Hyvido – hibridárpa-technológia a világon elsőként, a Syngentától
A kalászosok termesztése i. e. 10 000 körül kezdődött; a növény nemesítése végigkísérte az emberiség történelmét, egészen napjainkig. Az 1850-es évektől jelentek meg a tudatos ivaros úton keresztezők; módszerük a kiválogatás volt, majd a 19. század második felében alakult ki a széleskörű, tudatos növénynemesítés szerte Európában és az USA-ban.
A 20. század második felére kialakult az a fajtaválaszték, amelyik lehetővé tette az áttérést az extenzív termesztésről az intenzívre. Az 1910-es években pedig felfedezték a heterózishatást az idegentermékenyülő növényeknél, és ezzel elkezdődik az USA-ban a kukorica hibridnemesítése.
Az I. világháború után a genetika ugrásszerű fejlődésnek indult, de a nemesítés fő módszere a keresztezéses nemesítés maradt. Az élelmiszeripar fokozódó keresletére új módszereket kerestek, a nagyobb hozam elérését néhányan a hibridizáció nyújtotta heterózishatás kiaknázásában remélték. A hibridbúza-nemesítés az USA-ban már az 1930-as években elkezdődött, majd a 60-as években, Franciaországban folytatódott. Az első búzahibridet 1985-ben regisztrálták Franciaországban.
A Syngenta hibridárpa-nemesítői programjának célkitűzése a hektáronként betakarított termés növelése mellett egy jó alkalmazkodóképességgel bíró, időjárási szélsőségeket jól toleráló ősziárpa-szortiment kialakítása volt. A Syngenta hibridárpa programja (Hyvido) az 1990-es évek elején indult az első szülővonalak kialakításával az Arizonai Egyetemen, ezt az angliai nemesítés követte.
2002-ben Angliában regisztrálták ez első árpahibridet, Colossos néven, két év múlva az első eladások is megtörténtek a szigetországban. 2008-ban Németországban regisztrálták a Zoom nevű hibridet, majd 2012-ben az EU több országában is sikeresen bevezetésre kerültek a Syngenta hibridárpái, amelyeket összesítve Hyvido hibridizációs technológia néven ismerünk.
Az őszi árpa hibridizációjában jelentős különbséget találunk a hibridbúzáéhoz képest. Míg búzák esetében napjainkban kémiai úton történik a hímsterilitás kialakítása, az árpánál ezt vegyszeres kezelés nélkül (zöld módon), genetikai úton sikerült elérni, citoplazmatikus hímsterilitással. A Syngenta Hyvido programjának nemesítőtelepei szerte Európában: Angliában, Franciaországban, Németországban és Dél-Oroszországban találhatóak, ahol számos nemesítési irányt találunk – míg a délnyugat-európai helyszíneken a szárazságtűrés, a koraiság a meghatározó, addig a kelet-európai állomásokon a télállóság kap különös figyelmet.
A Hyvido hibrid őszi árpákat azoknak a gazdálkodóknak a figyelmébe ajánljuk, akik kompromisszumot nem ismerve még nagyobb hozamot szeretnének elérni a területükön. A Syngenta világelső a kalászos vetőmag-piacon minden kontinensen, a világ 124 országban megtalálható. A jelentős számú, 25 kutató-fejlesztő központ és a közel 300 elismert genotípus biztosítja, hogy a világ minden pontján a termesztési feltételeknek és a piaci igényeknek legmegfelelőbb kalászos vetőmag legyen elérhető a Syngenta kalászos-portfóliójából.
Többéves magyarországi vizsgálatban bizonyította kiváló adaptációs képességét a 2015 őszén Magyarországon elsőként bevezetésre kerülő Jallon nevű őszi hibridárpa, amely 500e szemes zsákokban (4 zsák=1 ha) kiszerelve, CelesTop-os csávázással kerül forgalomba.
Jallon: hibridárpa – nagyobb termés és alkalmazkodóképesség
A hibridárpák heterózis előnye nem egyedül a reproduktív (termőképesség) heterózisban jut kifejezésre. A szomatikus heterózis erőteljesebb kezdeti fejlődésben jelentkezik, így a hibridek vetésideje jóval rugalmasabb, mint a fajtáké. Ezenfelül gyorsabb a tavaszi újrafejlődésük, regenerációjuk, bokrosodó képességük. Ajánlott vetőmagdózis: 200 szem/m2.
Három év magyarországi tapasztalat alapján a Jallon adaptív heterózisa jobb szárazságtűrésben, stressztűrésben is megnyilvánul. Középkorai, hatsoros hibrid, amely minden termőhelyre, így a könnyebb talajokra is ajánlott. Termésének jó beltartalma, könnyű darálhatósága és feldolgozhatósága a saját takarmányt előállítók számára is népszerűvé teszi.
Kiváló termőképességét hibridspecifikus termesztéstechnológia és protokoll mellett nyújtja, amely magában foglalja a tápanyagellátás specifikusságát (osztott N-kijuttatás), szárszilárdítás és fungicidhasználatát is. Takarmányárpa, betegség-ellenállósága közepes, növényvédelmi technológiát illetően a levélszárító betegségekkel szemben gombaölő szeres védekezés javasolt.
