Brexit-hatás

Címke: , , ,
Kategória: Aktuális

Az Egyesült Királyság EU-tagsága sosem volt „sima ügy”. Már a belépés sem ment egyszerűen, aztán jött a folyamatosan különutasság, 2016-ra viszont eljutottak oda, amire azért pár éve még nem sokan mertek volna fogadni.

Népszavazást tartottak az Egyesült Királyság EU-tagságáról, és már a közvélemény-kutatások alapján is komoly esélye volt a kilépésnek.

A britek sosem voltak egyszerű partnerek az uniós hatalmi huzavonában. Mindig sokkal kevesebb döntést akartak az unió kezébe adni, mint a németek, a franciák, vagy az olaszok – vagy ha már az unió kezébe kellett adni valamit, akkor egyszerűbben akarták volna megoldani, vagy ha az sem ment, legalább olcsóbban. Mindig kicsit kívülállóként nézték az uniót, és az EU pontosan attól félt, hogy ezt a hasznos kritikust veszíti el.

Most ez megtörténik, és minden bizonnyal hatással lesz úgy a kilépő, mind a bennmaradó országok sorsának alakulására. Bár a dolgot nem akarják elsietni; hiszen az egyik legnevesebb londoni ügyvédi iroda bevonásával jogi eljárás indult annak megakadályozására, hogy a brit kormány parlamenti döntés nélkül léptethesse ki Nagy-Britanniát az Európai Unióból.

Az EU-vezetés első reakciói, mindezek ellenére, enyhe fokú sértődésről, keménykedésről, a kilépési nyilatkozat sürgetéséről tanúskodnak, ami persze csak az amúgy sem túl acélos kormányzás kétségbeesett és erőtlen hozadékának tűnik… Egyelőre annyi biztos, hogy a bizonytalansági tényezők fokozódnak, tisztázásuk pedig nagyon időigényes folyamat.

Nem azonnal következik a rossz

A Brexit, vagyis Nagy-Britannia kilépése az unióból, ha valóban bekövetkezik, legalábbis rövid távon nem okoz jelentős változást a magyar mezőgazdaság támogatásában. Pedig a magyar gazdák ettől tartanak a legjobban, s így, még mielőtt utolérnék például a francia gazdák támogatási szintjét, el kell köszönni a gazdálkodást jelentősen segítő támogatásoktól. Hosszabb távon azonban súlyos következményekkel járhat a brit kilépés, ha ennek hozadékaként mégis kétsebességű lesz az unió. Ha drasztikus változások nem indulnak el, akkor az agrártámogatások rendszere 2021-ig elvileg nem változik meg, hiszen éppen a támogatási rendszer reformját sürgető ország távozik. Jó lenne tehát biztosra menni abban, hogy a Brexit miatt egyelőre nincs okuk aggodalomra – legalábbis a következő öt évben – a magyar gazdáknak. Jelenleg a hazai agrárkivitel 4-5%-a irányul a szigetországba, és – különösen az átmeneti, a kilépés feltételeit tisztázó időszakban – valószínűleg ezt sem fenyegeti veszély.Köztudott, hogy Nagy-Britannia az a nagy befizető ország, amely a legerőteljesebben szorgalmazta az uniós agrártámogatási rendszer reformját. Elsősorban úgy, hogy például eltörölték volna a területalapú támogatásokat, és a közösségi agrárpolitikában is a versenyorientált piaci termelés gyakorlatát vezették volna be. A brit elképzeléseket támogató hollandok, belgák, dánok – és hallgatólagosan még mások is – egy fontos szövetségesüket veszítik el a közös agrárpolitika (KAP) rendszerének átalakításában, így a francia-német „irányító kettősnek” könnyebb dolga lesz megtartani az eddigi támogatási szerkezetet. Ebből arra következtethetnénk, hogy a magyar agrártermelőknek – legalábbis rövid távon – nem kell drámai változásoktól tartaniuk.Azt azonban mindenképpen tudni kell, hogy a brit befizetések sem állnak le rögtön, hiszen a tárgyalások akár két évig is elhúzódhatnak, de ha kiapad a szigetországi forrás, azt a franciák és a németek hajlandó lesznek pótolni, mert nem akarnak a saját gazdáikkal szembekerülni. Ebből profitálhatnak a magyar termelők is. Az biztosnak tűnik, hogy 2021-ig a magyar agrárium az évi több százmilliárd forint értékű területalapú támogatást megkapja.

Igen ám, de meg tudja-e mondani ma valaki, hogy mi történik a jelenlegi uniós pénzügyi ciklus lejárta után? Abban már viszonylag nagy egyetértés alakult ki a meghatározó befizető országok között, hogy a következő ciklusban mindenképpen csökkenteni kell az agrártámogatásokra fordított összegeket. Ráadásul akkor már nem számolhatnak a harmadik legnagyobb nettó befizetővel, és kétséges, hogy a franciák és a németek a végtelenségig hajlandóak lesznek-e pótolni az elmaradó brit befizetéseket. Annál is inkább, mert a kétes jövőt sejtető migráció terhei is nyomják a vállukat, amelynek mértéke kiszámíthatatlan.

