól?

— Én ugyan nem, ha az letelepszik a családjával. Ismerek például egy holland birtokost, aki Bugyi környékén gazdálkodik. Ott is él a családjával, a három gyerek magyar iskolába jár. Nézze meg, mintha Hollandiában járna.

Hogyan lehetne munkahelyeket teremteni és egyúttal felvirágoztatni a magyar mezőgazdaságot?

— A kertészetben, gyümölcstermesztésben lehetne több munkaerőt foglalkoztatni, de ehhez program kell és mindenekelőtt infrastrukturális beruházás. Öntözés nélkül például nem működik. És az ideális az volna, ha a gazdaság mellé felépülne egy hűtőház és egy feldolgozóüzem. Ám ez nagyon tőkeigényes, de hát az agrárium maga tőkeigényes. Egy életképes családi gazdaságba is először legalább 100 millió forintot be kell fektetni…”


Ez a cikk a MezőHír 2011/09 - szeptemberi számában jelent meg.