Barackvirág nap és metszési bemutató

Címke:
Kategória: Gyümölcs

A Dél-alföldi Őszibarack-termesztők Szövetsége és Szatymaz község önkormányzata ez év márciusában is megrendezte a címben említett szokásos kora tavaszi rendezvényét. Nemcsak a rendezvény hagyomány a község életében, hanem az is, hogy a tanácskozáson neves hazai vagy külföldi szakemberek tartanak átfogó előadást a gyümölcstermesztés fontos kérdéseiről.

Így történt ez idén is, amikor a Spanyolországból, a Katalóniában, Lleidában működő IRTA Kutatóintézetből érkezett gyümölcstermesztési szakértő, Dr. Ignasi Iglesias adott igen széles és tanulságos áttekintést az őszibarack-termesztésről.

Előadásának első részében néhány számadattal kitekintett a világ és Európa őszibarack-termesztésére. A 2014. évi adatok szerinti kb. 1,5 millió hektár összes terület legnagyobb része, közel 70%-a Ázsiában, elsősorban Kínában, kisebb részben Törökországban, Iránban és Japánban található; ezt követi Európa, majd az USA. Európában 271 ezer hektárnyi a termőterület; a 2016. évi termés alapján legnagyobb termelő Spanyolország (1,338 millió t) és Olaszország (1,258 millió t), majd Görögország (567 ezer t) és Franciaország (206 ezer t) a sorrend.

Olaszországban sövény koronaformákkal termesztik, hogy minél jobban gépesíthető legyen. A térállás többféle is lehet, de lényegében síkfal rendszerben művelik az ültetvényeket, s a második évben már 35, a harmadik évben 65 t termést szednek hektáronként. A gyümölcs nagyobb részét fogyasztásra érett, vagy ahhoz közeli állapotban szedve belföldön értékesítik, mert az exportban Spanyolországgal nehéz versenyezni.

Franciaországban is az éretthez közeli állapotban és kisméretű műanyag rekeszekbe szedik, s ráadásul az ilyen érettebb gyümölcs magasabb áron is értékesíthető a hazai fogyasztóknak.

A spanyolországi termesztésről

Spanyolországban, felismerve azt, hogy természeti feltételeik kevésbé alkalmasak az almatermesztésre, mint Európa más országaiban, 1985-től csökkentették az alma szerepét, és helyette őszibarackot telepítettek. Az alma termelése 2014-ig 980 ezer tonnáról 450 ezerre esett vissza, míg az őszibarack termése megduplázódott: 500 ezerről több mint 1 millió tonnára. Ugyancsak növelik a cseresznye és a kajszi termesztését is. A kajsziban a legújabb fajtáknak köszönhetően májustól augusztus végéig sikerült széthúzni az érési időt. Ezek többsége öntermékeny, későn virágzik, és a kajszihimlőtől (sharka vírus) mentes.

Az őszibarackszezon a déli Andalúziában kezdődik április végén, és októberben, északon, Katalóniában fejeződik be. Az előadó munkahelye, Lleida az őszibarack egyik fontos termesztési körzete száraz, már-már sivatagi jellegű vidék; itt kevés növénybetegség károsítja a gyümölcsösöket, viszonylag olcsó a munkaerő, és öntözhető a terület. A korszerű ültetvények nemcsak a szükséges egyéb infrastruktúrával (öntözés, jégháló, stb.) rendelkeznek, hanem nagyon nagy figyelmet fordítanak a szedés utáni ún. posztharveszt műveletekre is (feldolgozók, tárolók, hűtőházak), mivel a termés 70%-a az EU országaiba kerül exportra, ahol igen magas minőségi követelményeknek kell megfelelniük. Az elmúlt 25 évben Európa vezető őszibarack-termesztő országai közül csak Spanyolországban nőtt a termelés; ennek forrása részben a nektarin és a lapos barackok termesztése is. Magában az EU-ban az őszibarack termesztése 2004 óta csökken, ennek ellenére az árak mégsem nőnek, hanem csökkennek.

