fbpx

Egymásba csúszott évek

Írta: Szerkesztőség - 2016 november 11.

Az október az a hónap, amikor egymásba csúsznak az évek. A napfénnyel jutalmazó, vagy épp csapadékot bőven osztó őszi időjárás csak a finomhangolást végzi el. Ha esik, ha fúj, a termést mindenki megpróbálja optimális időben és minél kisebb veszteséggel betakarítani. Amúgy rendesen szorít az idő: a következő esztendő őszi kalászosainak vetőmagjait is már ebben a hónapban illik – lehetőleg jól elmunkált talajba – juttatni.

Kérdések sora

Mindez a természet rendjének megfelelő tisztességes és felelősségteljes hozzáállás. Ami olykor, mint éppen most, feladhatja a leckét. Tényleg igazi öröm-e a busás kukoricatermés, ha az árak mélyrepülése még így is kétségessé teszi a megnyugtató számvetést? Ettől is függ, hogy 2017 tavaszán mekkora területet tud kihasítani a vetésforgóból. Ezzel egybevágó döntési következmény, hogy mennyi és milyen kalászos gabonát érdemes elvetni, egyrészt a gazdasági racionalizmus talaján, másrészt, hogy az ősi ösztön szerint ne maradjon üresen a föld.

Aztán meg miféle búzafajták azok, amelyek jövőre a legtöbb bevételt hozzák majd? Támpont alig, hisz a jövőbeni aratás idején egyszer így, egyszer úgy diktál a globális piac. Sokszor forintokban, vagy euróban mérve nem díjazza a kicsit kevesebbet termő, de jó minőségű fajtát, de lagymatag piaci időkben mégis csak erre akad vevő. Mostanában többször akadt olyan év, amikor a sokat termő takarmányfajták fialtak nagyobb bevételt, s amikor mindent megvettek, ami búza, és az erszény is dagadhatott. A jelenlegi globális készletek és kilátások alapján ez utóbbi választás rizikófaktora növekedni látszik.

Egy ezzel kapcsolatos október közepi beszámoló a feol.hu jóvoltából: „Játszik az időjárás a határban dolgozókkal: néhány esőmentes nap után leállásra kényszeríti őket, lassítja a munkát az újra és újra megérkező csapadék. Ennek ellenére nincsenek lemaradva az időszerű tennivalókkal. …A kukoricatörésének mintegy felénél járnak már a gazdák. A hozamok jók, eddig megyeszerte hektáronként 7,5-8 tonna átlagterméssel fizetett a takarmánynövény. Ezzel elégedettek is lennének a termelők, ha tisztességes pénzt kapnának a termésért, de a felvásárlási árak továbbra is nagyon alacsonyak. A termelési költségeket pedig növeli az is, hogy az időjárás miatt csak lassan adja le a vizet a növény, s az átlagosan 18-20 százalékos nedvességtartalommal betakarított szemeket szárítani kell. …Kihasználják a csapadékmentes napokat a Székesfehérvár határában gazdálkodó Aranybulla Mg. Zrt.-nél. Két nagy teljesítményű kombájnnal törik a kukoricát, s egy géppel vetik az őszi búzát. Az utóbbi munka több mint 40 százalékát már befejezték, a kukoricatermésnek pedig 60 százaléka került a magtárba. Mint Szabó Gábor növénytermesztési ágazatvezető elmondta, az utóbbi napok esőzései lassítják a vetést, a tábla egyes részein ugyanis ragad a talaj átázott, felső rétege.”

Aprómunka

A mezőgazdasági területeket nem csak a nagy gépek és az azokat vezető traktorosok járják, itt-ott a kézi munkára is szükség van, illetve csak volna, némely ezzel kapcsolatos beszámoló szerint. Igaz a magyaridok.hu-ban fellelhető elemzés a nyári időszakra vonatkozik, de a következtetések nem annyira évszakfüggők.

„Bár nőtt az ágazatban foglalkoztatottak száma, még így is komoly munkaerőhiány tapasztalható. Körülbelül 1,9 milliárd forint érkezhet idén az államkasszába a mezőgazdasági idénymunka után kifizetett közteherből. A gazdálkodók egy része szerint a közfoglalkoztatás miatt nem jut elég munkaerő a földekre. …Az idén minden eddiginél több panasz érkezett az agrárcégektől, hogy nem tudnak megfelelő számú munkást találni, a legtöbb ember a nagy kézimunka-igényű ágazatokból hiányzott. A zöldség-gyümölcstermelésben voltak olyan területek, ahol a munkások hiánya már a betakarítást is veszélyeztette.

