Változások természetrajza



Ha akarjuk, ha nem, a dolgok szüntelenül változnak. Áprilisban például várva várt változás volt sok helyen sok növénytermesztő számára, hogy végre vethető állapotúvá szikkadt fel a talaj. Aztán akadnak magánéletre, országra vagy világra szóló változások vagy változtatni valók is szép számmal.

Fordulat előtt?

Előző havi lapszámunkban több párt agrárelképzeléseit villantottuk fel, mint akkori (választás előtti) aktualitást. A parlamenti mandátumok sorsa azóta ’alaposan’ eldőlt, így nem meglepő aktualitás, ha most csak a Fidesz terveit fürkésszük. A Magyar Hírlap portálján április 20-án feltűnt híradás pont erről szól.

„Ahhoz, hogy az agrá rium ban jelentős számú új munkahelyet lehessen létrehozni, a jelenlegi gazdaság- és birtokpolitikában kell fordulatot végrehajtani. Az elsősorban a nagybirtokokat támogató politikával szemben a Fidesz szerint csak összetettebb, sok kis- és közepes méretű birtokra épülő, változatos termékszerkezetű mezőgazdaság tud sokaknak megélhetést adni, s kellő jövőképet, utánpótlást biztosítani a fatal gazdáknak. A kisebb ’épí-tőelemekből’ szerveződő szerkezet a piaci versenyben csak akkor indul jobb eséllyel, ha államilag is támogatott, önkéntes beszerzési, termelési, feldolgozási, valamint értékesítési társulások jönnek létre.

A Fidesz szerint az agrárium legfontosabb piacai itthon, illetve a termelők közvetlen környezetében találhatók. A helyi piaci lehetőségek bővülése lehetőséget ad arra, hogy a helyben termelt, illetve ott előállított élelmiszereket közvetlenül értékesíteni lehessen. Az agráriumban kiutat jelenhetnek a hungarikumaink, amelyeket kiemelt támogatásban kell részesíteni.

A kormányzásra készülő párt hangsúlyozza, hogy erősebbé és hatékonyabbá kell tenni az élelmiszer-biztonság és élelmezés-egészségügy intézményrendszerét. Ki kell szorítani a hazai kereskedelemből a megbízhatatlan eredetű, egészségkárosító árukat. Ide tartozik annak hangsúlyozása is, hogy továbbra is fontos megőrizni Magyarország GMO-mentes állapotát. Ami a magyar termőföld megőrzését illeti, a kormány (ellenzéki nyomásra) már benyújtotta a külföldiek földvásárlásáról szóló, jövő április végén lejáró, a moratórium meghosszabbítása iránti kérelmét az Európai Bizottsághoz. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az elmúlt időszakban többször is azt mondta: bárhogy is dönt a brüsszeli bizottság a moratórium hároméves kitolásáról, ha ők kerülnek kormányra, hazánkban annyi földet vesznek majd a külföldiek, mint mi Dániában vagy Franciaországban.”

Leltár

Jelenlegi agrárminiszterünk számára több szempontból is időszerű a leltárkészítés. Visszavonul a politikától Gráf József a választások után – írta az Új Dunántúli Napló. A szaktárca vezetője a lapnak adott interjújában úgy fogalmazott: öt évet töltött az agrártárca élén, s ez amellett, hogy hazai rekord, ’legalább tíz normál évnek felel meg egy ember életében’. A mezőgazdaságban ugyanis ’mindig van valami gond, nincs olyan nyugalmi periódus, mint az oktatásban a nyári szünet’.”

Gráf József azt mondta, hogy idén lesz 64 éves, és úgy érzi, ráfér a pihenés. A nyarat családi körben, pihenéssel tölti majd, s ami a jövőt illeti, gazdálkodni biztosan fog. „Emellett több hazai és külföldi szakértői megkeresésem van, utóbbiak zöme a csatlakozás előtti országokból. De bármilyen feladat elvállalásáról csak később fogok dönteni” – jegyezte meg a miniszter a baranyai napilapban közölt interjúban.

Az FVM honlapján olvasottak a XVII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitója kapcsán készített leltárként is felfoghatók. Itt nemcsak az ember, hanem a kormányzati ciklus is búcsúzik, s nem csoda, ha inkább az eredményeket veszi számba. „Az elmúlt években komoly szerkezeti váltás történt a magyar állattenyésztésben, átalakult az üzemi struktúra és jelentős műszaki-technológiai fejlesztést sikerült végrehajtani – jelentette ki Gráf József agrárminiszter, Hódmezővásárhelyen.

– Az elmúlt három évben több mint 7 ezer állattartó telep épült újjá vagy esett át nagyon komoly rekonstrukción, elsősorban a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfágazatban. A hét év alatt rendelkezésre álló 1300 milliárd forintnyi hazai és uniós forrás közel felét műszaki-technológiai fejlesztésre fordítottuk, ennek felét az állattenyésztésben – közölte a tárcavezető.

