fbpx

Mik vagyunk, mik lehetnénk?

Írta: Szerkesztőség - 2015 október 13.

A tisztánlátás alapvető igénye a céltudatos embernek. A szántó-vetőnek már a vetés előtti talaj-előkészítéskor bevillan az agyába: vajon a fáradozását visszaigazolja-e majd a betakarítás utáni számvetés?

Árat, piacot előre tudni lehetetlen, sok-sok adatból, információból, saját korábbi tapasztalataiból kell összegyúrni valamiféle vezérfonalat.

Az időjárás jövőbeni „szándékát” sem könnyebb előre kifürkészni. Azért az embernek is van némi beleszólása a folyamatba, ugyanis a gazdaságos termesztés esélye már ott eldől, hogy sikerül-e tájhoz, tájegységhez, egyedi adottságaihoz illeszkedő növényfajt, fajtát, vetőmagot, technológiát választania. Minél közelebb a betakarítás ideje, annál pontosabb lehet a termésbecslés, de váratlan fordulatok még akkor is bekövetkezhetnek. Betakarítás közben (mondjuk szeptember közepén) viszont már jó az esélye a valóságot megközelítő prognózisnak.

Ez van

Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülését követően elmondta: a gazdálkodók a legnagyobb ütemben most a napraforgó betakarítását végzik; eddig az olajos növény magját a vetésterület 38 százalékáról vitték magtárba. A termésátlag megközelíti a 2,5 tonnát hektáronként, vagyis a becslések szerint mintegy 1,45 millió tonna napraforgó takarítanak be az idén, ami közel 90 százaléka a múlt évi 1,6 millió tonnának.

Az összes vetésterület mindössze 4 százalékán eddig betakarított kukorica termésátlaga hektáronként mintegy 5,3 tonna. Az előzetes számítások szerint az idén összesen mintegy 6,0 millió tonna kukoricára lehet számítani.

A kukorica idei vetésterülete 1,137 millió hektár, ami a múlt évi 93,2 százaléka. A várható hozam pedig a múlt évi 9,2 millió tonna) 64,2 százaléka. A forró nyári időjárás miatt mintegy 2 millió tonna termés hiányzik, ez jelentős, mintegy 80-100 milliárd forintos árbevétel-kiesést okoz a gazdálkodóknak – tette hozzá Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke ugyanitt, az MTI kérdésére.

Az államtitkár utalt arra, hogy a szója termesztését ösztönözni kívánják, ebből a fehérjenövényből ugyanis szeretnék, ha a lehető legtöbbet belföldön termesztenének meg a gazdálkodók, kiváltva a jórészt GMO-s importot. Az ösztönzés hatására a szója vetésterülete mintegy 80 százalékkal, 77 500 hektárra nőtt az idén. A szója betakarításával 4 ezer hektáron végeztek, ahol a termésátlag meghaladja a 2 tonnát.

Czerván György megemlítette: az őszi vetések magágykészítése folyamatos, az 1,612 millió hektár 26 százalékán végeztek a munkával.”

Kiaknázatlan lehetőségek

Az Agrotrend hírportálon leltem az index.hu „Magyarország 25 millió embert is elláthatna élelemmel” című cikkére, amelyből kiderül, hogy a mezőgazdaságról szólni nemcsak ilyen földközeli megközelítésből lehet. „Magyarország agárpotenciálja szerint akár 25 millió embert is el tudna látni élelmiszerrel a mostani 9,9 millió helyett, mondta Balázs Ervin, az MTA Agrártudományi Kutatóintézet főigazgatója.

Szerinte Magyarország nem teljesen használja ki a mezőgazdaságában rejlő lehetőségeket, beleértve az agrártudományi kutatások eredményeinek hasznosítását.

Az akadémikus felhívta a figyelmet arra a helyzeti előnyre, amelyet hazánk számára a gazdag termőtalaj és a bőséges víz jelent. Skandináviában például a gránitot csupán 3-4 centiméter vastagságban borító talajon gazdálkodnak, a félsivatagi-sivatagi éghajlatú Izraelben pedig az öntözésnek köszönhetően sikerült világhírű mezőgazdaságot kifejleszteni. Míg Izraelben évente 2 milliárd köbméter vizet használ a mezőgazdaság, az ipar és a lakosság, addig Magyarországon 5,6 milliárd köbmétert. Viszont a közel-keleti országban ennek 58, Magyarországon 5 százalékát fordítják mezőgazdasági célra, főként öntözésre, idézte a Világbank adatait Balázs Ervin.

