Repcevetőmag-csávázás: biztonság a kezdetektől fogva



A repcetermesztés sikerességét döntően befolyásoló tényezők egyike az optimális tőszám. A vetést és a kelést követően több kártevő is veszélyezteti a repcét, amelyek – ha nem avatkoznánk be – súlyos tőszámcsökkenést idézhetnek elő. A kiritkult állományú repce rosszul telel, és tavaszra általában kitárcsázásra kerül. Ezért a kártevők elleni őszi védekezési idényre idejében fel kell készülni.

A repce gyökerét a polifág talajlakók, pl. drótférgek, mocskos pajorok, stb. támadhatják. A repce föld feletti zöld részeit ősszel károsító rovarok közül a repcebolha és a repcedarázs álhernyó Magyarországon mindenütt megtalálható, kártételükre minden évben számítani lehet. Újabban egyes termesztési körzetekben a kis káposztalégy (Delia radicum) kártételére is felfigyeltek.

A repcebolha kártétele már a növények kelési időszakában, szikleveles állapotában jelentkezik. Az imágók a kelő repcén gyülekeznek, és az első fagyokig hámozgatják a leveleket. A talajra rakott petékből folyamatosan kikelő lárvák az alsó levelek nyelébe, főerébe furakodva odvasítanak.

A repcedarázs harmadik – legnépesebb – generációjának rajzása augusztus végétől egészen október közepéig elhúzódhat. Ha az elhúzódó rajzás száraz és meleg őszi időjárással és nagyszámú tojásrakásra alkalmas területtel párosul, könnyen gradáció alakulhat ki. A repcedarázs fiatal lárvái a levelek hámozásával, az L2-La lárvák lyuggatással és karéjozással okoznak kárt. Szélsőséges esetben a levélzet teljesen eltűnik, a vetés megsemmisül.

A kis káposztalégy nyüvének kártétele a 4-6. valódi levél megjelenésétől számítva válik láthatóvá. A levelek szürkészöldekké válnak, az őket borító viaszréteg megvastagodik. A fiatal növények elfonnyadnak és elpusztulnak. A kisebb mértékben károsodott növények általában satnyák – könnyen ki lehet őket tépni a földből. A nyüvek a növény gyökereit kívülről hámozgatják vagy behatolnak a gyökérbe, és felfelé haladó járatokat készítenek, aminek hatására szövetelhalás, másodlagos rothadás következik be. Néha a fehér lárvákat (nyüveket) meg is lehet találni a növényt körülvevő talajban vagy a főgyökérben. A nyüvek rizsszemre emlékeztetnek, ezért sok helyen rizskukacnak is nevezik ezeket.

Balra a kontroll, jobbra az ELLADO-val csávázott

Ellado – a Bayer új repcecsávázószere

Csávázással a legegyszerűbben, ugyanakkor jó hatékonysággal védekezhetünk a fent felsorolt kártevők ellen. A tavalyi őszi vetési idényben első alkalommal szereplő új Bayer repcecsávázó szer, az Ellado hatékonysága kiterjed a talajlakó kártevőkre, illetve a fejlődő szárat, leveleket károsító repcebolhára, repcedarázs álhernyóra és a kis káposztalégy nyüvére is (lásd a képen: balra kontroll jobbra Ellado-val csávázott). Két eltérő hatásmechanizmusú összetevője, a kontakt módon ható béta-cyflutrin és a felszívódó klo-tianidin biztosítja, hogy a repce már a kelés pillanatától védve legyen a kártevőkkel szemben.

Okszerű és eredményes védekezés a kártevők ellen csak ott valósítható meg, ahol már a vetés előtt számolunk azok megjelenésével. A repce és más keresztesvirágú növény (mustár, olajretek) vetésterületének növekedése és a termesztési körzeteken belüli nagyobb előfordulási arányuk az összes megvalósítható agrotechnikai védekezési elem (tábla kiválasztása, elővetemény árvakelés, tarlóápolás, vetésidő, stb.) mellett a rovarok elleni kémiai védekezési módszerek alkalmazását is szükségessé teszi. Ezek a ráfordítások többszörösen megtérülnek, mert általuk biztosított a négyzetméterenkénti megfelelő tőszámú, egészséges és optimálisan fejlett állomány kifejlődése.

Csorba Csaba Bayer CropScience


Ez a cikk a MezőHír 2010/06 - júniusi számában jelent meg.