Időtlen és határtalan események hava

Címke: ,
Kategória: Aktuális

Az augusztus hónap általában az élet kellemesebb oldalának felvillantására is képes. Aki teheti, gondtalanul nyaralhat, aki növénytermesztő – amennyiben van rá oka –, örülhet a learatott termésnek. A fiatalja vagy fiatalosa a Sziget Fesztiválon immár hagyományosan, jó pénzért méretesen kirúghat a hámból. A jól és/vagy látványosan teljesítő polgár az államalapítás és államalapító Szent István királyunk emléke előtt tisztelgő nemzeti ünnepünk alkalmából állami vagy miniszteri kitüntetéssel is gyarapodhat.

Az idén ezt még tetézte a Riói Olimpia által szolgáltatott izgalom, szórakozás, a siker és a kudarc váltakozó érzelmeket kiváltó élménye. Amikor e sorokat írom, már a hetedik aranyéremmel büszkélkedhet a magyar. Aztán ott vannak még az ezüstök, bronzok. Egyik sportolónak ez életteljesítményének és álmainak csúcsa, a másiknak az elsőségről éppen hogy csak lecsúszás fanyar mellékzöngéjével kísért beletörődése.

Az éremtáblázat aktuális állása szerint ez a nemzetek sorában a dicsőséges tizenkettedik helyezést jelentette akkor. A rögtönzött helyzetkép jövőnek szánt vetülete, hogy élénk sportdiplomáciai lépések is történtek azért, hogy nyolc év múlva Magyarország rendezhesse az olimpiát.

Csináltuk a fesztivált

Adottságaink felismerésére és profi szervezéssel elért kiaknázására jó példa a Sziget Fesztivál idei sikere is. A szervezők honlapjáról megtudhattuk, hogy több teltházas nappal és majd’ félmilliós látogatószámmal zárt a 24. fesztivál. A Föld mintegy 200 országából 102 olyan, ahonnan érkezett vendég idén az ország egy hétig tartó, első számú turisztikai attrakciójára. A zenei programok mellett hatalmas érdeklődés követte az egyéb, idén is rendkívül színesre sikeredett programokat. Futurisztikus járgányon utazó fúvósbanda, felvonuló sárkányok, látogatók százai által körülvett, utcán vonuló dobosok és sok más bulis megmozdulás.

Íme az apropó, hogy miért is részletezem mindezt. „Idén is megnyitotta kapuit a Hungarikum Falu a fesztiválon, a programok szervezésében a Földművelésügyi Minisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Magyar Ízek Alapítvány is részt vett. A megjelenés kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy modern, figyelemfelkeltő eszközökkel mutassuk be nemzeti értékeinket és hagyományainkat az ide látogató magyar és külföldi fiatalok számára. A Sziget Fesztiválon hagyományosan nagy sikernek örvendő Hungarikum Faluban mind a hatvan kiválósággal, hungarikummal találkozhatnak a látogatók, sőt, a Hungarikum Bistro és Pub étel- és italkínálatából meg is kóstolhatják azokat. Terítéken van többek között az igazi Bajai halászlé, a különleges Karcagi birkapörkölt, de megtalálható még a Szegedi paprika-őrleményes kolbász és a HERZ-szalámis szendvics is.

A Hungarikum Pub italkínálatából nem hiányozhat a Tokaji Aszú és a 16. századig gyógyszernek minősülő pálinka sem. A szomjat pedig a szikvíz vagy a napjainkban nagy népszerűségnek örvendő fröccs olthatja, melynek több mint ötvenféle elkészítési módja létezik.”

Augusztus csillogó-villogó hangulatából nem hagyhatjuk ki a 20-ai kisebb, nagyobb és még nagyobb tűzijátékok sorát, amelyek a pillanat varázsával képesek elkápráztatni a nagyérdeműt.

A nagy mutatványra nem csak a pirotechnikusok képesek. A hónap közepére esett a mulandóság életérzését is becsempésző nagy csillaghullás is, amit az év egyik legnagyobb meteorraja, a Perseidák menetrendszerű megérkezése idézett elő.

Számvetés és előrejelzés

Aratónapok, szántóverseny, mezőgazdasági kiállítások is fűszerezték a havi rendezvénynaptárt. Az ezeken megjelent vezetők, szakemberek megnyitóikban, előadásaikban informálták is az ott megjelenteket. „Az előző évhez hasonlóan előreláthatólag idén ősszel is október közepén elindulhat az agrártámogatások előlegfizetése – jelentette be egy gazdakonferencián az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár. Feldman Zsolt hangsúlyozta: bár az új uniós agrártámogatási rendszerben várhatók „finomhangolások”, maga a szisztéma nem csak több feladatot, de több lehetőséget is ad a gazdáknak.

