Közvetlen értékesítés – jobb lehetőségek a kistermelők számára



Tavaly több elemzésünk is megjelent a MezőHír oldalain a közvetlen értékesítés lehetőségeiről. Bemutattunk néhány működő hazai és külföldi kezdeményezést, valamint körképben ismertettük a várható változásokat és kilátásokat. Most újra visszatérünk a témára, hiszen 2010. május 15-étől hatályba lépett az új kistermelői rendelet.

2009 májusában 53 civil szervezet hivatalosan benyújtotta a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 14/2006 FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet módosítására vonatkozó részletes javaslatát. A civil szervezetek hangsúlyozták: a módosításra azért van szükség, mert az uniós csatlakozás és a közösségi szabályozások életbe lépése nehéz helyzetbe hozta a kistermelői gazdálkodókat, akik nem voltak felkészülve a nemzetközi gazdaságok versenyére. Szinte napra pontosan egy évvel azt követően, hogy az illetékes tárcához beadásra került a javaslat, hatályba lépett az 52/2010 (IV.30.) FVM-rendelet.

Az új rendelet alapján várható, hogy a jövőben a magyar kistermelői élelmiszerek is megtalálhatók lesznek a boltok polcain és az éttermek asztalain. Ezentúl ugyanis a kistermelők feldolgozott termékei – mint például a sajtok, lekvárok, kolbászok – is ott lehetnek a boltokban és az éttermekben, sőt a közétkeztetésben is felhasználhatóak lesznek. A kistermelői késztermékek bolti, vendéglátó-ipari és közétkeztetési értékesítése mellett nyers húst is forgalmazhatnak a gazdák. További újítás, hogy a strucc- és emutenyésztők, termékfeldolgozók is bekerülhetnek a kistermelők körébe. Szintén új elem, hogy egy családban elég lesz egy regisztrált kistermelő, valamint a házhozszállításra vonatkozó szabályok is enyhülnek.

Az új rendelet főbb elemei:

– Alaptermékek (pl. alma, krumpli, tej) és feldolgozott kistermelői termékek (pl. sajt, lekvár, kolbász)

is értékesíthetők a végső fogyasztónak, valamint bekerülhetnek a megyében, a szomszédos megyékben, továbbá Budapesten (azaz a régión belül) található boltokba és vendéglátó egységekbe.

– Alaptermék végső fogyasztónak változatlanul országosan értékesíthető.

– Bizonyos élelmiszerek régión belüli értékesítése a vásárló kérésére házhozszállítással is történhet.

– Kistermelői nyers hús értékesíthető közvetlenül a gazdaságból vagy házhozszállítással a régión belüli fogyasztónak, valamint a régión belül található kiskereskedelmi és vendéglátó egységeknek (régió = a kistermelő gazdaságának helye vagy lakóhelye szerinti megye, az azzal szomszédos megyék, valamint Budapest).

A kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti (eddig mindenkinek külön kistermelői engedélyt kellett kiváltania). A kistermelői előállítás és értékesítés kategóriájába a méz mellett mostantól a méhészeti termékek is beletartoznak.

A strucc- és emutenyésztők, termékfeldolgozók is lehetnek kistermelők. Az eddigi gyártmánylap helyett egyszerűbb, kevesebb adat kitöltését igénylő adatlapot kell vezetni (a kistermelői (falusi) vendégasztal keretében előállított élelmiszerekről nem kell adatlapot vezetni).

Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában

Az új rendelet hatályba lépésével módosult a „kistermelő” fogalom korábbi meghatározása is. A rendeletet azokra a tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő az 1. melléklet szerinti kis mennyiségű,

a.) általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt (a továbbiakban együtt: vendéglátó létesítmény) látja el,

b.) általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el,

c.) általa jogszerűen kifogott hallal közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el.

A kistermelő a rendelet szerint forgalomba hozni kívánt élelmiszerének előállítása során az alaptermékből feldolgozatlan terméket eredményező előállítási részfolyamatot más élelmiszer-vállalkozással is elvégeztetheti, a nyomonkövethetőség biztosításával (pl. húsfüstöltetés, zöldség-, gyümölcs-szárítás, őrlés).

A növendék állatok is felkerültek a listára

A tej és tejtermékek esetében első ránézésre a szabályozásban semmi sem változott, ám ez nem így van. A számok valóban nem változtak, de a „vagy” szó helyett „és” értendő, így a különbség már számottevő. A kistermelő eddig napi 200 liter tejet, illetve (vagy) ebből a 200 literből készített tejterméket értékesíthetett. Mostantól kezdve napi 200 liter tej és napi 40 kg tejtermék adható el. Az állatok esetében teljesen új elem a növendék állatok kategóriái, hiszen eddig ezek levágására és húsának értékesítésére sem volt lehetőség.

A rendelet életbe lépésével új lehetőségek nyíltak a hazai kistermelők előtt. Megerősödhet a helyi értékesítés, amivel mindenki jól jár: a termelő, a boltos, a vendéglős és nem utolsósorban a fogyasztók is. A kis mennyiségek növelése, a nyers húsok, készítmények kiskereskedelmi és vendéglátó egységekbe történő forgalmazhatósága nagyobb jövedelemhez juttathatja a kistermelőket; fellendülhet a vidéki gazdaság, és enyhülhet a válság okozta munkanélküliség. Várhatóan több különleges, minőségi magyar termék jelenik majd meg a piacon, és azok fogyasztása is növekszik. Mindezzel együtt fellendülhet a turisztika és a vendéglátás is, valamint komoly változások várhatóak a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben. A civil szervezetek kezdeményezése és az elért eredmény tehát több szempontból is bizakodásra ad okot. Jó hír, hogy ezen a területen is összefogás jött létre, és ennek meg is lett az eredménye. Ha nem is minden javaslat került elfogadásra és beépítésre, a kezdet biztató.

A civil szervezetek folytatják a munkát. Szeretnék a termelői pálinka és bor forgalmazását is megkönnyíteni, ehhez azonban újabb jogszabályok módosítása szükséges.

Források: www.fvm.hu, www.elotisza.hu

Varanka Mariann


Ez a cikk a MezőHír 2010/07 - júliusi számában jelent meg.