fbpx

Nem babra megy

Írta: Szerkesztőség - 2017 május 11.

Olyankor mondjuk, amikor nagy tétek forognak kockán: nem babra megy a játék. A földhöz, természethez közeli növénytermesztés az idei esztendő első harmadában mindjárt az elején direktben kapta a súlyos következményekkel fenyegető, kemény edzéseket.

Kezdődött a csikorgó tél extrém mínuszaival, kiegészítve az igen fukarra sikeredett csapadékellátással. Az ilyenkor esedékes, talajvíz tartalékokat gyarapító havazást szűkmarkúan mérte a természet. Aztán hirtelen megjött a korai nyárelőt idéző napfényes, növényt pezsdítő, az optimizmus visszatértét sugalló periódus. Kicsit vártunk, várakoztunk, s íme, a tavaszi vetésekhez fűzött reményeinket erősítő, nem csak a port elverő esőzés is elérkezett. Az amúgy is bolondosnak tartott április azonban nem hazudtolta meg önmagát. A hegyekben telet mutató, szélviharokkal együtt járó havazás igen nagy kárt okozott, dőltek és törtek a fák a nedves hó súlya alatt.

A havazás és a több napon át visszatérő mínuszok eltérő mértékben, de az egész ország területén ijesztő következményeket sugallnak. Az ehhez fűzött prognózisok egyik szélső értéke szerint a természet sokszor bizonyított öngyógyító működése most is menetrend szerint fog működni, bár a fagyosszentek még komoly kihívásokat tartogathatnak. Más elemzők már most főleg az áttelelő szántóföldi növényfajok, valamint a szőlő és gyümölcsösök tekintetében megkongatták a vészharangot.

A címbéli megfogalmazás annyi kiegészítést igényel, hogy a maga konkrétságában még valóban nem babra ment a játék, hiszen a tavaszi kultúrák zöménél, így mondjuk a szójababnál – a cikk megírásának idején még várnunk kellett az optimális vetéshez szükséges talajhőmérsékletre.

E mozgalmas momentumokat felsorakoztató, év eleji előzetes leltárt nem kívánom az év hátralévő időszakában megjeleníthető időjárási szélsőségekkel összefüggő víziókkal kiegészíteni. Azok ráadásnak az idén vagy lesznek, vagy nem. E nélkül is nehéz a tisztánlátás, amikor a termelésbe beforgatott, vagy ezután beforgatandó befektetések megtérülése a tét, van még elég bizonytalansági tényező ország, világ termelésében, kereskedelmében, s egyéb, nem babra menő gazdaságdiplomáciai és pénzvilági spekulációs játszmáiban.

Majd, ha fagy

A konkrét híradások sorából egy április 20-i összegzésből szemezgetek az agrotrend.hu jóvoltából. „Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a mezőgazdaságban évről évre visszatérő problémát okoznak az ebben az időszakban bekövetkező időjárási anomáliák, amelyek főleg a kertészek számára jelentenek nehézségeket. Szerencsére azonban az elmúlt napokban komolyabb fagypont alatti hőmérséklet sehol nem alakult ki, a még virágzó vagy már terméskötődés után lévő gyümölcsállományokban ezért ilyen jellegű káresemények nem jelentkeztek. A lehűlés következtében a növények fejlődése lelassul, ezt a lemaradást azonban képesek hamar behozni, miután az idő jobbra fordul.

Jelezték, hogy a még virágzó állományokban nagy szükség lenne a házi méhek és egyéb megporzó rovarok munkájára, ezek azonban a jelenlegi kedvezőtlen körülmények között nem képesek elvégezni feladataikat. Az előrejelzések szerint a hűvös, csapadékos időjárás még néhány napig eltarthat, ráadásul az északi szél viharossá fokozódik. Az esetlegesen bekövetkezett károk felmérése az időjárás normalizálódása utáni napokban válik lehetségessé – írta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Apostol János, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. tudományos tanácsadója szerint egyelőre nem tesz kárt a gyümölcsfákban a zord időjárás, a hosszú aszály után a gyümölcsfáknak még jól is jöhet a nedvesség. Hozzátette: amíg a víz és hó együtt van jelen a fákon, addig a szokatlan időjárás nem okozhat károkat. Nagyobb baj akkor keletkezhet, ha kitisztul az ég, megáll a szél, és a levegő hőmérséklete nulla fok alá csökken.

A fagy ellen füstöléssel vagy a gyümölcsfák alá helyezett viaszgyertyákkal védekezhetnek a kerttulajdonosok, ezzel ugyanis meleg légpárnát képezhetnek a fák körül. A másik védekezési technika a fagyvédelmi öntözés, amelynek során kis intenzitással kell permetezni a gyümölcsfákra fölülről, hogy a víz ráfagyjon a virágokra és védőpáncélt képezzen. Amíg a víz és a jég jelen van a fákon, addig nem fagynak meg a virágok. Az öntözést mindaddig folytatni kell, amíg a jég le nem olvad a fákról. Ha túl hosszú ideig kell használni a mikroszóró fejeket, túl sok jég képződhet, amelytől az ágak letörhetnek, de ez még mindig a kisebbik kár, hiszen meg tudtuk védeni a termést.

