Süvegelés nélkül



Az idei augusztust még 20-án sem a féktelen ünneplés jellemezte. Azért a jeles napnak még kijárt a tűzijáték, bár a szerényebbek közül való. Igazi erénye abban állt, hogy péntekre esett, s így egy hosszú hétvégével ajándékozott meg bennünket.

A Népszabadságban megjelent, nemzeti ünnepünkkel kapcsolatos eszmefuttatást sem tartom haszontalannak idecitálni: „Augusztus 20. az a nemzeti ünnepnapunk, amelynek történetéhez nem kapcsolódik emberhalál. Félő, hogy épp ezzel összefüggésben, nem is vált ki nagy érzelmeket. Amikor a XIX. század vége felé úgy döntöttek, Szent Istvánnak és a magyar államnak jeles nap jár, rögtön szembe kellett nézni a protestáns tiltakozással, amely se szenteknek, se ereklyéknek nem kívánt hódolni, hozzá keverték hát az ünnephez az új kenyeret, jóllehet, ilyenkor az aratás már csak nyár eleji emlék, majd a két világháború között a Trianon miatti fájdalom és a csakazértse mosta át a napot, hogy azután 1949-től beálljon a menet végére az alkotmány. Csak a tűzijáték tűnt problémamentesnek. Ennek átpolitizálásához 2006-ig kellett várni.”

Valóban. Most, hogy eldőlt, új alkotmány kell, furán vette volna ki magát, ha a régit süvegeljük. Aztán a kenyérrel kapcsolatosan is inkább a köznép számára negatív hírek sorjáztak: szerény terméshozam, kevesebb kenyérnek való minőségű búza, s az elkerülhetetlen kenyéráremelés, megfűszerezve a mértékéről szóló polémiával. Az ilyenkor szokásos állami kitüntetések is elmaradtak vagy halasztódtak, mondván: az újjáalakuló irányítói gépezetnek még nem volt elegendő ideje a kiemelkedő szakmai és életteljesítmények felismerésére és elismerésére. A nol.hu híradása az átalakítás kiterjedtségébe és filozófiájába is bepillantást enged.

Frissítés

„A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a munka minőségének javítása érdekében történő személycserék után a szakmai munkára koncentrál – mondta Palkovics Péter, az MVH elnöke szerdán. Palkovics Péter szerint azokat a személyi és tárgyi feltételeket, beleértve ebbe bizonyos személycseréket is, amelyek a jövő év, illetve az elkövetkező évek hatékonyabb működéséhez feltétlenül szükségesek, minél előbb, de legkésőbb ez év november végéig biztosítani kell a hivatal számára. Az MVH elnöke kifejtette: eddig a tizenkilenc megyei kirendeltségből tizenegy esetében váltotta le a vezetőt a hivatal.

A megyei kirendeltségek új vezetőinek fele a kirendeltségen belül lépett feljebb a ranglétrán, másik fele kívülről érkezett. A leváltott vezetők nem maradnak az MVH-nál, mivel a vezetők alacsonyabb beosztásba helyezése rontaná a működés hatékonyságát. A személycseréknek egy oka van – hangsúlyozta az elnök. Mégpedig az, hogy az MVH az eddigieknél lényegesen gazda-barátabb, hatékonyabb, gyorsabb, ösz-szességében lényegesen jobban működő hivatallá akar válni az elkövetkező időszakban – fogalmazott. Ez indokolja azokat a személyi változásokat, frissítéseket, amelyeket elkezdtek, és még folyamatban vannak. Az elnök kifejtette, az MVH-t szakmai intézményként kívánja működtetni.”

A Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodájának közleménye a téma jelentőségét és horderejét ecseteli: „Hazánk, az Európai Unióhoz való 2004. évi csatlakozással részese lett a Közös Agrárpolitikának (KAP), amellyel jelentős támogatási források nyíltak meg agrár- és vidékfejlesztési célokra. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az uniós és a magyar költségvetés által biztosított forrásból finanszírozott ágazati támogatások iránti kérelmek befogadására, elbírálására és a juttatások folyósítására, valamint piacszabályozó intézkedések működtetésére létrehozott intézmény. Az MVH vezetője azt várja az intézmények új irányítóitól, hogy ledolgozzák a 19 ezer ügyhátralékot, elbírálják a 6 ezer fellebbezést, és az uniós szabályoknak megfelelően döntsenek a pályázatokról, hogy a jövőben ne követeljen vissza több tízmilliárd forintot hazánktól Brüsszel. Az MVH célja, hogy tevékenységét ügyfelei mind nagyobb megelégedésére, a társadalom elvárásainak megfelelően végezze.”

Programozás

A gazdakor.szie.hu portálon megjelent cikk az újrainduló vidékfejlesztési programokat ismertetve a prioritásokat szedi csokorba. „A közeljövőben ismét megnyitják a fiatal gazdák induló támogatását – nagyobb forráskerettel. Újraindul az AKG program és az élelmiszer-feldolgozás támogatása is.

Dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára egy nyilatkozatában kiemelte, hogy a generációváltás, valamint a hatékony és minőségi termelés támogatása a minisztérium kiemelt céljai közt szerepel. A generációváltást hivatott szolgálni a nagyobb forráskerettel újra kiírásra kerülő fiatal gazdák induló támogatása, a gazdaság átadásának megkönnyítése és a demográfiai földprogram.