A színvonalas kutatás nagyban elő tudja segíteni, hogy az ország versenyképesen jelenjen meg a nemzetközi agrárpiacon. Például az idei év nagyon jól alakult a gabona szempontjából: 5 tonna/hektár volt a termésátlag, és a termés minősége is jó. Ahhoz azonban, hogy ezt tartani tudjuk, új nemesítési stratégiák alkalmazására van szükség, a legkorszerűbb módszerek felhasználásával. A másik szempont az, hogy 2015-öt is a szélsőséges időjárás jellemezte, több rekordot döntött a hőmérséklet. Ilyen hőségek ugyan voltak az ötvenes években is, ám a nemesítési stratégiával és magával az agrotechnikával föl kell készülni arra, hogy miként tudjunk ilyen extrém körülmények között gazdálkodni.

Határ-eset

A melegedő klíma miatt néhány kártevő ugyan háttérbe szorul a földeken, de jönnek helyettük újak. Az elmúlt évtizedben száz új kórokozó jelent meg Magyarország növényvilágában, illetve az Európai Unióban. A Schengeni Egyezmény értelmében csak a külső határokon van növényvédelmi szolgálat, tehát ha a kórokozó egyszer valahol bekerült az unióba, akkor az egész területén elterjedhet.

Az idézet cikk a hatékonyságon, a lehetőségeink ésszerű, gazdasági szempontú kihasználását, fizetőképes keresleten alapuló fejlesztését forszírozza, villant fel egy optimumra épített jövőkép-variációt.

Az optimum megközelítésének egy igen fontos elemére leltem a Délmagyarország „Az egyiket locsolták, a másikat nem” cikkében, ahol értékes elemzés járja körül az öntözés gazdaságosságának alapvetéseit. Ennek aktualitását a jónak induló kukoricás évben a hirtelen fellépő szárazság és a hőségnapok, -hetek miatt elszállt remények adják most. Ugyanis az öntözési lehetőség megteremtése, s magának az öntözésnek a költsége jól számszerűsíthető, sommás összeg. Ha jelentős terméskülönbség van adott évben az öntözött és öntözetlen területek hozamaiban, akkor a termésbiztonság ily módon történő fenntartása kimondottan tetemes haszonnal jár. Ennek mértékét azonban globális világunkban a hazai termésmennyiségtől alig függő, a világtermést és készleteket kifejező kereslet és az azt tükröző tőzsdei árak határozzák meg.

Léteznek olyan évek (bár az időjárás szélsőségességének erősödésével egyre ritkábban), amikor a jó termést maga az anyatermészet produkálja. A cikk e szó szerint idézett részlete remek összefoglalást ad a kiindulópontnak is tekinthető valóságról.

„A magyarországi termőföldeken az öntözött terület aránya átlagban nem éri el az 5 százalékot. Csongrád megyében 6,4 százalék ez az arány, az unióban 13 százalék. A kormány 100 ezer hektárról 200 ezerre szeretné növelni az öntözött területek nagyságát. Körülbelül ennyi földet közvetlenül el is lehet érni öntözőcsatornával. Tavaly ezért megszületett a döntés: aki igényli, ahhoz ingyen eljuttatják a földje végéig az öntözővizet. Ám menet közben látszott, ez sem elég nagy segítség. Egyrészt azért, mert az ingyen vízből is az kaphat, aki vízjogi engedélyt igényel, ezt pedig nem lehet pár nap alatt elintézni. A csatornákat fenntartó vízgazdálkodási társulatok is tervezik a működésüket, így szeretik előre tudni, ki igényel vizet, ki nem. A gazda viszont vár, amíg teheti. Dupla termés 10 tonna fölött produkálnak az öntözött táblák. Azok ellenben, amelyik nem kaptak időben csapadékot vagy öntözővizet, jó, ha 5-6 tonnát teremnek. Tehát ha jól csinálja az ember, megéri öntözni.”

Áramlás

Ha megterem az a bizonyos takarmány, jó, ha minél többet használ fel belőle a hazai állattenyésztés.

„A kormányzat olyan célok elérését határozta meg a következő évekre, amelyek révén 2020-ig versenyképesebb, fenntarthatóbb lesz az ország mezőgazdasága, 500-600 milliárd forint áramlik majd az állattenyésztésbe, egyebek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, a védett, őshonos állatfajták megőrzésének támogatására, illetve az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére – fejtette ki Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke a IX. Kaposvári Állattenyésztési Napok megnyitóján, Kaposváron.

Az elnök úgy vélte, az országnak fel kell készülnie arra az időszakra is, amikor esetleg nem kap támogatást. Gyuricza Csaba beszélt arról is, hogy az egyetemek minősítésében az egyik legfontosabb szempont, hogy milyen kapcsolatot tart fenn az intézmény a gyakorlati élettel, az agrárgazdaság szereplőivel.