Feldolgozva mindig többet ér

Címke: , ,
Kategória: Fiatal gazdák

Van, aki beleszületik, van, aki beletanul, és vannak sokan, akik komoly más irányú szakmai tanulmányok után térnek vissza a gazdálkodáshoz. Jakab Dániel (26) szüleitől láthatta, miképpen folytatnak főállásuk mellett kertészeti tevékenységet, de talán mert nagyobb mélységekig nem igazán vonták be a feladatokba őt, a jövőjét sem ezen a területen képzelte el, a perspektívát nem a mezőgazdaság jelentette számára.

Jakabné Horváth Ildikó feladata a feldolgozott termékek képviselete

Jakabné Horváth Ildikó feladata a feldolgozott termékek képviselete

– Amikor arról beszéltél, hogy a kertészeti munkákkal már kisgyermekkorodban találkoztál szüleid révén, azt gondolná az ember, ez erős hatással bír a jövőkép kialakításában, s jelentősen befolyásolja a szakmaválasztást is. Nálad ez nem így történt.

– Nem tagadom azt a tényt, valóban nem fordult meg a fejemben, hogy a mezőgazdasági pályán tanuljak tovább, és az életemet sem tudtam akkor gazdaként elképzelni.

A családi gazdálkodáshoz nem kötődtünk szorosan testvéreimmel. Természetesen sok munkára volt rálátásunk, de nem várták el tőlünk a komolyabb munkákban való részvételt, a legtöbb feladatot édesapám és édesanyám egyedül végezte. Amikor a gimnázium után pusztán pénzkereseti lehetőségként olyan megoldást kerestünk a párommal, amit a főiskolai vizsgaidőszak mellett is tudunk folytatni, az első értelmes gondolatnak egy 700 négyzetméteres családi házi kert hasznosítása tűnt. Fűszerpaprika termesztésébe kezdtünk.

Eközben kezdtem meg a főiskolát pénzügyi-számviteli szakon, ahol rövid időn belül rá kellett jönnöm, hogy az egyáltalán nem nekem való. Végül  – és még mindig nem agrár vonalon – közgazdász diplomát szereztem. Aztán már a későbbi tevékenységek hatására kezdtem el a Kecskeméti Kertészeti Főiskolát, amely intézménynek jelenleg is a hallgatója vagyok.

A falusi turizmus projektet ezen a helyen képzelik el

A falusi turizmus projektet ezen a helyen képzelik el

– Azért kanyarodjunk kicsit vissza a gimnázium utáni időszakra, hiszen ott kezdődött el minden. Hogyan folytatódott a gazdálkodás? Miként lett a 700 nm-es kertből ez a mai, több tíz hektáros vállalkozás?

– Talán az alapokat ott tettük le, de akkor még tudatosan. Nem gondoltuk, hogy ebből valami nagyobb volumenű dolog kerekedik majd ki évek múlva.

Mindenféle szaktudás és tapasztalat nélkül fogtunk hozzá a fűszerpaprika termesztésnek. Mindenben tanácsot és segítséget kellett kérnem, de a legtöbbet talán tapasztalataim útján tanultam meg. Tele volt kísérletezéssel a kezdeti időszak. Egy dolgot tudtam: szeretnék majd valamilyen vállalkozást felépíteni, ami anyagi biztonságot jelenthet, vagy legalább a megélhetést biztosítja. Az ismert volt számomra és nem is riasztott el, hogy ezt csak sok munkával érhetem el.

Nyaranta paprikáztunk, és lassacskán kinőttük a területet, s mivel addigra már kiderült, hogy volt benne lehetőség, bővíteni kezdtünk. 700 nm-ből lett 1500, majd 2500, aztán már a hektár nagyságrendet értük el. A kertészet egy rendkívül tőkeigényes ágazat, folyamatosan azon gondolkodtam, miképpen lehetne forráshoz jutni, amivel a fejlődést elősegíthetnénk.