Az élelmiszer-feldolgozás támogatásával az exportlehetőségek mellett a hazai és helyi piac jelentőségét kívánják erősíteni. Bár az AKG-program a közelmúltban nyílt meg, a kormány és a vidékfejlesztési minisztérium a források átcsoportosításával és a feltételek átdolgozásával lehetőséget szeretne adni az új belépők csatlakozására, hiszen a minőségi termelés eléréséhez elengedhetetlen a foglalkoztatás és a környezetvédelem előtérbe helyezése.”

Törlés

Az agrarhirek.hu portálon megjelent hír már arra konkrét példa, hogy amennyiben valamely prioritás akadályba ütközne, az akadály leküzdése a megoldás. Vagyis az átdolgozást megelőzi a törlés. „A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a Nemzeti Földalapról szóló új törvény megalkotására tekintettel az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programhoz kapcsolódó pályázati eljárások érvénytelenítéséről döntött. A legutóbbi Hivatalos Értesítőben megjelentek szerint a vidékfejlesztési minisztérium egyetértett ezzel. …Az MTI korábbi híre szerint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) március utolsó napján több részletben, mintegy 43.000 hektár állami termőföld bérleti jogának meghirdetéséről hozott döntést. Ezzel évi 5 milliárd forintnyi európai uniós támogatás vált volna lehívhatóvá 5 éven keresztül, összesen mintegy 15.000 gazdálkodó számára az AKG-program keretében.

Az NVT döntése nyomán összességében az AKG-pá-lyázaton indult csaknem 15.000 gazdálkodó az elkövetkezendő 5-10 évben mintegy 1,2 millió hektár területen részesülhetett volna AKG-tá-mogatásban. Ez évi több mint 55 milliárd forintforrást juttatna az érintettekhez. Az összes támogatott kérelmező 87 százaléka kis- és közepes méretű gazdaságban, 300 hektárnál kisebb területen gazdálkodik.

Az AKG-programban támogatást nyert mezőgazdasági termelők mintegy 600 esetben 50.000 hektár területet érintően olyan szerződéssel rendelkeznek az MNV Zrt.-től bérelt területekre, amely vagy már lejárt, vagy pedig 2014. december 31. előtt fog lejárni. Amennyiben ezek a termelők nem kapnak lehetőséget haszonbérleti szerződéseik megújítására, nem lesznek jogosultak az elnyert AKG-támogatás igénybevételére. Az így kieső támogatás hektáronként körülbelül 100.000 forint évente, összességében 50.000 hektár esetében öt év alatt mintegy 25 milliárd forint lenne. Ezt a program keretében nem tudnák igénybe venni, de nem lehet átcsoportosítani sem, így Magyarország véglegesen elveszítené ezt az európai uniós forrást. Az NVT márciusi döntésével ez az összeg vált lehívhatóvá. Az eredmények megállapítására – a tervek szerint – júliustól került volna sor, amelyet még abban a hónapban követték volna a szerződéskötések.”

Kenyérharc

A bevezetőben szó esett mindennapi kenyerünkről is. A Népszava ezzel kapcsolatos cikkében akadtunk néhány tallózásra érdemes mondatra. „Kis híján megkétszereződött a búza ára a hazai gabonapiacon. Ezzel csak a világ tendenciákat követi a magyar árutőzsde is. A liszt is kétszer annyiba kerül most, mint akár csak fél évvel ezelőtt. A sütőipar, amely évek óta a veszteségesség határán táncol, képtelen lenyelni az újabb árhullám keltette drágulás hatásait. Tavaly az aratáskor még átlagosan 30-32 ezer forintért adták-vették a búza tonnáját, és ennyiért kelt el idén is, a nyár elejéig. Jelenleg viszont 50 ezer forintot is elkérnek érte. …

A világ búzatermése valóban nem éri el az előzetes várakozásokat, de éppen a jelentős raktárkészletek miatt nem kell tartani a hiánytól. A drágulást inkább azok a pénzügyi befektetők idézhették elő, akik megjelentek az árutőzsdéken, és a kereslet hirtelen növekedésével felhajtották az árakat – vélte Makai József, a Gabonaszövetség főtitkára. Ez a jelenség július eleje óta figyelhető meg a világ jelentős árutőzsdéin. … Az áremelkedés azonban, legalább is az európai piacokon, nincs közvetlen összefüggésben a termés mennyiségével, sokkal inkább például Putyin exporttilalmával – tette hozzá a szakember. …

Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a hét végén azt mondta a Gazdasági Rádióban, hogy a helyzet vélhetően nem lesz olyan súlyos, mint 2007-2008-ban. Az amerikai készletek ugyanis nem adnak okot nagy aggodalomra. Eddig mintegy 3,7 millió tonna búzát takarítottak be; ennek a mennyiségnek a kétharmada eléri a malmi minőséget. A hazai készletek így elegendőek lesznek az idei kenyérbúza-ellátáshoz. Az azonban biztos, hogy a malmok komoly áremelési szándékot jelentettek be. A kenyér árában a liszt igen fontos tényező, a pékáruk árában körülbelül 20 százalékot képviselhet -mondta Feldman Zsolt. Ezért valószínűsíthető az áremelkedés, amelynek mértéke azonban még kérdéses.

Tóth Szeles István


Ez a cikk a MezőHír 2010/09 - szeptemberi számában jelent meg.