A spanyol export 2004 óta rohamosan nőtt, az ország mára a világ vezető őszibarack-exportőre. A legfontosabb felvevőpiacok a nagy európai kereskedelmi láncok, de korábban, az embargó előtt a kivitel 30%-a irányult Oroszországba. Sajnálatos, mondta az előadó, hogy napjainkban az alacsony fizetések miatt a vevők az olcsó árukat keresik, így a termelés több évben is veszteséges volt. A kereslet csökkenése mellett az áruházláncok üzletpolitikája is változott. Vannak cégek, amelyek diktálnak, a nagy láncok folyamatos versenyre kényszerítik a termelőket (a ’nagy kutya elnyomja a kiskutyát’, a termelőt), és csak kevés esetben érvényesül a ’win to win’ elv, azaz, hogy mindenki találja meg a számítását. A nyomott árak egész Európára jellemzőek.

Tárgyalta a termelési költségek alakulását is, amelyben egyik meghatározó a kézi munka órabér költsége. Ez a szedés esetében Spanyolországban 7,5 euró, Olaszországban 11,5, Franciaországban 12,0, Görögországban pedig 3,5 €. Ugyanez a metszők, ill. állandó foglalkoztatottak esetén kb. 10-15%-kal több. A költségeket és az árbevételt összevetve a nagy termesztő országokban az átlagos piaci termelői ár alacsonyabb volt, mint az átlagos termelői költség. Figyelemre méltó továbbá, hogy a termelési költségeken felül csaknem ugyanolyan nagyságrendet képviselnek a posztharveszt kiadások is, mind a 30 t/ha, mind a 40 t/ha termésszint mellett. Általánosságban véve az őszibarack-termesztés költségeinek több mint a felét a munkaerő költségei jelentik, ezért minden olyan lehetőség, ami ezeket csökkenti, igen fontos a termesztésben. Példaként említette a költséges munkaműveletet, a termésritkítást, ami a virágsűrűségtől és a kötődéstől mint fajtatulajdonságtól is függ, azt tehát a fajtaválasztás is befolyásolja.

Az előadó kitért a fogyasztási szokásokra is. Mint mondta, az őszibarack fogyasztása során három tényező a meghatározó: 1./ egészséges gyümölcs, 2./ ez mennyire élvezhető és 3./ a kényelmi szempontok. A versenytárs gyümölcsökkel szemben döntő az őszibarack íze.

A fogyasztás Görögországban és Olaszországban 20 kg/fő/év, míg Spanyolországban 4 kg/fő/év. Kimondva, kimondatlanul bizonyos ellentét van a fogyasztó elvárása és a termelés, feldolgozás, szállítás láncolatának érdekei között. A fogyasztók minél érettebb barackot szeretnének, de az ezt produkáló termesztők, feldolgozók, kereskedők csak bizonyos határig tudnak ennek eleget tenni, hogy felvállalhassák az utóérés és az árukezelés kockázatait. Mindezt a húskeménységet jelző mérőszám teszi kézzelfoghatóvá, ami az értékesítőnél 3,6 kg/cm2, a fogyasztónál pedig 1-1,8 kg/cm2-ben határozható meg – mindkettő megelégedettségére. A húskeménység mellett a cukorfok (Brix-érték) alapján állapítható meg a szedés ideje. A fogyasztók kb. 70%-ának elégedettsége elérhető, ha az 5 kg/cm2 keménységi fok alatt, s 11 feletti Brix-érték felett takarítják be a gyümölcsöt.

Az őszibarack-termesztés fejlesztésében nagy szerepe van az új fajtáknak; Spanyolországban több száz fajta tesztelését végzik folyamatosan, és az elmúlt évtizedben nyolc nemesítési programot indítottak el. Az új fajtákat egész napos rendezvények keretén belül ismertetik meg a termesztőkkel. Nem ritka, hogy ezeken ezer fő résztvevő is jelen van.

A továbbiakban a szakember a termesztéstechnológia több elemét, így az alanyválasztás, a koronaformák, művelésmódok, gépesíthetőség kérdéseit taglalta részletesen.

Ahhoz, hogy a jövő gyümölcstermesztése eredményes és fenntartható legyen, egyszerű metszést és koronakialakítást kell végezni, el kell érni, hogy az ültetvény korán termőre forduljon és folyamatosan nagy termést adjon, és jól gépesíthető legyen. Mindebben a termőhely, az alany, a fajta és a művelési mód egyaránt szerepet játszik. A korábbi iparszerű termelésből a fenntartható intenzív termesztés felé kell haladnunk, amelyben kevesebb szerep jut az inputoknak (föld, víz, műtrágyák, stb.), de egyre nagyobb a jelentősége a tudománynak, a technológiának (a munkánknak) és a tudásnak.