A szőlőben sok munka van, öröm végignézni a sorokon

A szőlőben sok munka van, öröm végignézni a sorokon

– Erre adódott mód? Milyen lépcsőkön át vezetett az út a mai vállalkozáshoz?

– Mindig a feldolgozott áruban láttunk igazi lehetőséget. A friss kertészeti termékben nagyon sok a kockázat, ki vagyunk szolgáltatva a felvásárlói áraknak, hiszen a betárolás ezen áruk esetében nem nagyon lehetséges.

A fűszerpaprika-termesztés nem merült ki a megtermelt paprika értékesítésével. Évről évre jöttek az újabb ötletek, miként is lehetne áthidalni ezt a kockázatot, hogyan lehetne a befektetett munkát jobban kamatoztatni. Ezen elgondolásra alapozva Cserkeszőlőn megnyitottunk egy termelői értékesítő faházat a strand közelében, ahol az általunk készített termékekkel találkozhat a vásárló. Felismertük, hogy az eltartható áruval kevesebb a rizikó, s az előállításához szinte minden alapanyag adott, amit mi magunk termelünk meg. A palettán szerepel sárgabarack-, meggy lekvár, őrölt csemege fűszerpaprika, ételízesítő, illetve hogy a kínálat teljes legyen, a környékbeli gazdák késztermékeivel egészítjük ki mindezt. A TiszazugSzive.hu név alatt futnak sajátmárkás termékeink, és a kínálat folyamatosan bővül.

Ami a gazdaságot illeti, idővel már tudatosan készültem, hogy a nagyságot növeljem, ehhez a fiatal gazda pályázaton indultam. Bízva magunkban, a teljes pályázati dokumentációval a párommal ketten birkóztunk meg. Az eredmény meg is lett, sikeres elbírálást követően az elnyert pénzösszeget a növekedésre tudtuk fordítani.

Egy másik fiatal gazda kiírásra feleségem is sikeres pályázatot nyújtott be. Így volt lehetőségünk újabb területeket vásárolni.

Jelenleg a TÉSZ-szel szerződve kápia paprikát termesztünk. Időközben elindult a fóliasátor felépítése. Szőlőterületet tudtunk vásárolni, és egy régi tanyaépület is a gazdasághoz került.

Új próbálkozásként az idén a dinnye is felkerült a palettára. Ez valóban egy igen izgalmas termelői kihívás volt számunkra, hiszen teljes tapasztalat nélkül fogtunk hozzá. Mivel még csak most tanulgatjuk ezt a vonalat, talán viccesen hangzik, de minden értékesített dinnyére csere-garanciát vállaltunk. A vásárló bizalma mindenek előtt áll, s aki bennünket választ, annak kiváló minőséget szeretnénk nyújtani.

Egyelőre, tapasztalat híján, még nem minden esetben sikerült eldönteni, a leszedett dinnye valóban tökéletesen érett-e. A gyakorlat és tapasztalat azonban egyre biztosabbá tesz bennünket, de ha mégis cserét kér a vásárló, nálunk arra is van mód. Természetesen nem sok esetben került erre sor, de egyszer-kétszer éltek ezzel a lehetőséggel.

kápia paprika termesztés már a fiatal gazda pályázat eredménye

kápia paprika termesztés már a fiatal gazda pályázat eredménye

– Mindez a tevékenység nem egy „egyemberes” munkát jelent. Ki segít mindebben neked?

– Mindenki előtt ismert, hogy a kertészeti kultúrák nagyon kézierő-igényesek. A munkacsúcsok idején időszakos munkásokkal dolgozunk, de ezt leszámítva minden egyéb teendő rám hárul, és a legtöbb szabadföldi munkát én magam végzem. Sok mindenben gépesítettek vagyunk, ám amire nincs saját eszközünk, vagy gépünk, azt bérmunkában végeztetjük el.

Valódi támaszom a feleségem, akivel a munkákban osztozunk. Ő a korábban már említett feldolgozott termékek teljes feladatkörét viszi a vállalkozásban. Ezen áruk elsősorban a termelői faházban kerülnek értékesítésre. Ő az ötleteivel színesíti a palettát, a megjelenéssel és esztétikai részletekkel teljes mértékben ő foglalkozik.

