Viharos idők



Viharos időszakot éltünk meg az elmúlt napokban, hetekben. A már korábban tartósan berendezkedett belvizet országrésznyi területen tetézte a több településre is betört, szintrekordokat döntögető árvíz. A parlamenti választásokat fölényesen megnyerő új hatalom politikusai pedig mozgásterüket itthon és külföldön egyaránt tesztelő és feszegető nyilatkozataikkal, döntéseikkel és intézkedéseikkel kavartak romló forintárfolyamban is megtestesülő, hirtelen támadt viharokat.

Pontos kezdés

Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben elmondott beszédében ismertette 29 pontos gazdasági akciótervét.

Röviden összefoglalva:

  • A 19 helyett 10 százalékos társasági adókulcs 500 millió Ft adóalapig;
  • Egykulcsos, 16 százalékos családi jövedelemadó 2 év alatt. Az adójóváírás eltörlése;
  • 10 kis adónem eltörlése;
  • Az adózott jövedelemből magánszemélynek ne kelljen újra adót fzetnie;
  • A vér szerinti egyenes ági rokonoknál a vagyonmozgások adó- és illetékmentesek;
  • A beruházási engedélyek 1/3-ának eltörlése;
  • Alkalmi foglalkoztatás egyszerűsítése, új rendszerének kidolgozása;
  • Az ingatlan bérbeadások rendszerének egyszerűsítése;
  • Pálinkafőzési jog saját gyümölcsből;
  • Az adományozás ÁFA-mentes lesz;
  • Kistermelői élelmiszer-termelés, feldolgozás és értékesítés egyszerűsítése;
  • Széchenyi-kártya-program 50 millió forintig. Pályázati önerő céljára is beszámítható lesz;
  • KKV-k számára előnyös uniós források rendszere;
  • Költségstop az állami intézményeknél;
  • A közszféra bérkiadásainak csökkentése;
  • A költségvetésben dolgozók béreinek felülvizsgálata;
  • A külső megbízások és kiszervezések csökkentése, illetve megszüntetése;
  • A 60 napon túli végkielégítések és egyéb béren kívüli juttatások 98 százalékkal adóznak;
  • A költségvetési szférában és az MNB-ben havi bruttó kétmilliós fze-tési plafon;
  • Az állami vagyonkezelésben bértömegcsökkentés 15 százalékos mértékben;
  • A pártok költségvetési támogatásának 15 százalékos csökkentése;
  • Költségvetési felügyelők a jelentős közpénzzel gazdálkodó intézményekhez;
  • Telefon-, bútor-, gépkocsivásárlás és -csere leállítása a közszférában;
  • Nemzeti eszközkezelő társaság a bedőlt hitelek kezeléséhez;
  • Bankadó 3 évig;
  • Jelzálogjogot csak forint alapú hitelnél lehet bejegyezni az ingatlanokra;
  • Másodlagos élelmiszer-vizsgálat;
  • A közüzemi díjak emelésének moratóriuma;
  • Kilakoltatási moratórium 2010. december 31-éig;

Pro és kontra

A Magyar Hírlap-ban megjelent írás tanúsága szerint a társadalom elsöprő többsége támogatja Orbán Viktor új gazdaságpolitikai akcióprogramját. „A Századvég Alapítvány adatai alapján a 29 ponttal a szavazók átlagosan 84 százaléka egyetért. A legnépszerűbbek: a külföldi élelmiszerek fokozottabb ellenőrzése (96 százalék), az állami kiadások csökkentése (95 százalék), a telefon-, bútor- és gépjárműcserék leállítása (93 százalék), az adományozás adómentessé tétele (93 százalék), a pártok költségvetésének 15 százalékos csökkentése (93 százalék), a végkielégítések megadóztatása (91 százalék), valamint az uniós források átcsoportosítása a magyar kis- és közepes vállalkozások munkahelyteremtésére (90 százalék). Legalább négyötödös támogatottságú a közüzemi díjak befagyasztása (89 százalék), az állami szektoron belüli bruttó havi kétmillió forintos kereseti plafon (89 százalék), az adórendszeren kívüli kereset (84 százalék), illetve a kilakoltatási moratórium (80 százalék) bevezetése.”

A Figyelőnet híradása elsősorban a mezőgazdaságot érintő intézkedések kritikájából ad ízelítőt. „Az MSZP szerint aggályosak és károsak azok az intézkedéstervek, amelyek az Orbán Viktor kormányfő által ismertetett 29 pontos gazdasági akciótervből a mezőgazdaságot érintik. Gőgös Zoltán, az MSZP képviselője a minimálbér megadóztatásának kormányzati elképzelésével kapcsolatban azt mondta: a mezőgazdaságban szinte mindenkit minimálbéren foglalkoztatnak, a minimálbér megadóztatása egyértelműen hátrányos helyzetet eredményez. Az MSZP-s politikus szerint a pálinkafőzés szabályainak enyhítésével tönkreteszik a hazai pálinkát, azt ’kont-roll nélkül, cukorból, nem gyümölcsből fogják főzni’. Orbán Viktor azt javasolta, hogy adják vissza az embereknek a szabad gyümölcspárlat-készítéshez való jogot. Ha senki nem ellenőrzi a főzést, akkor egy tollvonással teszik tönkre azt a színvonalat, amit a szakma nagy nehezen kiharcolt, és amibe 14 milliárd forintnyi fejlesztést beleölt – értékelte a volt agrárállamtitkár, aki szerint ezzel a lépéssel megnövelik a magyarországi alkoholisták számát is. A magántermelő most is főzethet pálinkát, de ellenőrzött módon – húzta alá, hozzátéve: saját magára nézve is veszélyes, ha valaki ’otthon kotyvaszt pálinkát’.”

