Erős állattenyésztés nélkül nincs erős vidék!



Az elmúlt években másról sem szóltak az agrárhírek, mint az állattenyésztés/-tartás leépüléséről Magyarországon. Egy nagy hagyománnyal, Európa-szerte elismert tenyésztői háttérrel rendelkező ágazat agonizálását kell, kellett tehetetlenül szemlélniük a kifejezetten jó felkészültségű szakembereknek, csak azért, mert hiányzott a politikai akarat, a cselekvés az események mögül.

Számtalan jó kezdeményezés, az ágazat működését segítő javaslat halt el, miközben áramlott-áramlik a temérdek idegen országbeli feldolgozott hús és tejtermék az országba. A magyar állattenyésztők és állattartók pedig tehetetlenül nézik, hogy kiváló alapanyagaikkal kiszorulnak a piacról, gazdaságuk – akié még megmaradt – a lét és nemlét határán imbolyog. A helyzet tarthatatlanná vált, ezt minden érintett szakember tudta, akik ma is hajlandóak az állattenyésztés fellendítéséért bármit megtenni. Évek óta hallottuk már, hogy tarthatatlan a mostani helyzet, az egyensúly megbomlása a növénytermesztés és állattenyésztés között. Ezt az egész mezőgazdasági termelésünkre nézve hihetetlenül káros gazdasági-ökonómiai jelenséget mégsem sikerült felszámolni, amitől mindkét ágazat termelő szenvednek. Most, kormányváltás után, amikor egy új felfogásban dolgozó miniszter került a szaktárca élére, megint bizakodik minden ágazati szereplő az állattenyésztés fellendítésében, az ágazatok közötti ésszerű egyensúly helyre-, ill. visszaállításában. A megújulási folyamat élére állt a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, amely szervezet eddig is komoly erőfeszítéseket tett a helyzet megváltoztatására, de csak kevés eredménnyel. Most új lendülettel, új esélyeket látva és feltételezve ismét a várva várt megújulási mozgalom egyik főszereplőjeként kíván tevékenykedni.

Jubileumi közgyűlés a Magyar Állattenyésztők Szövetségénél

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége Herceghalomban, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetben tartotta jubileumi küldöttközgyűlését. A szövetség megalakulásának 15 éves évfordulója alkalmából szervezett rendezvényen Czerván György agrárügyekért felelős politikai államtitkár, Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeleti és agrár-szakigazgatási politikai államtitkár és Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár vett részt és tájékoztatta a megjelenteket a kormányzat agráriummal kapcsolatos cselekvési tervéről és elképzeléseiről.

Csökkenő állatállományok, állatitermék-előállítás és alapanyag-kivitel és igen mostoha közgazdasági környezet jellemzi a mezőgazdasági főágazatot. Fekete Balázs, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke bevezetőjében beszélt az állattenyésztési ágazatok hosszú évek óta tartó zsugorodásáról és leépüléséről. Az állattenyésztés aránya alig 30%-ot ér el a növénytermesztéshez képest, miközben egyre kevesebben akarnak állattenyésztéssel foglalkozni. A feketekereskedelem aránya soha nem látott méreteket öltött, és egyes ágazatokban eléri a 40%-ot. Az időjárás viszontagságait tetézi az érthetetlenül lassú és gazdabarátnak semmiképpen nem nevezhető hivatali ügyintézés.

