Innovatív erények a Lajtamag Kft.-nél



A Lajtamag Kft. már egy ideje raktárkapacitás-hiánnyal küzdött, amikor 2008-2009-ben váratlanul tovább nőttek a külföldi szerződéses igények az aprómagokra. Ez utóbbi adta meg a végső lökést az üzembővítés megkezdéséhez, aminek eredményeképpen 4.000 m2-rel nőtt, illetve korszerűsödött is a raktártér.

Emellett a telephelyen egy 12 t/ó kapacitású terményszárító is helyet kapott, és a beruházás utolsó fázisában egy nagyteljesítményű fotocellás válogató gépsort — 3-8 t/ó teljesítménnyel, terményféleségtől függően — is beépítettek a vetőmagüzemi vertikumba. Mintegy 400 milliót emésztett fel a beruházás, amelyet részben támogatásból, részben hitelekből fedeztek. így ma már mintegy 12.000 ha szerződéses termeltetésből származó termény -elsősorban alternatív növények magtermése — fogadására feldolgozására és tárolására alkalmas a Mosonmagyaróvár mellett, Újudvaron található üzem. Az átvételre kerülő termények minőségi feldolgozását korszerű vetőmag-tisztítási technológia és minőségvizsgáló laboratórium garantálja.

Seiwerth Gábor ügyvezető szerint nagyon nehéz alkalmazkodni a külföldi piac hektikusan változó igényeihez az aprómagtermesztéssel. Különösen azért, mert a hazai termelői kör is évről évre számos nehézséggel — időjárási, jövedelmezőségi, vetésszerkezeti, stb. — szembesül a termelési folyamat során. Éppen ezért gondolták úgy, hogy az alaptevékenység — az aprómag-termeltetés és -feldolgozás — mellett a többlábonállás jelenthet nagyobb biztonságot és üzemikapacitás-kihasználást a cég számára…

Kép

Az árak emelkednek

Ahogyan az már lenni szokott, a megnövelt üzemkapacitás megteremtése után 2010-ben mérsékelt külföldi igények és szerényebb hazai termésszintek következtek, aminek következtében nem lehetett maximálisan kihasználni a raktárbázist és a gépek teljesítőképességét. Szerencsére 2011 már sokkal dinamikusabbnak ígérkezik, hiszen a külföldi megrendelések — különösen mustárból — jelentősen nőttek, és örvendetesen emelkedett az ár is, közelítve a 2009. évi szinthez. Nehéz versenyezni az időnként egekig szökő iparinövény-árakkal — mondja az ügyvezető –, hiszen a talán kisebb kockázattal és ismertebb technológiával termelhető búza, kukorica, olajos növény a termelői kört is csábítja.

Szerencsére a külföldi megrendelők is belátják, hogy az alternatív növények esetében is igazodni kell az árakkal a többi kultúrához, egyébként a termelők nem szerződnek. Ennek köszönhetően most 180.000 Ft/t a mustár szerződésben rögzített felvásárlási ára, ami közel 70%-os emelkedést jelent. Csak remélni lehet, hogy a termelők egy része — számítva a spekuláción alapuló iparinövényárak bizonytalanságára — alternatív növények termesztésére is vállalkozik, éppen a nagyobb jövedelembiztonság érdekében. Nyugat-Európában kiürültek a magtárak, ezért nagyon kell a mustármag. A vetőmag-előállítás mellett az ipari mustár ára is emelkedik, és nagyon közelíti a vetőmagét az idei évben. Ezért általánosságban a mustár termelésének jövedelmezőségi viszonyai 2011-ben valóban versenyképesek, és még szerződéses termeltetésre is van korlátozott mennyiségben lehetőség — mondja Seiwerth Gábor.

