Az RS-09 traktor



A keletnémet erőgépgyártás mindmáig egyik legmeghatározóbb és legnagyobb darabszámban alkalmazott gyártmánya az RS-09 eszközhordozó erőgép volt hazai mezőgazdaságunkban. Ezúttal ennek az igen sokrétűen használható traktorcsaládnak az itthon használt néhány változatára emlékezünk. A keletnémet mezőgazdaságban, az NDK gyártású Famulus és az importból beszerzett könnyű és középnehéz univerzális traktorok rohamos terjedése mellett egyre nagyobb igény jelentkezett egy többcélú univerzális eszközhordozó traktor kialakítása iránt. Ezen igények kielégítésére fejlesztette ki az RS-09 traktorcsaládot a keletnémet Veb Traktor und Motoren-werke Schönebeck (Schönebeck-i Traktoros Motorgyár). A fejlesztés alapja a korábban már két évig gyártott, hasonló kialakítású RS-08/15 “Maulwurf” traktor volt. A tervezési koncepció egy könnyű, terepen, illetve sorművelésre használható mezőgazdasági eszközhordozó kialakítására irányult, amely sokféle munkagéppel szerelhető fel. Az RS-09 kialakítása olyan volt, hogy egyrészt hagyományos traktorként, másrészt a jármű első részét alkotó hordozó vázszerkezetre rögzíthető sokfajta eszközzel eszközhordozóként is alkalmazhatták a szántóföldi mezőgazdasági munkákban. A jármű elülső részén található vázszerkezet lehetővé teszi, hogy a vezető figyelemmel kísérhesse a csatlakoztatott eszközöket és azok működését. Kép Nem volt olyan területe a mezőgazdaságnak, ahol ne lehetett volna alkalmazni az RS traktorokat, de nehéz talajmunkára és nagy vonóerőt igénylő feladatok megoldására nem igazán volt alkalmas az erőgép. Első változataiban, 1957-től 1962-ig az osztrák Warchalowski cég licence alapján gyártott, 15 LE teljesítményű, 1,02 l-es lökettérfogatú, léghűtéses dízelmotort alkalmazták. Ezeket a típusokat RS-09/15 jelzéssel hozták forgalomba. 1962-től azonban az RS-09/122 névvel kiadott fejlesztett változatokba az NDK gyártmányú, 2 KVD-9.0SVL típusú, négyhengeres, V elrendezésű, léghűtéses 16,5 lóerő teljesítményű motorokat építették be. Az RS-09 traktorok vezetőállása nem éppen a kényelemről és a jó ergonómiáról volt híres, de elhelyezésénél fogva kétségtelenül jó rálátást és pontos kezelhetőséget biztosított a traktoros számára az erőgéphez kapcsolt munkaeszközök üzemeltetése közben. Magyarországon a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói egyszerűen csak a “szúnyog” becenevet adták eme érdekes elrendezésű és felépítésű erőgépnek, amely elnevezés igazán találó volt. Csőtengely kiképzésű mellső futóműve egy tengelytartó bak közbeiktatásával, csapszeges felfüggesztéssel kapcsolódott az erőgép gerendelyé-hez. A nyomtávot négy fokozatban lehetett állítani. Ugyanezeket a nyomtávváltozatokat a hátsó kerekeknél már a kerekek és a keréktárcsa belső lapjának átfordításával lehetett elérni. A hasmagasság változtatására is lehetőség volt, az első tengelycsonkok, illetve a hátsó véglehajtás házak elfordításával, sőt, ezeken felül, még az erőgép tengelytávolságának változtatása is biztosított volt. Kormányműve csigás, Ross-rendszerű. Külön érdekessége volt a kormányzásnak, hogy a vezetőállás megfordítható volt, így az erőgép hátrafelé is folyamatos üzemben tudott dolgozni. Szorzó rendszerű sebességváltója előre és hátra egyaránt 8 fokozatot foglalt magában, amit külön irányváltóval oldottak meg. Egyedi megoldású TLT-hajtása is mindkét irányba biztosította a teljesítményátadást, akár menetsebességtől, akár motorfordulatszámtól függően. A két hatbordás TLT tengellyel szerelt hajtásház a sebességváltóra volt szerelve. Az erőgép kerekeinek fékezéséről mechanikus működésű belső fékpofás dobfékek gondoskodtak. A hátsó hárompont-füg-gesztő szerkezet 640 kg emelésére volt képes. Ez önmagában igen alacsony értéknek tűnik, de ha ezt az eszközhordozó saját súlyához viszonyítjuk — ami kevéssel több, mint egy tonna volt –, akkor már sokkal arányosabb az emelőerő értéke. A különböző hozzá kifejlesztett munkagépeket a hosszanti főtartón kialakított 12 darab nagy méretű furathoz csapszegek segítségével lehetett rögzíteni. Az első futómű felfüggesztése felett, a hosszanti gerenda fölé pótsúlyok rögzítésére is lehetőség volt. A komló-, szőlő-, illetve gyümölcsültetvények művelésére az Agrotröszt egy az RS-09-ből a gyártó által kifejezetten erre a célra kifejlesztett erőgépet hozott forgalomba. Az