Molykártevők ellen – kímélő módon

Az őszibarack molykártevői elleni alternatív védekezési megoldásokról szólt Morva Tamás (Biocont Magyarország Kft.) előadása.

Elsőként az őszibarackban, kajsziban és mandulában károsító háromnemzedékes barackmoly (Anarsia lineatella) jellemzőit ismertette. A fiatal lárva állapotban áttelelő hernyók már korán, a fakadás után elkezdik az idei fiatal hajtások károsítását, majd a teljes kifejlődés és a bábozódás után május elején kezdődik az első lepkenemzedék kirepülése. A második és harmadik nemzedék rajzása gyakran egymásba folyik, azaz júliustól szeptemberig folyamatos lehet a jelenlétük. A súlyosabb kárt e nemzedékek hernyói okozzák a gyümölcs megrágásával, mert az így értékesítésre alkalmatlan lesz.

A keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) gazdanövényköre szélesebb, és hazánkban négy, de a déli országokban ennél több nemzedéke is van egy évben. Ez a kártevő kifejlett lárva alakban telel át, amely tavasszal már nem károsít, ezért lepkéje korábban, már áprilisban rajzik. E nemzedék hernyói a leveles hajtásokba furakodnak; a hajtás csúcsa jellegzetesen lankad, fonnyad, majd megbarnul, gyakran mézgaképződés is megfigyelhető a rágás helyén. A gyümölcskártételt itt is a későbbi nemzedékek lárvái okozzák.

E két kártevő felváltva, ill. folyamatosan jelen van a gyümölcsösben, így hagyományos védelem esetén szinte folyamatosan kellene végezni ellenük a növényvédőszeres kezeléseket.

A nevében is utal életmódjára, és így az előzőektől eltérően „csak” a fák kérgét, törzsét károsítja a sokgazdás (polifág) kéregmoly (Enarmonia formosana), amelynek hazánkban 1-2 nemzedéke van (a populáció nem minden egyedéből fejlődik ki a 2. nemzedék). L3–L5 fejlettségű lárva állapotban telel át, főként idősebb fák kérgében. Kártétele is itt látható: a törzsön vörösesbarna színű, 1-2 cm-es rágcsálék-csövecskék vagy kitüremkedések árulkodnak jelenlétéről. Szokásos rajzásmenete a barackmolyéval esik egybe, ezért hagyományos termesztésben az ellene való védekezés azzal együtt megoldható.

A kétnemzedékű almailonca (Adoxophyes reticulana) a sodrómolyokhoz tartozik, sok gazdanövényen előfordul, és L3 lárvastádiumban telel át. Ezek még tavasszal károsítanak a fakadó rügyek és a fiatal hajtások összeszövésével, megrágásával. A nyári nemzedék hernyói a leveleket a gyümölcsre vonva és odaszőve, odasodorva a levél védelmében táplálkozásukkal felszíni rágásokat ejtenek a gyümölcsön, de nem furakodnak annak belsejébe.

Az említett molykártevők elleni védekezésben jó eredménnyel használhatók a lepkerajzás megfigyelésére és nyomon követésére minden faj esetében a feromoncsapdák. Az ennek alapján szükségessé váló védekezésre a rovarölőszeres kezelések helyett az előadó a légtértelítés módszerét ajánlotta. Ennek során, mint ismeretes, a speciális diszpenzerekkel (Isomate, Isonet) kellő mennyiségben a levegőbe juttatott nőstény feromonok megzavarják a hímlepkék tájékozódását, ezáltal elmarad a párosodás és a tojásrakás, más szóval a kártevő ’utánpótlás’. Ez a környezetkímélő eljárás az előírt módon alkalmazva hatásos védelmet nyújt, hozzájárul a szermaradék csökkentéséhez, általában a növényvédőszer-terhelés csökkentéséhez, és bizonyos fogyasztói igények, követelmények esetén (biotermékek) versenyképességi előnyt jelenthet.