A tavalyi évben az országot 99 lokációval reprezentáló demonstrációs kísérletekben a Hyvido hibridárpák minden esetben többlethozamot értek el a konvencionális fajtákkal szemben, esetenként akár hektáronkénti 1,8 tonnás mennyiséggel is felülmúlva azok hozamát. Átlagosan ezekben a kísérletekben 19% plusz betakarított szemtermést produkáltak az üzemi fajtákhoz képest.
Néhány példa:
- Hahót, Zala megye:
Hyvido 8,1 t, üzemi árpafajta 7,4 t. - Töltéstava, Győr-Moson-Sopron megye:
Hyvido 7,84 t, üzemi árpafajta 6,31 t. - Marcalgergelyi, Veszprém megye:
Hyvido 7,58 t, üzemi árpafajta 5,78 t. - Mosonszolnok, Győr-Moson-Sopron megye:
Hyvido 7,5 t, üzemi árpafajta 5,7 t. - Karcag, Jász-Nagykun-Szolnok megye:
Hyvido 9,81 t, üzemi hagyományos fajta 8,06 t.
Termesztéstechnológiai javaslat: mit kell tennünk, hogy kihozzuk a maximumot a hibridárpánkból?
A hibridárpa erőteljes és mélyre hatoló, robusztus gyökérzete biztosítja a kedvezőtlenebb, aszályos, stresszes körülmények között a megfelelő víz- és tápanyagfelvételt. Mivel a hibridárpa fizikai és fiziológiai tulajdonságaiban eltér az átlagos fajtáktól, termesztéstechnológiájának sarkalatos pontjai vannak. Ezeknek a betartása biztosítja a hibridárpában rejlő genetikai potenciál minél hatékonyabb kihasználását.
Vetés
Időpontja: ideális esetben szeptember végén, legkésőbb október első napjaiban. Vetésmélysége 2-3 cm.
A hibridspecifikus őszi árpa termesztéstechnológia egyik alappillére a tavaszi differenciált (osztott) N-hatóanyag kijuttatása. Ez azt jelenti, hogy a szokásos fajtákhoz képest, a N-kijuttatás ideje és a kijuttatandó műtrágyázási dózisok a növény fenológiai időpontját tekintve eltérnek.
Műtrágyázás
A javasolt kijuttatási időpontok és dózisok a következőek:
Ősszel: a termőterületnek megfelelő mennyiségű alaptrágya (N:P:K) kijuttatása.
Tavasszal: az összesen 140 kg N hatóanyag biztosítása, kétszeri kijuttatással.
Az összes mennyiség:
- 30-50%-át kb. február végén (BBCH 21-25), a bokrosodás kezdete előtt;
- 50-70%-át kb. április elején (BBCH 31-32), a szárbaszökkenéskor.
Javasolt a N-műtrágyák közül a könnyen felvehető 27 N%-os műtrágyák alkalmazása; a karbamid 46 N% kijuttatása kerülendő.
Növényvédelem
Gyomirtás: Az alacsony vetőmagnorma és a korai vetés miatt feltétlenül ajánlott az őszi gyomirtás, amit a Logran 20 WG 70-75 g/ha dózisával oldhatunk meg.
Posztemergens gyomirtására, magról kelő egyszikű és kétszikű gyomok ellen az állomány háromleveles állapotától a zászlóslevél megjelenéséig Axial One 0,75-1,3 l/ha adagban (a gyomosodás mértékétől függően) jelent megoldást. A Lintur 70 WG a legfontosabb kétszikű gabona-gyomnövények ellen jó hatást biztosít, a kamillaféléket, mezei acatot, ragadós galajt is beleértve.
Gombabetegségek elleni védelem és szárszilárdítás: Az első szárcsomó megjelenésekor, akár gyomirtással egy menetben, fungicides védekezés, illetve szárszilárdítás AmistarXtra vagy Seguris 1 l/ha+Moddus 0,6 l/ ha dózisban ajánlott, egy menetben, vagy külön-külön kijuttatva.
Az Amistar Xtra vagy Seguris fungicidek használatával számíthatunk azok hosszú hatástartamára, kihasználhatjuk a készítmények rendkívüli élettani hatását, amelynek köszönhetően javul a növények stressztűrése, betegségmentes állomány esetén is kiemelkedő termésnövekedést biztosítanak.
A megfelelő szárszilárdításra különösen nagy hangsúlyt kell fektetni az őszi hibridárpa termesztéstechnológiájában nemcsak a nagyméretű kalászok okozta megdőlés veszélye miatt, hanem azért is, mert a Moddus direkt termésnövelő hatása hozzájárul a hibridárpa magas termésszintjéhez. A Moddus a szárbaindulás után is képes az ízközök rövidítésére és a szár erősítésére, valamint a kijuttatott N hatóanyag felvételét is pozitívan befolyásolja.
Erős fertőzési nyomás esetén a zászlóslevél kiterülése és a virágzás között kijuttatott 1,5 l/ha Cherokee, hosszú hatástartama révén biztos alapot ad a fuzárium és a zászlóslevelet veszélyeztető gombafertőzések elleni védelemben.
Rovarkártevők elleni védelem:
Karate Zeon 5 CS 0,2 l/ha alkalmazásával – a mikrokapszulázott formuláció által biztosított tartamhatás révén – hatékonyan léphetünk fel az őszi árpa rovarkártevői ellen.
Sikeres termesztést kívánunk!
Asbóth András szántóföldi technológus
Harmat Ákos termékmenedzser