A belvíz felborítja a tavaszi vetésterveket

A termelők országszerte tehetetlenül szemlélik a belvizek hatalmas terjeszkedését. Régen volt a víz az úr, de tudomásul kell venni, hogy az ország szántóterületének közel fele a bel- és árvizek miatt veszélyeztetett terület. Felkészülni aligha lehet ennek a kivédésére, viszont a víz visszavonulása után okosan kell kihasználni a kínálkozó lehetőségeket. Itt szerepet kaphatnak a későbbi vetésidőt igénylő, rövid tenyészidejű alternatív növények, amelyek termés- és betakarítási biztonságára lehet számítani. A pohánka erre a célra mindenképpen alkalmas, de a mustár, sőt a rövid tenyészidejű csíkos napraforgó madáreleség céljára szintén eredményes lehet, és ezek ráadásul piacképesek is. A facélia talán kevésbé megy az idén, mert a lengyel kistermelők 600 kg/ha terméseikkel elárasztották a nyugati piacot. Olajretekből sincs akkora igény, mert vannak még készletek. A mustár tehát idén a sláger, amiből 1,5-2 t/ha termésszint is elérhető, ami már közel 300.000 Ft-os árbevételt jelenthet hektáronként. Aki az idei évben a belvizek miatt késői vetésre kényszerül, az mindenképpen konzultáljon — még május közepén is — a Lajtamag Kft. képviselőivel, akik biztosan tudnak vetőmagot vagy akár szerződést is ajánlani. A vethető területeket nem csak el kell vetni, de nem szabad lemondani a nyereségtermelésről sem, ha arra van legalább minimális remény…

Együttműködés a Saatbau Linz csapatával

A Lajtamag Kft. már évek óta eredményesen együttműködik az osztrák Saatbau Linz céggel. Ezt a sikeres kapcsolatot koronázza meg az e cikk születése időpontjában aláírásra kerülő együttműködési szerződés — a Saatbau Linz magyarországi leányvállalatával — a Saatbau Linz Hungária Kft.-vel — mondja az ügyvezető. A felek azt remélik, hogy az új udvari korszerű vetőmagüzem egyedül képes lesz megbirkózni a két cég vetőmagkínálatának feldolgozásával és a termelői kör kiszolgálásával. Ez azt jelenti, hogy a korábbi vetőmagkínálat mellett a kalászos-, az őszi káposztarepce- és a szójavetőmag-előállítás is itt történik az idei évtől. Természetesen ez óriási logisztikai feladat is lesz egyben, a vetőmagüzemi tevékenység mellett. Olyan javító minőséget adó szálkás búzafajták lesznek elérhetők a termelők számára a közös munka eredményeképpen, mint az Antonius, a Stefanus, a Vulcanus. Ugyancsak érdekes lehet a durumbúzák közül a Lupidur és a Lunadur fajták kínálata.

Repcék közül pedig olyan nagy reményekre jogosító MSL-hibrid jelenik meg, mint az Orlando. A rövid tenyészidejű, nagyon korai éréscsoportba tartozó, de bőtermő szójafajták közül a London, Kent, Cardiff, Sevilla, Cordoba lesz a kínálati listán, amelyek az ország északi felén is szép terméseredményekre képesek, gyakran állományszárítás nélkül is. A növekvő vetésterülethez kellenek a jó fajták — mondja Seiwerth Gábor –, hiszen a legfontosabb a nyereség elérése, amellett, hogy részben a talajok nitrogén-visszapótlása is megoldódik. Végre pillangós növény kerülhet a vetésforgóba, ami az AKG-be tartozó gazdaságoknál egyben a kötelezően előírt pillangósnövény alkalmazását is megoldja. A Saatbau Linz szójafajtáinak vetőmag-előállítása is a Lajtamag Kft. Újudvar-közeli termelői körében valósul meg az idei évtől, annak érdekében, hogy a következő évek növekvő igényeinek kielégítése minden tekintetben megtörténhessen. Külön figyelemre méltó, hogy a csávázás mellett a szójavetőmag NPPL-oltóanyaggal van oltva, mégpedig a rizóbiumképződés sokkal intenzívebb elősegítése, illetve a nitrogénképzés mielőbbi megindítása érdekében.

