fbpx

Folyton-folyvást

Írta: Szerkesztőség - 2017 július 12.

Percre perc, napra nap, hétre hét, s az újesztendőként beköszöntött 2017-es év is szinte észrevétlen a delelőre ért. Ennek már fele sem tréfa, itt a nyár. Számos dolog adja ilyenkor az előrejelzést.

Június végére egyik napról a másikra besárgul az addig gabonával zöldített határ. Itt-ott már próbakóstolásra várják az árpatáblák az eddig pihenő kombájnokat. Csapadékhiányos időkben, mint napjainkban, az illetékesek kihirdetik a tűzrakási tilalmat. Szegedi otthonom kicsiny térségében pont e sorok írása előtt szakadt le az ég. Jégesővel „állítódott be” az elviselhetőbb klíma, röpke időre megszakítva a napközbeni 33 fokos nyári bemelegítést. Megbuggyant ugyan a kert, de a méretes tócsákat félórán belül elitta a régóta szomjazó föld. Mint mondják a napi csapadékot méricskélők, mifelénk szűken kalkulálva is vagy száz milliméter volt már a természet idei adóssága. Most itt valamicskét törlesztett. Kicsit odébb majd legközelebb, vagy csak egyszer majd kerít rá sort.

Mint ahogy a természet, a pénzügyi, piaci környezet is hasonló módon egyszer bőkezű, máskor fukar. Kicsit hosszabb távot mérlegelve olykor a csüggedés ütheti fel a fejét. Esetleg kimondatja a fájó végkövetkeztetést: a külső környezet diktálta hajszára egy-egy ágazatban, növény- vagy állatfajnál nem látszik más kiút, mint még többet termelni, vagy még kevesebb költséggel megúszni. A gabonatermesztésben is felfokozott mostanság e dilemma.

De most félre a gondokkal, a feladat adott. Az elvetett mag megérdemelt hozadékát a földet művelő most a legjobb tudása, szakértelme szerint, a legjobb időben, a lehetőségeit teljes mértékben kihasználva juttassa magtárba! De lássuk a konkrét előjeleket!

Kedvezőtlen előjelek

Az agrotrend.hu portál június közepi híradása szerint a csapadékhiány miatt 10-20 százalékkal kevesebb gabona teremhet az idén – mondta a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az MTI-nek. Vancsura József közölte: az országban átlagosan mintegy 100 milliméternyi csapadék hiányzik a talajból, és emiatt több helyen is – az aszályos területeken – már kényszerérés tapasztalható. Ha nem lesz hűvösebb és csapadékosabb az időjárás, több helyen már Péter-Pál napja előtt megkezdődhet az árpa betakarítása az országban – mondta.

Hozzátette: az őszi búza aratása a július 5. és 10. közötti időpont helyett már június végén megkezdődhet. Mindez azt jelentheti, hogy a múlt évi 5 millió tonnás össztermés 4 millió tonna körül lehet 2017-ben. Mindez nem befolyásolja a búza árát, az ugyanis a világpiacon dől el.

A búzatermelőknek a tavalyi tonnánként 40 ezer forintos átlagos ár mellett mintegy 50 százaléka volt veszteséges. Az elnök szerint az idén a búzatermelők 70-80 százaléka lehet veszteséges, ha az időjárás nem fordul kedvezőre. A búzatermesztőknek ugyanis ahhoz, hogy ne legyenek veszteségesek, és némi nyereség is keletkezzen, átlagosan 50 ezer forintos felvásárlási árra lenne szükségük tonnánként – tájékoztatott Vancsura József.

A föld mint érték

A napi gondok felvetése és a jövő távlatainak felméréséből adódó döntések néha ellentmondásosnak tűnhetnek. Ugyanezen, a fontos dolgokat szorgalmasan felsorakoztató portálon virított az én figyelmemet is felkeltő cím: Már ötmillió forintot is ér egy hektár termőföld.

„Van olyan magyar település, amelynek határában ötmillió forintot is megér már egy hektár termőföld. A települések föld toplistájának adatai szerint hatalmasak a különbségek, hiszen akad, ahol 700 ezer forintért is lehet kapni egy hektárt, miközben az országos átlag 1,4 millió forint.

A Debrecen melletti Ebes határában volt a legdrágább a föld, egy hektárjáért átlagban 5,1 millió forintot adtak – áll az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának összegzésében. A bank szakemberei csak olyan településeket vettek fel a referenciaárakat mutató listára, amelyek környékén legalább 1 000 hektár termőföld gazdát cserélt, így elkerülvén, hogy egy-egy kiugró ár eltorzítsa a valós árszintet.