Az állattenyésztés a munkaerőigényes ágazatok közé sorolható. Húszhuszonöt tehén, negyven-ötven koca és szaporulata még intenzív tartástechnológiával is egy munkahelyet képes teremteni. A leépülésből kilábalni akkor lehet, ha a kormány visszaállítja a tisztességes munka becsületét, nem gördít közgazdasági (áfa, piacra jutás), illetve hatósági akadályokat a dolgozni akaró gazdák elé, továbbá ha a magyar állattartó magyar tenyészállatot vásárol, és nem külföldit. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége kész minden tőle telhető segítséget megadni a kormánynak annak érdekében, hogy a magyar állattenyésztők végre érezzék: érdemes és megéri dolgozni ebben az ágazatban. Fekete Balázs a bevezetőjében elhangzott gondokat tovább elemezve elmondta; azok nagy része számára ismert, hiszen egészen a közelmúltig napi szinten dolgozott a mezőgazdaságban, de sajnos ehhez hasonló problémák részben minden ágazatra jellemzőek. Jelenleg nincs egy perspektivikus ágazat a mezőgazdaságban, ahol kiszámítható, stabil jövedelemmel lehetne számolni, és az uniós csatlakozás sem hozta meg a várt eredményeket. Az új kormány gazdaság-talpraállítási tervének középpontjában – ahogy az a programjukban is elhangzott – a munkahelyteremtés áll: 10 év alatt 1 millió új munkahelyet akarnak létrehozni. Ennek egyik pillére lehet a mezőgazdaság, azon belül is nem a szántóföldi növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben, a kertészeti és erdészeti ágazatokban van erre lehetőség. A jövőben, ha valamely ágazat számára támogatásról döntenek, azt fogják elsőként megvizsgálni, hogy azzal mennyi munkahelyet teremtenek vagy mennyit őriznek meg. A hatóság és hivatalok szemléletében szintén változás várható; tudatosítani szeretnék az államigazgatásban dolgozókkal, hogy ők vannak a termelőkért, nem pedig fordítva. Egy jó kormány a termelők piacra jutását segíti elő azzal, hogy ehhez megteremti a feltételeket – hangzott el.

Talán új esély kínálkozik az ágazatok közötti egyensúly helyreállítására

Az államtitkár látja a gondokat

Czerván György államtitkár előadásában kiemelte, hogy erős állattenyésztés nélkül nincs erős növénytermesztés; együttesen a két erős ágazat nélkül pedig nincs erős vidék és erős ország. Az új kormányzat érzi a két hónapja kapott hatalmas bizalmat, de egyúttal ezt óriási felelősségnek is tartják. Elmondta, hogy mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter elkötelezett a mezőgazdaság és azon belül az állattenyésztés iránt. Abban mindenki egyetért, hogy kiválóak az agráradottságaink, a felhalmozott szakmai tudás. A földkérdéssel kapcsolatban elmondta: nem fogják engedni, hogy külföldiek kezébe kerüljön a magyar termőföld. A földtörvényt először az elővételi jogok szempontjából fogják módosítani. Abban az esetben, ha az unió nem fogadja el a moratórium meghosszabbítását, gyakorlati oldalról fogják ellehetetleníteni a külföldiek földvásárlást. Szándékukban áll elő-haszonbérleti jogot adni az állattenyésztőknek, ennek azonban feltétele, hogy ki lehessen szűrni a külföldieket ebből a körből. A MÁSZ áfa-csökkentési javaslatára reagálva elmondta, hogy ez teljesen egyezik a szándékaikkal, sőt tanulmányozzák a 0%-os áfa bevezetésének lehetőségét is, bizonyos alapanyagok forgalma esetén. A 2014-től kezdődő új uniós pénzügyi ciklussal kapcsolatban kiemelte: „rendkívül nagy a felelősségünk, és sok munka vár ránk a 201 l-es elnökségi évben.” A támogatások elosztásában továbbra is fenn kívánják tartani a jelenlegi pillér rendszerű támogatásokat.

Az ország mezőgazdaságának jelenleg a szélsőséges időjárási viszonyok jelentik a legnagyobb problémát. Elemi károk enyhítésére a tárcától 4 milliárdot vontak el. További segítségként a SAPS és Top up támogatások 70%-át előlegként még ebben az évben, október közepétől tervezik kifizetni. Az államtitkár véleménye szerint a kárenyhítési rendszer hosszú távon működőképes, ám ennek feltétele, hogy ilyen katasztrófa 10 évente egyszer forduljon elő. Jelenleg a kárenyhítési alapban 4,5 milliárd Ft van, de tisztában vannak azzal, hogy ez messze nem elégséges. „Nyitottak vagyunk azzal a MÁSz-javaslattal kapcsolatban, hogy a gyep és legelőterületek is belekerüljenek a kárenyhítési rendszerbe, s bár ehhez nehéz viszonyítási alapot, hozamokat rendelni, a feladat azonban megoldható.”

