fbpx

MezőHír – 2015-08 – augusztus

Írta: Szerkesztőség - 2015 augusztus 10.

 

 

Kedves Olvasó!

A kalászosok és a repce betakarítása megtörtént, több írás is foglalkozik az idei szezon eredményeivel, tapasztalataival. Rövid bevezetőnkben ezért két másik témát tartottunk izgalmasnak.

Július hónapban a baromfi- és a sertéstartók nyílt levélben üzengettek egymásnak, ami nem teljesen szokványos módja a hatékony kommunikációnak és érdekérvényesítésnek. Először Erdélyi István, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. elnök-vezérigazgatója nyilatkozta, hogy a sertésszektort érintő 5 százalékos áfa-kulcs bevezetése értelmetlen, mert az a sertéságazat helyzetét nem javítja, és álláspontja szerint az áfa-csökkentésnek egyetlen hatása, hogy rontja a baromfiágazat pozícióját, ami miatt az ősszel reklám-, illetve marketingkampányt kívánnak indítani.

Ezzel szemben a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) a sertés tőkehús általános forgalmi adójának 5 százalékra csökkentését nem ágazati előnynek tekinti, hanem egyfajta lehetőségnek, hogy a többi élelmiszer-ágazatban is csökkenhessen az áfa.

A VHT a Gallicoop elnök-vezérigazgatójának címzett nyílt levélben emlékeztet: a szakmaközi szervezet továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy az élelmiszeripar ágazatainak együtt, és nem egymás ellen kell dolgozniuk. Több évvel korábban ugyanis közösen kezdeményezte és képviselte a tej és a baromfi terméktanácsokkal együtt a VHT is az 5 százalékos áfa-kulcs bevezetésének szükségességét az élelmiszeriparban.

Ezért a VHT szerint, ha a különböző élelmiszer-ipari ágazatok vezető szakemberei energiájukat nem az egymás elleni konkurenciaharcra fordítják, hanem közösen bizonyítják, hogy szükséges az 5 százalékos áfa-kulcs bevezetése a magyar élelmiszeripar egészében, akkor eredményt érhetnek el.

Más vizekre evezve; mivel a magyar lakosság jelentős hányada szenved pollenallergiában, fontos friss hír, hogy megkezdődött a parlagfűvel fertőzött területek légi felderítése. Idén a Belügyminisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium együttműködése alapján ezt az Országos Rendőr-főkapitányság helikoptereivel végzik, augusztus végéig.

Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnökhelyettese a börgöndpusztai repülőtéren tartott sajtótájékoztatón kiemelte: az évek óta tartó légi felderítéssel sikerült a gyomnövény további terjedését megakadályozni, és nem emelkedik tovább a magas pollenterhelés. Hozzátette, hogy a következő lépést a földhasználóknak kell megtenniük, és el kell jutnia a lakosságnak odáig, hogy parlagfüvet látva azt kihúzza a földből.

Az elnökhelyettes megjegyezte, hogy a parlagfű nemcsak a legallergénebb növény, hanem gyomnövényként a legnagyobb területet foglalja el kultúrnövények elől, és így kárt, mérhető termésveszteséget okoz a mezőgazdaságnak. A gyomnövény elsősorban a lazább homokos talajokat kedveli, ezért főként Bács-Kiskun, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében gyakori az előfordulása.

Irreális cél a parlagfű teljes kiirtása, ezért inkább olyan mértékben kell visszaszorítani, ami az allergiások és a mezőgazdaság számára is elfogadható. A virágbimbós állapotú parlagfűvel fertőzött területek esetén a növény- és talajvédelmi hatóságok rendelik el a közérdekű védekezést, a kényszerkaszálást, később pedig a terület legális használója ellen eljárást indítanak és megbírságolják.

Szalkai Gábor, a szaktárca főosztályvezető-helyettese szerint már öt éve hajtanak végre helikopteres felderítést, amivel rövid idő alatt olyan területeket is elérnek, amelyek földi úton nem közelíthetőek meg. Az ország bármely megyéjében végezhetnek légi felderítést egészen augusztus 26-ig. A földi bejárás július 1-jétől a vegetációs időszak befejeződéséig, október végéig tart.

S bár az európai uniós országok közül Magyarország a legfertőzöttebb, a parlagfű Ukrajnában, Romániában és Szerbiában is nagyon elterjedt, így ezek az országok is jelentős mértékben hozzájárulnak Magyarország levegőjében a pollenkoncentráció emelkedéséhez.

Üdvözlettel:Fodor Mihály főszerkesztő