A klímaváltozás hatásai a zöldség-és gyümölcstermesztésben



Az elmúlt évi Farmer Expo egyik tartalmas szakmai rendezvénye volt az a konferencia, amely a kertészeti kultúrák termésminősége, termésbiztonsága és a globális klímaváltozás közötti összefüggéseket elemezte. Összeállításunkban két előadás mondandóját idézzük vissza olvasóinknak.

Dr. Terbe István egyetemi tanár (BCE Kertészettudományi Kar, Budapest) a klímaváltozás által a zöldségtermesztésben okozott betegségeket és fejlődési rendellenességeket, ezek elhárításának, csökkentésének lehető-ségeit ismertette. Bevezető gondolataiban arra utalt, hogy napjaink sokat hangoztatott, már-már közhelyszerű beszédtémája a klímaváltozás, vagy ahogy gyakran nevezzük: a globális felmelegedés. Joggal merül fel a kérdés, mit tudunk erről a mindannyiunkat érintő változásról; valóban számítanunk kell éghajlatunk megváltozására, elsősorban melegedésére, s ha igen, mikor, hogyan következik be, milyen hatással lesz növénytermesztésünkre, miben fog megnyilvánulni a mindennapi életünk során? Ezek és az itt fel nem sorolt kérdések az átlagembert és a szakembereket egyaránt foglalkoztatják, hiszen a klímaváltozás, a melegedés nemcsak a növénytermesztés környezeti feltételeit és ezen keresztül a termesztés egész folyamatát változtathatja meg alapvetően, hanem a mindennapi életünkre is hatással lehet.

A légköri aszály következtében egyre gyakrabban jelentkező terméskárosodás

Az időjárás szélsőségesnek tűnő jelenségeivel, mint pl. szokatlanul forró, száraz nyarakkal, helyenként jelentkező viharokkal és özönvízszerű esőkkel az elmúlt évtizedben egyre gyakrabban találkozhattunk, de a tél sem mindig szabályosan múlt el felettünk. Vajon milyen további változásokra kell készülnünk a jövőben? – hangzott el a kérdés az előadótól. Felmelegedésre? Ezen belül az átlaghőmérséklet vagy a napi csúcsértékek emelkedésére, nyári vagy téli felmelegedésre? Miben nyilvánul meg az időjárás szélsőséges-sége? Hőmérsékleti anomáliákban vagy a csapadék extrém mennyiségében és eloszlásában? S mindez a Föld egészén vagy csak bizonyos régiókban várható? A válaszokat azért lenne jó tudni, mert a növénytermesztés, ezen belül a kertészeti termesztés technológiai tervezése szempontjából elengedhetetlen ezek ismerete.

A fűszerpaprika fóliás takarása hatékonyan segíti a növény optimális termesztését

Ha pontos válasz nem is adható, de a sejtéseken és becsléseken túlmenően az ezzel foglakozó kutatók megpróbálják felvázolni a tudomány mai állása szerint elképzelhető jövőt. Az EU V. keretprogramban végzett kutatások alapján Terbe professzor az alábbiak szerint foglalta össze a Kárpát-medencében a századunk második felében és vége felé várható valószínű változásokat: a hőmérséklet egyértelműen melegedő tendenciát mutat; a legnagyobb melegedés a nyári hónapokban várható. Télen kisebb lesz a felmelegedés, s legkisebb mértékben a tavaszi értékek fognak változni. A hőmérsékleti maximumértékek várható növekedése 4,9-5,3 0C lesz, a minimum értékek növekedése 4,2-4,8 0C között várható. A hőségnapok, túl meleg éjszakák száma 2-6-szorosára fog emelkedni. A szakmai vélekedések szerint erősödni fog a nyári napsugárzás (vélhetően az UV sugárzás is), s a csapadék általános növekedése is várható, de ez utóbbi nem áll arányban a felmelegedés mértékével. Számítanunk kell az aszályos periódusok számának növekedésével is, annak ellenére, hogy gyakoribb lesz a csapadék időszakos extrém növekedése (árvizek, belvizek). A hőmérséklettel és a besugárzással nem fog arányosan növekedni a csapadék mennyisége, különösen nem a vegetációs időszak-ban, ezért fokozódó szárazsággal, légköri aszállyal kell a növénytermesztésben számolni!