A szakember szerint este könnyen prognosztizálható, hogy hajnalban lesz-e fagy vagy sem, ehhez elegendő megfigyelni a levegő páratartalmát. Amennyiben a harmatpont lemegy nulla fok alá, fagyveszély várható, de ha fölötte áll, nem kell fagytól tartani. A legveszélyesebb az, ha kiderül az ég és fúj a fagyos szél, mert a szállított fagy ellen gyakorlatilag már képtelenség védekezni.”

Versenyben maradni

Az edzés után következhet csak a verseny taglalása, hiszen felkészülés nélkül elindulni, kockázatos és felelőtlen magatartás. „A földművelésügyi miniszter a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet által „Környezetvédelmi és energetikai kihívások a mezőgazdaságban” címmel rendezett szakmai eseményen hangsúlyozta: az elmúlt 8-10 évben a tudatos fogyasztói magatartás a mezőgazdaság, élelmiszer-termelés egyik jelentős befolyásoló tényezőjévé vált. Egyre többen akarnak minél többet megtudni az elfogyasztott élelmiszerekről. Emellett a politikusokat, a gazdaság irányítóit befolyásolja az is, hogy az emberek többsége nem szeretne GMO-s élelmiszert, növényvédő szerrel terhelt zöldséget, tartályban növesztett húst és más, a közelmúlt technológiái által fejlesztett élelmiszert – fogalmazott a miniszter.

Jobbhoz szoktak

A természettől független egyéb feltételekkel is akadhatott gondjuk a gazdálkodóknak az év elején. Legalábbis erről árulkodik a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségnek április eleji sajtóközleménye. „A termelők hét hónapja várják, hogy megkapják végre a nekik megítélt 2016-os agrártámogatásaikat. Sok ezren mindezidáig egy fillért sem kaptak.  Ígéretet viszont annál többet.

Rajtuk kívül több mint százezer olyan termelő van, akik kaptak ugyan valamennyi támogatást, de messze nem annyit, mint amire jogosultak lennének. A támogatási előlegek kifizetése 2016 októberében – az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően – rendben megkezdődött, és év végéig nem is volt komolyabb fennakadás, időarányosan jól teljesültek az utalások. Ezt követően azonban, a zökkenőmentesnek beharangozott 2017-es átállás – az agrártámogatások kifizetése a Magyar Államkincstárhoz került – első két hónapjában egyáltalán nem, márciusban is csak akadozva érkezett támogatás a termelőkhöz. Sokan vannak, akik idén még egyetlen forintot sem kaptak, holott az elmúlt években áprilisra a termelők nagy része gyakorlatilag már majdnem minden neki járó támogatáshoz hozzájutott.

Most még mintegy 150 milliárd forint parkol a Kincstárnál. Különösen nagy a lemaradás a zöldítési támogatás kifizetésében, a MOSZ tagszervezeteinek visszajelzései alapján sok esetben a megítélt támogatás 50-60%-át sem kapták meg a termelők. Egyes termeléshez kötött támogatások utalása el sem kezdődött, és 2017-ben agrár környezetgazdálkodási (AKG) kifizetés sem volt.

Pedig nagy szükség lenne erre a pénzre, a mezőgazdasági munkák javában zajlanak, folyik a vetés előkészítés, a vetés, a műtrágyázás, a növényvédelem, amelyek finanszírozására sok esetben a mindezidáig meg nem kapott támogatás lett volna a fedezet.

A termelők azt az ígéretet kapták, hogy nem lesznek fennakadások a kifizetésekben, a gyakorlat azonban mást mutat. A termelők nem „hivatali” fejjel gondolkodnak – június 30-ig van idő a kifizetésre –, nekik most kell kifizetniük a gázolajat és a növényvédő szert.”

Némi vigasz

A következő, távlatos ügyeinkkel foglalkozó hír már biztatóbb, bár a végső döntés még hátra van. „Az Európai Parlament április 5-én, szerdán megszavazta a 2014-2020 közötti pénzügyi keretterv felülvizsgálatára vonatkozó tanácsi javaslatot, amely 6 milliárd euróval növeli a költségvetést, és megerősíti a tagállamoknak korábban megítélt kohéziós és agrárpénzeket – közölte az MTI.

Deutsch Tamás EP-képviselő nyilatkozata szerint Magyarország számára az uniós parlament döntése azért kulcsfontosságú, mert ezáltal a kohéziós, agrár- és vidékfejlesztési pénzek, azaz a tagállamoknak korábban megítélt források csökkentése kizárt a felülvizsgálat során.

Kijelentette, ezzel sikerült elérni azt, hogy a kormány által kiharcolt uniós források nem csökkenthetnek, és biztosítottak a magyar gazdák támogatásai is. A tanácsi megállapodás megfelelő garanciát jelenthet, a már folyamatban lévő felzárkóztatási programok és az agrártámogatások kifizetéseire lesz elegendő forrás az éves költségvetésekben.

Az Európai Parlament hozzájárulási eljárásban fogadta el a hétéves pénzügyi keretterv felülvizsgálatáról szóló álláspontot, amelyet még a tagállami kormányok képviselőiből álló tanácsnak is meg kell erősítenie.”