A munka ma már többet jelent, mint pusztán pénzkeresetet

A munka ma már többet jelent, mint pusztán pénzkeresetet

– Vannak-e újabb terveid, amelyek még megvalósulás előtt állnak?

– A pályázatok során nemcsak szántóterületeket, hanem szőlőt is tudtunk vásárolni. Egy nagyon elhanyagolt, lepusztult telepítéssel bővültünk. Nem sokan láttak benne fantáziát, de odaadó munkával egy szép állományt sikerült belőle kihozni.

Örömmel töltött el ez a munka, és ha már a feldolgozott árukról beszéltünk, a bor is ezek közé tartozik. Egyelőre leadjuk a termést, de idővel terveim között szerepel, hogy a borászkodás mesterségét megtanuljam, s magam is készíthessek palackozott borokat. Ehhez nem csak tőkére, hanem tudásra is szükségem lesz. Azt hiszem, a tanulási vágy is motivál ebben.

Azt mindenképpen látom, hogy az idővel, mint tényezővel, nehezen lehet gazdálkodni, abból mindig kevés van, de jó szervezéssel jut mindenre. Tudás nélkül nem lehet naprakész a mai gazda, tájékozódni kell folyamatosan. Azt is vallom, a megszerzett tudás a legnagyobb érték.

A munkámban éppúgy ösztönöz az alkotási vágy, mint hogy a késztermékben megmutatkozhassam egy kicsit. Erre a bor kiváló lehetőség lesz.

Az előttünk álló évek megvalósítási tervei közt szerepel még egy nagyobb beruházás. A vállalkozáshoz tartozó tanyán és az azt körülölelő területen falusi-tanyasi turizmust szeretnénk létrehozni, ahol lehet lovagolni, íjászkodni, betekintést kaphatnak a vendégek a házi készítésű kemencés ételek rejtelmeibe. Mindehhez még pályázatra várunk, de a gondolati tervezgetések már folynak.

– Ennyi minden mellett mikor jut idő magatokra, kikapcsolódásra?

– Amikor munka van, akkor valóban egy pillanatnyi megállás sincsen, nyári időszakban elképzelhetetlennek tartom, hogy itt hagyjunk mindent. Biztosan kivitelezhető lenne, de mindig jöhet egy váratlan helyzet, és nem lennék nyugodt sem, ha akkor pihennénk, amikor a legnagyobb munkaszezon van.

Azért kikapcsolódásra és feltöltődésre nekünk is adódik alkalom. Többnyire a téli időszakban, vagy még tavasz elején tudunk elutazni, felkészülni a következő évi feladatokra.

– Gondolkodtál-e azon, mit jelent számodra a gazdálkodás?

– Amikor a tanulmányaimat folytattam, hittem abban, hogy a tudás megszerzésével csak több lehetek, és minden, amit addig megtanultam, az élet további szakaszaiban hasznomra lesz. Nem éltem meg kudarcként az évekig tartó iskolába járást, ami nem érinti a jelenlegi tevékenységemet, az agrárterületet, mert most számos területen látom az ebből származó előnyöket.

A munka ma már többet jelent, mint pusztán pénzkeresetet. Ez éppúgy fontos, de amikor egy húzós nap után késő éjjel hazaérek, és végiggondolom, mi történt az adott napon, megelégedéssel nyugtázom, hogy „ma aztán igazán dolgoztunk!”

Amikor az utcán végigmegyek és dicséretet kapok a paprikámért, a késztermékekért, hogy mástól azt hallom, nálam szívesen dolgoznak az emberek, ez igazán elismerő számomra. Ezek a biztató szavak sokat jelentenek, hiszen még nagyon fiatal vagyok. Ezek tudnak további erőt adni egy-egy fárasztóbb időszakban.


Ez a cikk a MezőHír 2016/09 - szeptemberi számában jelent meg.




%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-zvi

-=oOo=-