Feljövőben a durumbúza

A Lajtamag Kft. egymillió eurós pályázati kiírásra adta be pályázatát annak érdekében, hogy a régen megfogant durumbúza projektjét kellő komolysággal és megfelelő szakmai alapokon indíthassa el. A pályázat sikeres volt, így lehetőség nyílt arra, hogy Északnyugat-Magyarországon a Martonvásári Kutató Intézettel közösen egy durumbúza technológia és a tájkörzetbe jól alkalmazkodó, kiváló minőséget biztosító őszidurumbú-za-fajta (vagy több fajta) születhessen. Az első év lezárult, a szántóföldön végzett kisparcellás kísérletek értékelése folyik a speciálisan — a legkorszerűbb malomipari laborgépekkel — felszerelt laborban. Természetesen az ősz folyamán megtörténtek az újbóli vetések, amelyek a hároméves kísérleti munka folyamatosságát jelzik. A durumbúza jelentősége egyelőre Nyugat-Európában nagyobb, mint idehaza, hiszen ez a tojásfelhasználás nélküli tésztagyártás alapanyaga. Ami jó, az követendő -mondja Seiwerth Gábor –, éppen ezért várhatóan a hazai viszonyok között is egyre népszerűbb lesz a durum-tészta, de elsősorban a külföldi piacok igényét lehet eleinte kielégíteni. A termesztéstechnológia finomításának célja, hogy a durumbúza minél inkább közelítsen a T aestivum búzákhoz, így a termelők is jobban megkedvelik, hiszen hasonló terméseredmények mellett mintegy 30-50%-kal magasabb árat kaphatnak érte. Ausztria, Olaszország és Németország durum-malmainak kapui nyitva állnak, és várják a magyar durumbú-zát a következő időszakban. A cél tehát a hazai durum-termesztéstechnológia pontos kidolgozása az észak-nyugati országrészben és a termelői kör meggyőzése, a termesztés sikere érdekében.

Változatlanul fut a zöldtrágyaprogram

Az elmúlt évtizedekben az állatállomány létszámának csökkenése, a mérsékelt mennyiségű istállótrágya kijuttatásának nehézségei miatt a szervestrágya-felhasználás jelentősen visszaesett Magyarországon. A zöldtrágyázás viszont — mint a szervesanyagpótlás alternatívája — igen régóta ismert eljárás, amely az elmúlt években az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok támogatásának hatására újra lendületet kapott. Az integrált szántóföldi növénytermesztésben és a tanyás gazdálkodási célprogramban résztvevők számára teljes területen szükséges a zöldtrágyázás. Ez a gyakorlatban azt hozta magával, hogy a gazdálkodók minimum a területük 20%-án (általában gabona- vagy repcetarlón) tettek eleget ennek az előírásnak — ha azt az időjárás engedte. Ha valamelyik évben az időjárási vagy talajviszonyok meghiúsítják a zöldtrágyázást, a következő évben annál nagyobb területen kell azt elvégezni, hogy a program lezárulásáig a teljes területen eleget tudjanak tenni az előírásnak. A gazdálkodók erre a célra mustárt, facéliát, pohánkát, bíborherét, vörösherét, repcét vagy vetőmagkeverékeket vetettek. Ezen kívül az élőhely-fejlesztési programokban a fenti, ún. zöldtrágyanövények alkalmasak az ott előírt zöldugar (legalább 20%) megvalósítására is.

Kép

Azokban a programokban, ahol a szintetikus műtrágyák használata erősen korlátozott, mindenképpen meggondolandó alternatíva a zöldtrágyanövények tervszerű felhasználása, a talajt nitrogénben gazdagító pillangósvirágú növények termesztésével.

Mivel a szabályozás jelenleg még nem kellően részletes és nem egyértelmű a zöldtrágyázás kérdésében, ezért a megoldások is sokfélék; többek között fémzárolt és záratlan vetőmagokat egyaránt felhasználtak a gazdálkodók. A megfelelő vetőmagminőség garantálására azonban (ha az idegen forrásból származik) csak a fémzárolás nyújt kellő védelmet.

Az eróziónak és deflációnak kitett területeken — nemcsak támogatott célprogramok esetében, hanem egyszerűen a termőtalaj védelme érdekében, még házikertekben is — biztosítják a termelők a folyamatos talajtakarást. Erre a célra a fenti fajokon kívül a már magasabb árkategóriát képviselő fehér herét, lucernát, baltacimot, komlós lucernát, bükkönyfajokat is felhasználják, valamint az ilyen területeken van fokozottan szerepe a mulcsvetésű technológiáknak. További információkat ezekről a kérdésekről a www.lajtamag.hu internetes címen találhatnak az érdeklődők.