Miniszteri belépő

A leendő vidékfejlesztési miniszter által elmondott, s a Magyar Hírlap-ban megjelent írásból is érdemesnek találtam tallózni. „Rossz utakkal, üres házakkal, romos és elhagyott portákkal, üres iskolákkal, bezárt intézményekkel, a vasúti szárnyvonalak, valamint a közlekedés leépítése miatt ellehetetlenített településekkel találkozhatnak azok, akik a falvakban járnak. A magyar vidék óriási bajban van, az elszegényedés elképesztő méreteket ölt, miközben egyre többen vándorolnak el a településekről – mondta Fazekas Sándor kijelölt mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter az Országgyűlés szakbizottsági ülésén, amelyen a képviselők szavazataival zöld utat kapott tárcavezetői munkájához. Hangsúlyozta: ezer sebből vérzik mezőgazdaságunk és a vidék, a gazdák felszámolnak, a fiatalok pedig nem látnak jövőt maguk előtt, márpedig ezen sürgősen változtatni kell, mert nem lehet az ország kiürítése a cél…

Új irányra, gyökeres változásra van szükség. Olyan intézkedések sora, olyan foglalkoztatáspolitika kell, amely a magyar embereknek magyar földön biztosít megélhetést és boldogulást. Ehhez a tulajdonosok Magyarországát kell megteremteni, olyanokét, akik kötődnek a vidékhez, perspektivikusan gondolkodnak. Ez a szemlélet és az ezt meghonosító emberek fenntartják az értékeinket, vigyáznak a miliőre, hagyományainkra, kultúránkra.

Még az idén elkészítünk egy tíz évre vonatkozó agrárprogramot, amelynek első pontja a piac, mert az elmúlt években elveszítettük piacaink jelentős részét. Kiemelt szerepet kell szánni a helyi termelésnek, feldolgozásnak és értékesítésnek, amelyet támogatni kell. Hungarikumainknak óriási jelentőségük van, így ez is kulcskérdés. Az agrárium energiafüggőségét csökkenteni kell a bioenergiai lehetőségek kiaknázásával. A külső piacok megtartása mellett új piacokat kell találnunk, nyitni kell az arab világ és a harmadik világbeli országok felé. A kis- és közepes birtokokra épülő, nagyszámú munkahelyeket teremtő mezőgazdaságra van szükség.”

Mi a helyzet?

A www.fvm.hu-n is változás érzékelhető; júniusban az eddigieknél jóval több és friss információ jelent ott meg. A kormányszóvivői tájékoztatóról közölt részletes anyag is erre példa.

„A vidékfejlesztési minisztérium szakmai felelősei azonnal nekiláttak az agrárkárok felmérésének, hiszen a növénykultúrákat szinte az egész ország területén jelentős bel- és árvízkárok érték. Június eleji felmérés szerint a belvízzel borított szántóterület nagysága 164 ezer hektár, árvíz alatt 22 ezer hektár szántó áll. Az őszi búza országos vetésterületének 5,3%-át (55 ezer ha), az őszi káposztarepce 7,1%-át (18,8 ezer ha), a napraforgó 4,1%-át (22 ezer ha), a kukorica 2,0%-át (24 ezer ha) borítja víz. Ahol nem vitte el a víz a növényt, és nincs tartós vízborítás alatt a terület, ott elfogadható állapotban van a gabona, ugyanakkor nem történt meg a kártevők elleni védelem, mert a talajok szántóföldi gépekkel járhatatlanok.

Új kárenyhítési rendet dolgozunk ki, mert a jelenlegi szabályozás nem tudja kezelni a helyzetet. Kezdeményezzük, hogy június 30-a helyett szeptember 30-áig lehessen bef-zetni a gazdáknak az önrészüket a Kárenyhítési Alapba. Az Alap felülről nyitott, tehát annak függvényében lehet dönteni a nagyságrendjéről, hogy mennyi a kár. Egyszerűsítjük a vis major bejelentéseket az MGSZH-nál.”

A továbbiakból csak címszavakban: „Megakadályozzuk az élelmiszer-hulladékok terjesztését, ezért bevezetjük a másodlagos élelmiszer-vizsgálatot. Az új előírás minden raktárat, hűtőházat és szállítmányt érint. A szabályozás célja, hogy a hazánkba érkező import áruból kiszűrje a rossz minőségű, fogyasztásra alkalmatlan termékeket. Megkönnyítjük a kistermelők élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeit. Az új rendelkezés biztosítja az olyan hagyományok megőrzését, mint az ökör-, birka-, kecske- és disznóvágás, a disznótor (4 db malac/év). Lejárt a muslincakergető pénzügyőrök kora. Lehetővé tesszük, hogy a magyar emberek az európai gyakorlatnak megfelelően szabadon döntsenek a saját gyümölcseik felhasználásáról, akár lekvárról, akár pálinkáról legyen szó. Támogatjuk, hogy a kistermelő a saját kertjében megtermelt gyümölcsből vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan, szabályozott keretek között pálinkát főzhessen. A falusiak arra törekedtek, hogy ne vesszen kárba az elhullott gyümölcs, hogy tiszta legyen a portájuk, és nem utolsósorban arra, hogy olcsón állítsák elő a pálinkát, amit saját szükségletre, szomszédok, barátok, vendégek kínálására használtak. Vidéken a pálinkafogyasztás ma is az emberi élet fordulóihoz (születés, keresztelő, lakodalom, temetés) vagy az esztendő ünnepeihez kötődik.”

Tóth Szeles István


Ez a cikk a MezőHír 2010/07 - júliusi számában jelent meg.