A településenkénti ártérkép legforróbb helye Hajdú-Bihar után Csongrád és Békés megye, ahol több helyen is hektáronként 2 millió forint feletti referenciaárat mértek, de akadt ilyen ár Bács-Kiskunban és Győr-Moson-Sopron megyében is. A lista végén 700 ezer forintos árral Szeghalom, Tiszasüly, Besenyszög található. Az árak általában visszaigazolják a termőföldek aranykorona-értékét, hiszen a legdrágábbak jellemzően 30 aranykoronát felüli területek. Egy aranykorona átlagosan 40-50 ezer forint árnövekedést jelent.

Hollósi Dávid, az Agrár Kompetencia Központ vezetője szerint ugyan átlagosan 40 százalékos volt a földár növekedés a 2015-ös adatokhoz képest, de nyugat-európai helyzetet figyelembe véve még így sem állítható, hogy túl drága lenne a termőföld Magyarországon. Az árverések adatai alapján egy hektár föld átlagban 1,4 millió forintért kelt el, és a nyugat-európai árakat nézve lehet még tartalék ezekben az összegekben. Szerinte 2,5-3 millió forint az az átlagos árszint, ami már optimista feltételezéseket tükröz.

Az is emeli a föld értékét, ha minél nagyobb egybefüggő táblát lehet vásárolni; 50 hektár fölött ez már jelentős árnövelő tényező. Az aranykorona-értéken túl több tényező is befolyásolja az árakat. Ezek közé tartozik például az öntözhetőség, a gépesítettség foka, a vetőmagtermesztés lehetősége és a kedvező megközelítési, szállítási lehetőség.

Tavaly és idén megélénkült a termőföldforgalom a Földet a gazdáknak! program nyomán: 270 milliárd forint értében kelt el állami föld, 203 ezer hektár került magántulajdonba, ami a hazai szántóterület 4 százaléka.

Az alapok védelmében

A múltjukat és környezetüket tisztelők egyre szűkülő körében még napjainkban is erkölcsi szempont, hogy értékeinket, birtokolt javainkat illik legalább épségben megtartani. Ezzel egybevágó törekvést nagy örömmel továbbítok.

„A termőtalajok eddiginél fokozottabb védelmét kezdeményezi a magyar agrártárca az unióban, mert egyre több országban okoz gondot a talaj termőképességének csökkenése – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára sajtótájékoztatón.

Figyelmeztető jel, hogy talajaink termőképessége folyamatosan csökken. Kutatások szerint ez a csökkenés 40-50 százalékos is lehet az elmúlt 20-35 évet tekintve. Számos korábban szokásos talajerő-visszapótlási módszer eltűnt, vagy megváltozott, mint például a szerves trágya alkalmazása, vagy a bányászati ásványi anyagok alkalmazása a talaj tápanyag-visszapótlásában.

Pénzes Éva, a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének titkára arról beszélt, hogy Magyarország területének mintegy 50 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll. A szántóföldi művelésű területek több mint harmada, az ország területének negyede valamilyen mértékben már erodálódott. A talaj termőképességének megóvása azért szükséges, mert csak ez biztosítja a minőségi élelmiszerek előállítását; a talajminőség romásával romlik az élelmiszerek minősége is.”

Felszerszámozás

Az FM Sajtóirodájának itt idézett közlésében szereplő erősen pozitív adatok, nem tagadom, engem megleptek. A felszín és a mély problematikájának filozófiai vetületeit most ne feszegessük. Az adatokból leolvasható „pörgés” mégis valósnak értelmezhető, maximum elfér benne egy hullámvölgy, hullámhegy alapú torzító hatás is.

A KSH közlése szerint 2017 I. negyedévében a mezőgazdaság beruházásainak volumene (változatlan áras értéke) közel felével, 46,3 százalékkal bővült, összesen 64,5 milliárd forintot költöttek fejlesztésre a gazdálkodók. Ennek hátterében elsősorban a gépberuházások, azon belül is a traktorok, kombájnok, permetezőgépek növekvő beszerzése áll.

A mezőgazdaság növekvő beruházásait támasztják alá az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) gépforgalmazási adatai is. Az idei év első három hónapjában a gazdálkodók 31 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket, folyó áron 75 százalékkal nagyobb összegben, mint egy éve.