Kép

Talajtakarás vagy zöldtrágyázás a szőlőültetvényekben, gyümölcsösökben

A szőlő- és gyümölcskultúrák szerve sanyagpótlása zöldtrágyázással egy új és fontos terület, amelynek kutatását a Lajtamag Kft. az elmúlt években kezdte el. A termőtájhoz, talajhoz, környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodás eredményezi, hogy egy adott helyen alkalmaznak-e takarónövényt a kultúrnövény soraiban vagy ugarol-ják. A kifejezetten száraz vidékeken a takarónövény vízfelvétele olykor csökkentheti is a termést.

A zöldtrágyázás őszi vetéssel és tavaszi aláforgatással vagy év közbeni többszöri mulcsozás után őszi aláforgatással viszont még a csapadékban legszegényebb országrészeinkben is jó módszer arra, hogy a talajok szervesanyag-tartalmát gyarapítsuk. Ez a módszer a nehézkes és költséges szervestrágya-bedolgozás helyettesítésére is megfelelő, ha minden évben következetesen alkalmazzák.

Átlagos csapadékviszonyok mellett viszont lehetőség van arra, hogy különösen lankás vagy lejtős területen, kötöttebb talajtípus mellett tavasszal vessünk takarónövényt a sorok közé. A szőlészek munkáját könnyítendő a Lajtamag Kft. speciális vetőmagkeverékeket is ajánl erre a célra. Az öt növényből álló keverék legfontosabb tagja a fehérhere. A pillangósok családjába és a lóherefélék nemzetségébe tartozó értékes gyepnövény reneszánszát éli a szőlőkultúrák sorközeiben, növénytársítások vezérnövényeként.

A fehérhere jól alkalmazkodik a mindenkori környezetéhez, a keverékbe történő telepítéskor azonban 10 -15%-ot ajánlatos csak vetni, mert kú-szóindái révén így is igyekszik elnyomni a többi növényt.

A takarónövények alkalmazásával megakadályozható az erózió és defláció, akár kritikus időszakban is járható a terület és szabályozható a vízháztartás. A megfelelő keverék alkalmazása pedig a talajlazítást sem akadályozza.

A tavaszi telepítés esetén tavaszi kalászos, bíborhere, facélia, mustár és fehérhere a keverék összetevője. Virágzás előtti időszakban vagy ha az állomány túlságosan megerősödött, kaszálni szükséges, a mulcs szétterítésével és renden hagyásával. A lényeg, hogy a keverék alkotónövényei úgy hozzák megfelelő helyzetbe a fehérherét — biztosítva kezdeti fejlődését –, hogy később, megerősödve uralni tudja a sorközöket, biztosítva a gyommentességet, erózióvédelmet, stb.

Őszi vetésű növénytársításban bíborhere és rozs társaságában a fehérhere együtt fejlődik, majd tavasszal jelentős vegetációt képez. Májusban következik a sorközök kaszálása és a mulcsozás, vagyis ez esetben a széna szőnyegrenden hagyása. A takarást adó mulcs alól viszont már csak a fehérhere jön elő, és kúszó indái révén a sor közök tartós takarását biztosítja. A kaszálása sem indokolt egész évben, és 3-4 évig garantálja a szőlősorközök gyommentes zöld borítását — nitrogéngyűjtés mellett, legfeljebb 20 cm magasságú takarást biztosítva.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a fehérhere lesz a következő években a szőlészek legjobb barátja — némi pátosszal: a megmentője –, hiszen rengeteg gondot vehet le vállukról — állítja meggyőzően Seiwerth Gábor. Ez a növény lehet az ültetvény kultúrállapotá-nak több évre szóló biztosítéka, ennek ökonómiai előnyei pedig egyértelműen kiválthatják az eddigi sorköztakaró megoldásokat…

Nagy Zoltán