A gazdálkodók egy része szerint a közfoglalkoztatás miatt nem jut elég munkaerő a földekre. Az önkormányzatoknál ugyanis épp azokat az agilisabb, munkaképes embereket foglalkoztatják, akikre egyébként a mezőgazdaságban is nagy szükség lenne. A közfoglalkoztatottak egy része pedig nem is vállal szívesen mezőgazdasági munkát, hiszen az önkormányzatnál sokkal kevesebb megerőltetés mellett kapják meg – egyébként alacsonyabb – bérüket, míg a földeken a kicsivel magasabb fizetést gyakran kemény munka árán szerezhetik meg. …A mezőgazdaságban főállásban dolgozók száma egyébként évről évre emelkedik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a mezőgazdaságban főállásban foglalkoztatottak száma 2015-ben 203 200 fő volt, közülük mindösszesen csupán 7 900 fő volt közfoglalkoztatott. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a minap képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában jelezte: az ágazat foglalkoztatása öt év alatt 30 400 fővel bővült. A tárcavezető szerint a foglalkoztatás növekedése mögött a versenyszféra, azon belül is az egyéni gazdaságok és a mikrovállalkozások állnak, ez pedig összhangban áll a kormány kis- és közepes gazdaságokat támogató agrárpolitikájával, és egyúttal kedvező az ágazat egésze szempontjából is.”

Pénzmag

Szép, egyben nehéz hivatás a földművelés a vetünk és learatjuk a munkánk gyümölcsét filozófiájával, de az ebből történő megélhetés a sok-sok torzító hatás miatt nem képzelhető el kompenzáció nélkül,

Az uniós támogatásoknál 2016 a pályázatok éve lesz, míg 2017 a kifizetéseké és a megvalósítás megkezdéséé – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ülésén. A kormány tartja magát célkitűzéséhez, miszerint az európai uniós támogatások jelenlegi ciklusának összes pályázatát kiírják 2017. március 31-ig.

Jelen állás szerint már 3 500-4 000 milliárd forint között van a kötelezettségvállalás a 2017-es évre, decemberig szeretnék elérni az 5 000 milliárd forintot, ebből 2017-ben 2 500 milliárd forint kifizetése a cél. A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta: a Vidékfejlesztési program pályázatai egyszerre szolgálják a kis- és közepes családi gazdaságok megerősítését, a vidéki munkahelyteremtést, valamint a kis- és közepes birtokok, illetve a nagybirtokok közötti 80-20 százalékos arány kialakítását.

Kis Miklós Zsolt kifejtette: a programban mintegy 1 300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, 68 pályázati jogcímet kívánnak meghirdetni. Ebből eddig 38 jogcímen összesen 942,5 milliárd forint értékű pályázatot írtak ki. Eddig 476 milliárd forint értékű pályázatot zártak le, illetve függesztettek fel, ebből a két legjelentősebb az öko-, illetve az agrárkörnyezet-gazdálkodáshoz kapcsolódik, amelyre 253 milliárd forint fordítható.

Annak érdekében, hogy a jogos igényeket ki lehessen elégíteni, amikor erre lehetőség van, többletforrásokat is bevonnak. Így több mint 20 milliárd forint pluszpénz jut a környezetgazdálkodás és 15 milliárd pluszpénz a kertészeti ágazat pályázataira.”

Termékek pultja

Vetni, aratni, fejleszteni nem öncélú foglalatosság, bár az önfogyasztást akár ide is sorolhatnánk. Nagyobb léptékben azonban a megtermelt javakat el kell helyezni a tevékenységet így-úgy megfizető piacokon. Az így-úgy tartalmán azért érdemes elgondolkodni.

„A magyar agrárexporton belül az elmúlt években a feldolgozott termékek aránya 60 százalékról 80 százalékra emelkedett – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az M1 aktuális csatornán.

Idén is biztatóak a kilátások; tavaly mintegy 8 milliárd euró volt a magyar agrárkivitel, ezt a teljesítményt remélhetően 2016-ban sikerül felülmúlni. A magyar agrárexport gyorsan emelkedik: az elmúlt három-négy év alatt 30 százalékkal növekedett, ami megélhetést, munkahelyet, jövedelmet jelent a gazdáknak még akkor is, ha az árak nyomottak, az orosz embargóval, illetve a sertés- és a tejipari piaci válsággal kell megküzdeni. Az orosz embargó a magyar élelmiszerek 30 százalékát érintette, a félkész és konyhakész termékekre nem vonatkozik a tilalom, például vetőmagok esetében sikerült növelni a magyar kivitelt.

Az elmúlt években Kínába ötszörösére emelkedett a magyar agrárexport. A miniszter azt is kiemelte, hogy az agrárexport piacáért továbbra is kemény küzdelmet kell folytatni. A magyar agrártermékek legnagyobb felvevő piaca az Európai Unió, világszinten azonban összességében már mintegy száz országban lelhetőek fel a magyar agrárium termékei.”