Kiemelte: a közösségi és nemzeti forrásokból együttesen mintegy 63 milliárd forint támogatásban részesül idén a nehéz helyzetben lévő tejágazat. Ez a segítség akár literenként 30 forinttal is kiegészítheti a termelők bevételeit, amely nem csupán az állatállomány drasztikus csökkenését akadályozza meg, de a 90 forint körüli önköltség melletti 67-68 forintos hazai átvételi árak ismeretében sok vállalkozásnak egyenesen a túlélést jelenti.

Közölte: szeptemberben várhatóan több jogcímen is jelentős összegű támogatási források válnak hozzáférhetővé. Így 40 milliárd forintos agrár-környezetgazdálkodási (AKG), 18 milliárdos kertészeti gépvásárlási, 12 milliárdos fiatalgazda-támogatási, valamint 4,7 milliárdos időjárási kockázatcsökkentő keret nyílik meg a termelők számára.

Feldman Zsolt tájékoztatása szerint a lokális időjárási káresemények ellenére idén a növénytermesztési ágazat jó eredményeket produkál: mintegy 5,2 millió tonna betakarított búza mellett 1,8 millió tonna napraforgóra és 8 millió tonna kukoricára lehet számítani. A termelők dolgát azonban nehezíti, hogy mindezt egyre erősödő világpiaci versenyben, globálisan is bővülő termésmennyiség, ám szűkülő fizetőképes kereslet mellett kell és lehet értékesíteni – tette hozzá.”

Vetés előtt

Vetés nélkül nincs aratás, így az ezzel kapcsolatos előkészületeknek is teret engedett e nyári hónap. „Idén is közzétette az őszi kalászosok vetőmagjaira vonatkozó, a piaci körülmények alapján prognosztizált tájékoztató árat a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A testület által megállapított nettó 89 600 forintos tonnánkénti ár zsákban, gombaölőszerrel csávázva, fémzárolva, az eladó telephelyén gépkocsira rakva értendő. Ez természetesen nem fix és nem kötött, illetve nem ajánlott ár, a konkrét szerződéses árat a felek maguk határozzák meg.

Az őszi kalászos tényleges végfelhasználói áráról majd a vetési szezon végén állnak rendelkezésre pontos adatok. Az elmúlt években rendkívül hullámzott a vetőmagok ára: 2009-ben 62 ezer, 2012-ben 115 ezer, 2014-ben 91 ezer, 2015-ben 94 ezer forintot fizettek egy tonnáért.

Mint Takács Géza, a VSZT elnöke elmondta: a tagjaiktól kapott információk alapján az őszi kalászosok vetőmagjaiból nincsenek jelentős ókészletek, és az idei termés tekintetében ez idáig nem jelentkeztek olyan minőségi problémák, amelyek az ellátásra negatív hatást gyakorolnának. A meghatározó őszi kalászos fajok – őszi búza, őszi árpa, tritikále – vetőmagjából a várható készletek szakmailag megfelelő szintű felújítási lehetőséget biztosítanak.

Valamennyi kalászos esetén tapasztalható, hogy a jelenleg rendkívül alacsony felvásárlási ár kedvezőtlenül befolyásolhatja a termelők likviditását. Ez nem kedvez a fémzárolt vetőmag értékesítésének, viszont az előrejelzések szerint az Európában tapasztalható minőségi problémák kedvező elmozdulást eredményezhetnek a malmi búza árában, ami a vetőmag-vásárlási szándékot is pozitívan befolyásolhatja.

Intő jel

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint a kilencvenes évek elején még 27 ezer tonna málna termett évente Magyarországon, a teljes megtermelt mennyiség azonban mára másfél-kétezer tonnára csökkent. Csizmadia György, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke az okok között említette, hogy nincs, aki foglalkozzon a korábban házak mellett termesztett növénnyel, és a nagyobb ültetvényekre sem találnak munkást. A dolgozók bére pedig egyre nagyobb arányt képvisel a termék árában, ezzel csökkentve a termelés jövedelmezőségét.

Magyarországon a hatszáz forintért értékesíthető málna kilójából kétszáz forintot tesz ki a betakarítási költség, miközben Szerbiában, Romániában és Ukrajnában fillérekért dolgoznak az ültetvényeken. A helyzetre gyakorlatilag nincs megoldás, a növekvő munkaerőköltségeket a fogyasztók nem fizetik meg.

A probléma minden nagy kézimunka-igényű gyümölcsnél jelentkezik. A szakember szerint ezek a növények lassan eltűnnek a magyarországi termőterületekről.


Ez a cikk a MezőHír 2016/09 - szeptemberi számában jelent meg.




%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-zmS

-=oOo=-