A jelenlegi SAPS támogatási rendszer jelentős változás előtt áll. Az állattenyésztés számára nagy gondot jelent, hogy a Top up támogatások évről évre folyamatosan csökkennek, majd 2013-ban teljesen megszűnnek. Dolgoznak azon, hogy a jövőben ezek az ágazatok hogyan tudják továbbra is a támogatási összegeket megkapni. A javaslatokat folyamatosan várják a szakmai szervezetektől. A tenyésztőszervezetek munkáját legnagyobb mértékben befolyásoló tenyésztésszervezési támogatások MÁSz által javasolt szintre történő emelése érdekében olyan érveket kell felsorakoztatni, amelyek a kormányzati szándékkal egybecsengenek. Ilyen a munkahelyteremtés, hiszen a tenyésztés tipikusan munkaerő-igényes tevékenység. A rövid távú intézkedések mellett egy 10 évre szóló agrárstratégiát kívánnak készíteni, amihez szeptember végéig szeretnék bekérni a szakmai szervezetek javaslatait. A jövő évi költségvetés egyik fontos része lehet az ágazatot érintő áfa-csökkentés.

Az állatorvos szemével

Dr. Kardeván Endre bevezetőjében kiemelte, hogy állatorvosként mindig is közel állt hozzá a szakma. A személyes vonatkozás után pedig elmondta, hogy egy új állattenyésztési törvény kidolgozásának újraindítását támogatják. A hatósági díjtételekkel kapcsolatban kiemelte, hogy azok az MgSzH bevételi forrásának tekinthetők, így nem tud olyan ígéretet tenni, hogy drasztikus mértékben fogják tudni csökkentetni ezeket a kötelezettségeket. A tenyésztőszervezetek éves ellenőrzése díjmentes, hiszen hivatalból indított eljárásról van szó. A díjtétel rendelet azonban egy nagyon régi, 1994-ben íródott jogszabály, amelyet öt éve nem módosítottak, és már nagyon aktuális az áttekintése. Arra ígéretet tett, hogy az új díjtételek kidolgozásánál tekintetbe veszik az ágazati helyzetet.

A DNS alapú származás-ellenőrzési vizsgálatok rendkívüli késedelmeire válaszként elmondta, hogy az áprilisi belső vizsgálat után május végére már 22 napra csökkent az eredmény kiküldés ügyintézési határideje.

A kisebb szarvasmarha-állományok önálló tenyészetként való elismerésével kapcsolatos MÁSz-kérésre elmondta, hogy ezt csak azoknál a gazdáknál javasolják, ahol a jelölés és nyilvántartás teljesen rendben van. Megalapozott kérelem esetén ki fogják adni a szükséges engedélyt. Ha azonban füljelző behelyezést minden tenyésztő automatikusan maga végezné, akkor viszont kezelhetetlenné válna a rendszer.

Az import élelmiszerek másodlagos vizsgálata arra fog irányulni, hogy nem megfelelő minőségű élelmiszer ne kerülhessen a polcokra. Ez persze a hazai és külföldi élelmiszerekre is egyaránt vonatkozik. Minden külföldről behozott élelmiszert bejelentési kötelezettség fog terhelni. A kereskedőnek be kell jelentté az elsődleges betárolási helyet, és havi jelentési kötelezettsége lesz. Ezeket a helyeket a hatóság kockázatelemzés alapján, rendszeresen fogja ellenőrizni.

Az államtitkár bejelentette, hogy a marhalevél és – útlevél – aminek díját áprilisban 1.500 forintra emeltek – júliustól egységesen 500 Ft-ba kerül.

MÁSz-forrás/NZ


Ez a cikk a MezőHír 2010/08 - augusztusi számában jelent meg.