Csak a bizonytalanság biztos

A jelentős élelmiszer importőr angolok csökkenthetik a behozatalukat, akkor pedig fölöslegek keletkezhetnek az uniós piacon. Ez már nem lesz jó hír a magyar gazdáknak, mert lenyomhatja az egyébként sem magas mezőgazdasági árakat. Elsősorban azok a nagy agrártársaságok járhatnak rosszul, amelyek például gabonát exportálnak hozzáadott érték nélkül, alapanyagként. A Brexit nyomán Brüsszel kétségtelenül példát akar statuálni azzal is, hogy a kilépő Nagy-Britannia szigorú feltételekkel kereskedhetne az unióval, ráadásul a brit gazdáknak egy egységes agrárpiaccal kellene versenyezniük, egészen más körülmények között. Ennél is nagyobb veszélyt látnak a pesszimista elemzők abban, hogy ha az unió szétesik, és kialakul egy belső mag, amelybe azon országok tömörülhetnek, amelyek hajlandók elfogadni a „több Európát!” elvet. Erre az euróövezeti országoknak nagyobb esélyük van, vagyis például a V4-ekből Szlovákia akár faképnél is hagyhatja mostani szövetségeseit. Magyarország, aki brüsszeli megítélés szerint „csak” pénzt akar az uniótól, bizony akár a perifériára is szorulhat egy kiélezett helyzetben. Az egységes piac ugyan a kétsebességes unióban is megmaradhat, azt azonban ma még nem lehet megjósolni, hogy egy lefaragott agrártámogatással a magyar mezőgazdaság mennyire lesz versenyképes.

Ráadásul a támogatások elapadását követően teljesen új helyzet alakulhat ki régi-új szereplőkkel és pozíciókkal az agrárpiacon, amely felállás kimenetelét magyar szempontból megjósolni teljességgel lehetetlen…

Ismét jövőépítési terv következhet

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Brexit jelenségére utalva reményét fejezte ki, hogy Nagy-Britannia olyan kereskedelmi megállapodásokat köt majd az EU-val, annak tagállamaival, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar termékek továbbra is eljuthassanak erre a piacra. A magyar cégek elsősorban minőségi termékeket, például borokat, feldolgozott húsárut, édességeket szállítanak a szigetország piacára.

Kétségtelenül megállapítható, hogy meglehetősen bizarr helyzet alakult ki az Egyesült Királyságban a Brexit-szavazás következményeként. Egyelőre csak az első fejlemények adnak lehetőséget a találgatásokra, és még nagyon sok esemény várható, amíg az ügy nyugvópontra jut. A nyugtalanság már korábban is a levegőben volt, hiszen a brit gazdálkodók mindig is csepülték az EU bürokratikus agrárpolitikáját, ám most a kilépéssel nemcsak a támogatásokat és a bőséges kelet-európai szezonális munkaerőforrást veszítik el, hanem az uniós piacot is.

Az Európai Unióból való kilépés számos olyan területen okoz súlyos bizonytalanságot, ami létfontosságú a brit mezőgazdasági termelők számára – jelentette ki az Egyesült Királyság farmerszövetsége, a National Farmers’ Union (NFU), amely az elmúlt hetekben sorozatosan figyelmeztetett a lehetséges káros következményekre. A brit gazdálkodók eddig jelentős mennyiségű uniós támogatást kaptak – a Guardian szerint három éve az Egyesült Királyság teljes mezőgazdasági bevételének 68%-át tette ki a brüsszeli támogatás –, ugyanakkor London azt ígérte, deregulációval és nagyobb kormányzati hozzájárulással segítik a gazdákat a Brexitet követően.

A farmerszövetség egyik vezetője szerint a tagok joggal és sürgősen szeretnék tudni, a kilépés milyen konkrét hatással lesz vállalkozásukra, hogy minél hamarabb megkezdhessék az új helyzethez való alkalmazkodást. A szövetség július elsejére összehívott közgyűlése többek között arra keresi a választ, hogyan lehet elérni, hogy a legjobb feltételekkel jussanak be a brit mezőgazdasági termékek az EU piacára; hogyan tudják biztosítani a farmerek számára, hogy továbbra is fogadhassanak a betakarítás idejére szezonmunkásokat.

A brit gazdák számára tehát egyelőre nehéz elfogadni a népszavazás eredményét, hiszen egyértelmű vesztesek lesznek a következő években, amíg az útkeresés tart. Nem titok az sem, hogy a brit mezőgazdasági termelők többsége azt szeretné, ha Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradna. A kilépés ugyanis súlyos helyzetbe hozhatja az ágazat szereplőit, és az ország minden háztartásának több ezer font veszteséget jelentene.

Az ügy tehát forrásban van, nehéz megnyugodni a népszavazási döntést követően, különösen a közvetlenül érdekelt mezőgazdasági szektor résztvevőinek. Ugyan minden csoda három napig tart – a mondás szerint –, de a britek kiválása az EU-ból és a szálak elvarrása ezt az időtartamot most minden bizonnyal jócskán meghaladja…


Ez a cikk a MezőHír 2016/08 - augusztusii számában jelent meg.




%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-zp5

-=oOo=-