RS-56 típusú keskenyített erőgépet új füg-gesztőművel látták el, az üzemanyagtartályt, az akkumulátort és a szerszámos ládát a hosszanti főtartójára helyezték át, amelyet egy közös, formatervezett lemezburkolattal vontak be. Az alaptípushoz képest módosult továbbá az erőgép hátsó tengelyesonkja, hosszanti főtartója, mellsőtengelye, vezetőülése és kormányrudazata. Előbbieknek megfelelően megváltoztak a tengelytáv és a nyomtáv paraméterei, illetve megszűnt a tengelytáv-változtatás lehetősége. A traktor lombemelő rudazattal is rendelkezett, ami megvédte a traktorvezetőt, a járókerekeket és a növényeket a sérüléstől. Kép Az RS traktorok a mezőgazdasági kiállítások állandó szereplői voltak, az NDK-standot nem lehetett elképzelni nélkülük. 1964-ben bemutatták a már növelt motorteljesítményű RS-09/124, vagy más néven GT-124 típust. Itt a korábbi 2 hengeres, léghűtéses motort már kicserélték egy 4 hengeres, hasonló működésű, 4KVD 8/8SVL típusú dízelmotorra, amit a keletnémet Veb Motorenwerke Cunewalde gyártott. Az erőgép csapágyait és fogaskerekeit a nagyobb nyomatékhoz mérten változtatták. A hosszanti főtartó gerendely mérete változatlan maradt ugyan, de 1 mm-rel vastagabb lemezből készült, mint az előző típusé. A tengelykapcsolót, a tengelycsapágyakat, a kapcsoló lemezeket és a kapcsolókereket, illetve a TLT-meghajtó fogaskerekeit, csapágyait, valamint a hátsó tengely csapágyazását megerősítették. Változott a különböző tároló ládák és a hátsó megvilágítás elhelyezése. A gépet nagyobb, 112 Ah kapacitású akkumulátorral szerelték fel. Az üzemanyagtartály térfogatát a nagyobb teljesítményű motorhoz megfelelően 25-ről 34 literre növelték. Kép A kormánytengelyt a könnyebb kormányzás érdekében — a kormányszerkezet változatlanul hagyása mellett — 100 mm-rel meghosz-szabbították, de a tartós hátrameneti munkához szükséges átszerelés lehetőségét megszüntették. A traktort borulásvédő kerettel, védőráccsal és a keretre húzható, azt teljesen körbevevő — ablakokkal kiegészített -időjárástól védő ponyvával látták el. Egészen 1972-ig gyártották az RS-09/124 traktorokat. Ekkortájt azonban már egyre nagyobb kapacitást követelt a schönebecki üzemtől az új ZT traktorcsaládjuk előállítása, és időközben a nálunk is népszerű E-280 és E-281 önjáró szecskázógépek összeszerelése is itt kezdődött el a Fortsch-ritt Kombinát részére, így szükség volt a gyártókapacitás átcsoportosítására. Az RS-09/124 volt a legnagyobb sorozatban gyártott RS típus. Több mint 120 000 darab készült belőle, és hazánkba is jóval több, mint ezer darab érkezett, de hasonlóan nagy mennyiségben importált belőle többek között a csehszlovák mezőgazdaság is. Kép Természetesen az RS traktorokból sokkal több típusváltozat volt, mint amennyi hazánkban bevezetésre került. Létezett gyapotművelő, hidastraktor és vezetőfülkével ellátott, 45 lóerős változat, de az RS traktorokból fejlesztették ki a TA-25 dömpert; a nálunk is ismert T-157-es forgórakodót és az ST-961-es villás targoncát is az NDK mérnökök. A keletnémet, lengyel és magyar mezőgazdaságigép-gyártó vállalatok több mint 40 speciális mezőgazdasági és kommunális munkagépet fejlesztettek ki az RS-09 traktorokhoz, amelyek közül hazánkban B-158 váltva-forgató ekét, a KA-1 billenőplatót, a P-320/420 sorművelő kultivátort, az A-761/763 gabona vetőgépet, a D-344 műtrágyaszóró adaptert, az S-293 per-metező-porozó adaptert, az E-143 alternáló oldalkaszát, az E-451 traktoros gereblyét, az UBA borsóarató adaptert és a T-150 homlokrakodót használták a legnagyobb arányban. Az RS traktorok bevezetésével a hazai mezőgazdaságban a kertészeti gazdálkodás gépesítését is megoldották, és sok területen, pl. az ültetvényes gazdálkodás terén is kimagasló előrelépést jelentett alkalmazásuk, miközben a tápanyag-visz-szapótlásban, az anyagmozgatási, illetve a majoron belüli munkákban is kiváló segítséget nyújtottak. Az RS traktorcsalád korszakalkotó fejlesztés volt a maga korában az erőgépgyártás története során, s bár a keletnémet schönebecki traktorgyár a későbbi ZT univerzális traktoraival is sikeres volt, de ezekkel korántsem ért el külföldön is akkora elismerést és népszerűséget, mint a hajdani RS-09 modellekkel. Farkas Imre A fotók Kiss Dávid, a gyártó és a szerző magánarchívumának képei [m3 id="megjelent-gm" ev="2010" ho="12" honev="decemberi"] >