Ezt a munkát a következő években is folytatni kell, ugyanis egy 450 millió fős piac részesei lettünk, ahol komoly hátránnyal, a régi tagországokhoz viszonyítva 25 százalékos támogatási szintről indultunk el a versenyben. A politikus emlékeztetett rá, amikor átvette az agrártárca irányítását a magyar kifzető ügynökség az utolsó helyen állt a tagországok között a gazdáknak juttatott források tekintetében, ma holtversenyben az első, 97 százalékos felhasználási aránnyal.”

Közös jövő

A gazdakor.szie.hu weboldal gazdag hírcsokrából kiválasztott (Csökkenteni kell az uniós támogatási különbségeket című) cikk szépen illeszkedik e 450 milliós piaccal kapcsolatos iménti észrevételekhez. „… Font Sándor egy budapesti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Magyarország számára továbbra is fontos (a KAP tervezett reformjában), hogy megmaradjon a közvetlen mezőgazdasági támogatások rendszere, de annak fnanszírozása ne a vidékfejlesztési források rovására történjen. Véleménye szerint ezt veszélyeztetheti, ha teret nyer a renacionalizálási javaslat a KAP 2013 utáni fnanszírozá-sában. Ennek alapján maradna ugyan némi közösségi forrás a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés támogatására, de minden állam a saját forrásaiból egészítené ezt ki, saját pénzügyi lehetőségeinek arányában. Ez Font Sándor szerint egyet jelentene az unióhoz később csatlakozott tagállamok lemaradásának konzerválásával.

Popp József az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgató-helyettese hangsúlyozta: az már most nagyon valószínű, hogy 2013 után kevesebb pénz jut majd az új költségvetési időszakban a Közös Agrárpolitika támogatására. Most ez az összeg évente 53,5 milliárd euró, az éves 141 milliárd eurót kitevő közösségi költségvetésből. Nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a területalapú támogatás 2013 után esetleg 25-30 százalékkal is csökken majd. Ezért volna fontos egy markáns magyar álláspont kialakítása a KAP-reform ügyében.”

Földéhség

Az élelmiszer.hu portál a nemzetközivé lett világ, vagyis a Föld legújabbkori földügyeiről villant fel fgye-lemreméltó részleteket, s ez bizony a magyar átmenetiség közepette megszívlelendő. „Miközben Magyarországon egyre lázasabb munka folyik a földkérdés jogi rendezésében, a világon felgyorsultak a határokon átnyúló földszerzési akciók. A gazdag országok határokon átnyúló földszerzési akciói tovább folytatódnak, sőt a fokozódó élelmiszerhiány révén (különösen Afrikában és Ázsiában) egyre fontosabb politikai kérdéssé válnak. A Nemzetközi Élelmiszer-politikai Kutató Intézet legfrissebb jelentése szerint 2006 óta a világban 15-20 millió hektár termőföld külföldi vállalkozóknak történő értékesítéséről folytattak nemzetközi tárgyalásokat.

Az országokon átívelő földeladások trendje különösen a mezőgazdasági termékárak 2007/08. havi drasztikus áremelkedésének hatására gyorsult fel. Ennek nyomán a „földéhes” országok (Japán, Dél-Korea, nagy olajtermelő országok) még intenzívebben kezdték keresni az eladó vagy bérelhető termőföldeket. Kína már tíz évvel ezelőtt is bérelt földeket Kubában, illetve Mexikóban, és folyamatosan új lehetőségeket keres, hogy a gyors ütemben szaporodó népessége élelmiszer-ellátását biztosítsa. Hasonló problémával küzd India is, amely jelenleg a szubszaharai Afrikában keres földterületeket, amelyeket a Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Intézet (IIED) szerint hektáronként 800 és 1000 dollár közötti áron lehet megvásárolni.

A nemzetközi földvásárlási akciókban kormányok, élelmiszer- és energiatermelő cégek, valamint spekuláló vállalkozások vesznek részt. Madagaszkár szigetén a Daewoo Logistics cég kezdeményezett tárgyalásokat 1,3 millió hektár kukorica és pálmaolaj termelésére szolgáló terület megvásárlására.

Az elmúlt évben Pakisztán egymillió acre (400 ezer hektár) területet ajánlott fel nemzetközi bérletre. Ez nagy felháborodást váltott ki az ország lakosai körében, akik a pakisztáni föld védelmében szálltak síkra. A pakisztáni föld bérlésére elsősorban az arab országok jelentettek be érdekeltséget.

Egyiptom több különböző farmot kíván külföldön berendezni, és már jelenleg is három ilyet üzemeltet: Zambiában kukoricát, Nigerben többnyire rizst, Tanzániában pedig zöldséget termeszt.

Az Afrikai Unió a múltban élesen bírálta a gazdag országok ‘földharácsolás-nak’ nevezett földszerzési akcióit, azzal érvelve, hogy az ilyen akciókból a szegény országok gyakorlatilag semmit sem proftálnak.”

Tóth Szeles István


Ez a cikk a MezőHír 2010/05 - májusi számában jelent meg.