A talajtakarás védi a talajt a kiszáradástól. Ezzel elősegíthetjük a víz takarékos felhasználását

Milyen következményei lehetnek a klímaváltozásnak a zöldségnövényekre, lesznek-e változások zöldségtermesztésünkben? – tette fel a kérdést az előadó. Mint mondta, pontos válasz erre nem adható, de a kutatások és a gyakorlati tapasztalatok alapján néhány nemkívánatos hatás már valószínűsíthető. Így például:

– változatlanul számolni kell a tavaszi talajmenti fagyokkal,

– fokozódik majd a nyári kedvezőtlen meleghatás, ami fiziológiai okok miatt fokozott mértékű vízhiányt fog eredményezni,

– számítani kell a rosszabb terméskö-tődésre, a színhibák és a napégés gyakoribb előfordulására,

– tápanyag-felvételi és tápanyag-transzspirációs zavarok (pl. Ca) következhetnek be,

– a fenológiai fázisok eltolódása sem zárható ki (pl. karfiol, fejes saláta esetében),

– a hideget tűrő zöldségfajoknál (pl. káposztafélék, borsó, levélzöldségfélék egy részénél) terméscsökkenés állhat elő,

– további új kártevők és kórokozók megjelenése prognosztizálható.

Az egyszerre lehulló nagymennyiségű csapadék a burgonyagumó és a sárgarépagyökér károsodását, felrepedését okozhatja

A vízhiány káros hatásait elemezve az előadó emlékeztetett arra, hogy a zöldségtermesztésben meghatározó termesztési tényező a csapadékellátottság, mivel térségünkben a meteorológiai tényezők közül a csapadék korlátozza a terméshozamokat, de egyúttal ez határozza meg a várható termés felső határát is. A kevés és bizonytalan eloszlású csapadék nagymértékben lerontja az éghajlati potenciál értékét. Az ebből eredő kár (terméskiesés, minőségromlás, termesztés biztonsága, stb.) messze meghaladja a várható összes többi kedvezőtlen hatás értékét. Ezen okok miatt sürgette az öntözéssel összefüggő jelenlegi helytelen szemlélet, a gazdaságpolitikai, szervezési és egyéb anomáliák mi-előbbi megváltoztatását, mert ellenke-ző esetben a zöldségtermesztés teljesítményének visszaesése súlyos gazdasági, társadalmi és szociális gondokhoz fog vezetni. Tarthatatlan állapot, hogy a vízmérleg egyik elemét jelentő éves csapadékmennyiség jelentős része – többek között a helytelen talajművelésből eredő hibák miatt – elvész, de az is szomorú, hogy az öntözhető terület aránya igen kevés, mindössze 15-20%. A kedvezőtlen hatások kivédésre te-endő intézkedések közül kiemelte a helyes területmegválasztást és talajmű-velést, az öntözés és párásítás fokozását, valamint a megfelelő fajtamegválasztást. Ez utóbbi téren jelentős feladat vár a nemesítésre, mivel egyre nagyobb szükség lesz a szárazságnak, a stresszhatásoknak és a károsítóknak ellenálló, rezisztens fajták előállítására. Ezeken kívül egyéb megoldások, mint pl. az oltás és alanyhasználat, a fedett rendszerek fejlesztése és elterjesztése is elősegítheti a kedvezőtlen klímahatások ellensúlyozását. Jó példaként említette a hazánkban az utóbbi években terjedő termesztési eljárást, a fűszerpaprika hajtatását, valamint az uborka, a paprika és paradicsom esetében alkalmazott talajtakarást.

Egyre gyakrabban tapasztalható a napégés jelensége

Dr. Gonda István professzor (Debreceni Egyetem) a gyümölcsösöket sújtó elemi károk elleni védekezés lehetőségeiről beszélt. Bevezetőjében arra utalt, hogy a gyümölcstermesztés versenyképességét meghatározó té-nyezők között az ökológiai, ezen belül az időjárási tényezőket eddig az ún. állandó tényezők közé soroltuk. Az utóbbi években a szélsőségek gyakoriságának növekedése miatt az időjárást is egyre inkább a változó kockázati té-nyezők közé kell sorolnunk, mivel ennek alakulása, évközi lefolyása – a költségekhez és a piaci viszonyokhoz hasonlóan – kevésbé kiszámítható. Csak az elmúlt öt évre visszatekintve is több emlékezetesen kedvezőtlen évjáratot említett meg. 2004-ben rendkívüli aszály károsított, 2005 februárjának végén, a mínusz 25-30 °C-os tartós hidegben a csonthéjas gyümölcsök nagy része jelentős fagykárt szenvedett. 2007 az évszázad tavaszi fagykárával vonul be a gyümölcstermesztés történetébe, amikor is két hullámban: április végén, majd május 2-án bekövetkező fagyok a fél ország gyümölcstermését „szüretelték le” virágzás előtt, illetve virágzás állapotában. 2008-ban a szépen fejlődő gyümölcsösöket a te-nyészidőben lehullott sok csapadék és gyakori viharok tépázták meg a szokásosnál nagyobb mértékben. A 2009. év sem maradt el az elemek kétes értékű versengésében: a hosszan tartó (sok helyen 60 napos!) tavaszi aszály után júniusban országos esőzések és viharok következtek, amelyek különösen a szabolcsi gyümölcsösökben végeztek súlyos pusztítást. Példaként azt a hatéves nyírbogdányi almagyümölcsöst mutatta be, amelyen a június 7-én átvonuló dió nagyságú jégverés a fákat teljesen lekopaszította, a fejlődő gyümölcsöket mind leverte, a vesszők, gallyak, ágak nagymértékben sérültek, felrepedeztek. Mint mondta, egy ilyen pusztítás után legalább három év szükséges a fák regenerálódásához, tisztességes ráfordítással és – semmi vagy csökkent terméshozammal.

