Még szinte bennünk él az idei nagy sportesemények szurkolási láza, ezért sporthasonlatokat használva hívjuk fel a figyelmet néhány olyan jelenségre, amely időzített bombaként ketyeg agrárgazdaságunk felett. A Takarékok agrár-tanácsadási tevékenységét bemutató cikksorozatban elérkeztünk ugyanis a piaci kilátások, előrejelzések témaköréhez.
A címmel arra is utalunk, hogy a magyar mezőgazdaság egyik leggyengébb pontja a felkészülés. Amikor arról hallunk 2016 őszén, hogy az évek óta csökkenő árak ellenére sem mérséklődik a kommersz gabonafélék vetőmagjai iránti kereslet, elgondolkodunk: biztos, hogy jól megfontoltuk a stratégiánkat? Esetleg a támogatási rendszer kényelmesít el bennünket, és tesz kevésbé érzékennyé az árcsökkenésre? A nagyobb hozamú, de gyengébb minőségű búzafajták előtérbe helyezése ugyanis nem lehet hosszú távú megoldás, és nem is megfelelő válasz a helyzetre, pláne a kilátások fényében.
Azt már mindannyian értjük, hogy a mezőgazdasági árak tendenciái nem itthon dőlnek el; a globális piac részei vagyunk akkor is, ha a szomszédnak adjuk el termékünket. Ezt erősíti meg a FAO legfrissebb élelmiszer árindexe is. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete által számított árindex augusztusban 1,9 százalékkal, 165,6 pontra, tizenöt havi csúcsra nőtt az előző havi 162,5 pontról. A lényeg azonban a részletekben rejlik.
A gabonaárak indexe 3 százalékkal csökkent augusztusban az előző havihoz képest, miközben a másik négy alapvető élelmiszer ára emelkedett. A tej és tejtermékek árindexe például elrugaszkodott felfelé. (Ezt a Takarék Agrár Központ előrejelzései egyébként már mintegy másfél éve előre jelezték. Ami nem csak azt jelzi, hogy nem kiszámíthatatlanok a világpiaci és így a hazai folyamatok, hanem azt is, hogy a Takarék Agrár Központ élen jár az agrár-előrejelzések meghonosításában is.) Emelkedett a növényi olajok és a cukor árindexe is, miközben a húsfélék árai inkább stagnáltak.
A nemzetközi indexszel egy időben Magyarországon a KSH a fogyasztói árakról adott ki gyorsjelentést. Ebben pedig igen hasonló trendek köszönnek vissza. Az élelmiszerekért 2016 augusztusában, Magyarországon 0,6 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban, ezen belül a cukor ára 24,3, az étolajé 7,8, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) pedig 6,4 százalékkal nőtt.
A verseny már folyik; a tét az, hogy szurkolók leszünk vagy versenyzők, esetleg győztesek. Ehhez meg kell értenünk az idők szavát. Az igen merev termelési szerkezetünk, a támogatások kábító hatásával együtt veszélyes kombinációt alkot. Az előttünk álló években a világ gabonakészletei várhatóan tovább emelkednek. Emiatt érdemi áremelkedésre számítani nem szabad. Ezért csak a nagy hatékonysággal termelők számíthatnak nyereségre a kommersz szemes terményekből. Elkerülhetetlen a hatékonyság növelése, a precíziós gazdálkodás kiterjesztése, elmélyítése, illetve a termelés diverzifikációja, a réspiacok felé való elmozdulás. Mindez nem nélkülözheti a tanulást, piaci és technológiai ismereteink bővítését.
Ön hogyan áll a felkészüléssel? Emlékezzünk az EU-csatlakozásra, vagy éppen a tejkvóta kivezetésére való felkészülésünkre. Enyhén szólva sem voltak sikeresek, miközben mindkét időpontot hosszú évekkel előre ismertük. Ennek nem szabad ismét bekövetkeznie. Mindannyiunkat el kell hogy gondolkodtassanak a támogatási rendszer körüli bizonytalanságok, az alacsony árak. A pályázatok amúgy is igénylik az üzleti terveket. Építsük fel tehát közösen üzemeink középtávú jövőképét, hogy akkor is fenntarthatóak, jövedelmezőek legyenek, ha a támogatásokra nem, vagy a jelenleginél sokkal kisebb mértékben számíthatunk! Ezért hozták létre a Takarékok saját agrárszakmai műhelyüket. A Takarékokban nem csak személyre szóló kiszolgálást, hanem segítséget, a finanszírozás mellett stratégiai támogatást, valódi partnerséget talál.