Egy más típusú védekezési megoldás a molykártevők hernyói ellen a Bacillus thuringiensis var. kurstaki baktérium biopreparátumának használata a Dipel DF nevű készítmény formájában. Ennek lényege, hogy hernyó a rágáskor felveszi a hatóanyagot (spóra+toxin), s táplálkozását néhány perc után abbahagyja. A lárva lúgos kémhatású bélcsatornájában az elfogyasztott toxinkristályok aktiválódnak, beépülnek a bélfalba, majd perforálják azt. A sérülés utat nyit a bélcsatornában lévő egyéb baktériumoknak, amik a lárva testébe jutnak, s az így kialakuló baktériumos fertőzésben a lárva elpusztul. A megfelelő hatáshoz minél jobb és egyenletes permetlé-borítottság (nedvesítőszer használata!) szükséges.

A moniliniás betegség ellen

A csonthéjasok moniliniás betegsége elleni védekezésről Tarczal Erik (Syngenta) adott összefoglalást.

Ezt a betegséget az őszibarack esetében kevésbé tartja jelentősnek a termesztői gyakorlat, mivel ott általában ’csak’ gyümölcsrothadás formájában jelenik meg; a hajtás-virágszáradás kevésbé, vagy nem ismeretes. Egyes szakmai vélemények szerint a vesszőkön tapasztalt barna foltokat ez a betegség is kiválthatja. A cseresznyén és meggyen általánosan ismert a betegség által okozott virág- és hajtásszáradás, s ez egyre gyakrabban és súlyosan észlelhető a kajszifákon is.

Moniliniás rákos sebek a fás részeken is előfordulnak, amelyek, ha körülölelik a gallyat vagy ágat, azok el is pusztulnak. A moniliniás gyümölcstünetek mindenki által jól ismertek. Ezek vagy a tavaszi virágelhalások után a fán maradó fertőzött maradványokon képződő spóráktól, vagy a mechanikai sérüléseken, rovarkártételen át bekövetkező későbbi fertőzésekből erednek.

Részletesen ismertette az előadó a kórokozó gomba biológiáját, fertőzési folyamatát és életciklusát, továbbá a fertőzést segítő környezeti feltételeket. Kedvező számára a 85% feletti relatív páratartalom és a 22-28 oC hőmérséklet (de már 0 oC felett is képes fertőzni).

A védekezést az integrált szemlélet jegyében kell megtervezni. Ez – többek között – magában foglalja a fertőzött növényi részek összegyűjtését és megsemmisítését (nehezen teljesíthető feladat!), a rovarkártevők elleni hatásos védekezést (sebzések, sérülések csökkentése) és a megfelelő gombaölő szerek időszerű és okszerű alkalmazását.

A Syngenta ajánlatában szerepel a felszívódó Chorus (ciprodinil), amely már 5 oC felett hatásos, és jó esőállósággal rendelkezik. A Switch (fludioxonil+ciprodinil) eltérő hatásmechanizmusú komponensei révén jelent előnyt és nyújt jó védő hatást. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a moniliniás betegség ellen nem elég közvetlenül a szüret előtti időben védekezni. A permetezéseket megelőzési céllal már jóval korábban, a színesedéskor el kell kezdeni és ismételni.

Előadásának végén szólt a Syngenta Growth Plan – a Syngenta jövőképe elnevezésű programról, hogy hogyan termeljünk a világ gyarapodó népessége számára elegendő élelmiszert biztonságosan és az erőforrások lehető legésszerűbb felhasználásával. A vállalat hat olyan, az élelmiszer-biztonság és a fenntarthatóság problémáinak megoldását célzó, mérhető kötelezettséget vállalt, amelyet 2020-ig teljesít. Ezek teljesítésével alapvető és tartós hatást kívánnak gyakorolni majd az élelmezésbiztonság javítására, a vidékfejlesztésre és a környezeti fenntarthatóságra.

Az előadások sorát Apel Margit, a Sió-Eckes Kft. műszaki igazgatójának prezentációja zárta, aki a gyümölcsfeldolgozó-ipar igényeit és szükségleteit ismertette.

A rendezvény gyakorlati metszési bemutatóval és konzultációval fejeződött be.


Ez a cikk a MezőHír 2017/05 - májusi számában jelent meg.




%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-zCa

-=oOo=-