jégvédő háló almaültetvényben

Az időjárási károsodásokat áttekintve megemlítette az őszi lombfagykárosodást, amely az almatermésűeket és néhány kései csonthéjast érinthet. Az asszimiláció megszakításával az ilyen fák nem kellően felkészülve, kevés tartalék tápanyaggal mennek a télbe, és a téli fagyok is súlyosabban károsíthatják őket. Az őszi fagykárok elleni védekezés lehetősége a helyes agrotechnikában, fitotechnikában rejlik: azaz kerülni kell az olyan beavatkozásokat (pl. erős metszés, túlzott műtrágyázás és öntözés), amelyek idő-ben kinyújtják a hajtásnövekedést, lassítják a vesszők beéredését. A klasszikus téli fagykárok a vesszők kambiumát (osztódó szövetét) és a termőrügyekben nyugvó virágalkotórészeket érintik, mind az almatermésű, mind a csonthéjas gyümölcsfajok esetében. Kivédésükben szintén fontos a túlzott hajtásnövekedés elkerülése. A tavaszi fagykárok akár teljes termésvesztést is okozhatnak. Ha fagy nem is, de ha megfázás éri a virágszerveket, akkor pedig deformált gyümölcsök képződhetnek. A tavaszi fagykárok kivédését szolgálják különféle vegyszeres kezelések, a fagyvédő permetező öntözés, a minél jobb kötődés érdekében az optimális méhjárás biztosítása. A technikai lehetőségek között említette a fagyvédő öntözést, amely virágzás idején mínusz 5-6 °C-ig nyújt védelmet; a szélgépeket és ventilátorokat, amelyek sugárzó fagy esetén a hideg és meleg levegő keverésével akadályozzák meg a fagyhatást; valamint speciális fűtőberendezéseket, amelyeket Olaszországban alkalmaznak sikeresen, elsősorban a csonthéjasok védelmére. Ezek az eljárások nálunk még nem vagy alig, de külföldön már terjednek.

Az időjárási károk közül úgyszólván kivédhetetlenek a jég- és viharkárok, bár a jégeső ellen külföldön már több helyen alkalmaznak jégvédőhálókat. Az előadó olyan megfigyelésekről is beszámolt, hogy ezek a jégvédő hálók egyéb kedvező hatással is rendelkeznek: bebizonyosodott, hogy alattuk nyáron néhány fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, kisebb a széljárás és magasabb a páratartalom, ezáltal sokat segíthetnek a növényeknek a nyári aszályos időszakok átvészelésében. Létesítésük igen költséges beruházás, kb. 3 millió Ft/ha, ami a jelenlegi támogatás mellett nem kifizetődő, illetve a termelők döntő többsége képtelen ilyen nagy összegű befektetésre. Feltétlenül szükséges lenne azonban a szélesebb körű alkalmazásuk, mivel a jégkárok gyakoriságának növekedése miatt akár 2-3 év alatt teljes mértékben megtérülne a beruházás ára.

A nyugat-európai országok egy részében (Svájc, Németország, Ausztria) cseresznyeültetvényekben alkalmazzák az érési időszakban az esővédő fóliaborítást. Ezzel megakadályozzák a csapadék miatt bekövetkező gyümölcsrepedést, azaz megőrzik annak minőségét. A kiváló minőségű cseresznye magas ára lehetővé teszi ennek a beruházásnak is a viszonylag gyors megtérülését.

Használat elotti esővédő fólia cseresznyeültetvényben

Összegzésként emlékeztetett: hazánk földrajzi fekvése, környezeti adottságai predesztinálnak bennünket az eredményes gyümölcstermesztésre. Ha minden körülmény tartósan kedvezően alakulna, akkor a napfény és a hőmérséklet által determináltan hektáronként például 40-45 tonna alma megtermelésére lennénk képesek, de ez, sajnos, sok év átlagában nem mondható el. Ahhoz, hogy ezt az ökológiailag és biológiailag adott terméspotenciálunkat jobban kihasználhassuk, és az éghajlatváltozás jövőben várható kedvezőtlen hatásai mindezt ne rontsák még tovább, a jelenleginél átgondoltabb módon elosztott, több támogatásra lenne szüksége az ágazatnak.

(Lejegyezte: Princzinger G.)


Ez a cikk a MezőHír 2010/01 - januári számában jelent meg.