Hol tart a sertésprogram?

Címke: , ,
Kategória: Sertés

Mint ismeretes, 2012 második felében Magyarországon, hosszú vajúdás után megszületett a sertésprogram, vagyis az a sertésstratégia, amelynek célja, hogy a hazai sertésállomány két évtized óta zuhanó trendjét megfordítsa, és ezzel az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyát is mielőbb visszaállítsa.

A sertéságazati vertikum sok sebből vérzett már, így újrafelépítését, korszerű piaci mederbe terelését, hatékony működőképességének megteremtését a szaktárca álláspontja szerint is csak komplexen, a tenyésztésben, a tartásban, az élelmiszer-feldolgozásban, valamint a kereskedelemben zajló folyamatok, lehetőségek és feladatok együttes kezelésével lehet menedzselni.

A kormány sertésprogramjának célja többek között az is, hogy a gazdálkodótól a fogyasztóig mindenkit megszólítson, a sertéstartási és -fogyasztási kedvet egyaránt növelje. Ehhez szorosan kapcsolódva, a közösségi marketingforrásokat is bevonva vezette be a Földművelésügyi Minisztérium a Kiváló Minőségű Sertéshús védjegyet, amelynek célja felkelteni az érdeklődést a magyar és külföldi vásárlókban az egyedi minőségű, védjeggyel bíró sertéstermékek iránt. Nem mellékesen pedig Magyarország nem maradhat ki abból a sertésvertikumi konjunktúrából, amely a világban tapasztalható.

A fejlődő országokban ugyanis az életszínvonal emelkedésével a húsfogyasztás is növekedésnek indult, ami jó hír a sertéstartóknak. 2020-ig évi közel 2%-os termelés- és fogyasztásnövekedés várható a sertéságazatban a világon. Az előrejelzések szerint a globális fogyasztás a következő 15 évben további évente fejenként 10 kilogrammal nő, főleg Ázsiában és Dél-Amerikában. Jelenleg a fejlett országokban 65 kg/fő, a fejlődő országokban 27 kg/fő a fogyasztás.

Mi okozta az ágazat mélyrepülését?

Senki nem vitathatja, hogy Magyarország adottságai és a termelők szakmai tudása, tapasztalata kiválóak a mezőgazdasági termelésre. Európa kukoricaövezeteként is emlegetik azóta hazánkat, amióta a csatlakozást követően hatalmas intervenciós kukoricakészlettel „köszöntünk be”, és keltettünk némi zavart az uniós készletezési rendszerben.

A nagy mennyiségben és magas színvonalon termelt takarmánynövényekre emberemlékezet óta ráépült egy megújuló tenyésztési koncepcióval és nagy hízókibocsátással bíró sertéságazat, amely érthetetlen módon egyszer csak hanyatlani kezdett. Ezt a hanyatlást egy ideig senki nem is akarta, majd később már nem tudta megállítani. Odáig fajultak a dolgok, hogy a hazai tenyésztési munka szinte kivérzett, a sertéstartás pedig mélypontra jutott, és az állomány létszáma 3 millió alá esett.

Az okokat sokan, sok helyen elemezték már, és nyilvánvalóvá vált, hogy ez a meggyengült ágazat kínálta a lehetőséget/alkalmat a fekete- és szürkegazdaság egyre szemtelenebb terjeszkedése számára, valamint a külföldiek is egyre inkább igyekeztek betenni lábukat abba a „megnyílt ajtórésbe”, amely üzleti érdekeiknek nagyon megfelelt.

A felelős magyar szakmai irányítás részéről tovább várni tehát már nem lehetett, hiszen a hazai sertéstenyésztési és -tartási tradíció forgott kockán, amikor a sertésstratégia végre életbe lépett. Időszerűségéhez nem fért kétség, hiszen az ország állattenyésztő szakmai közössége mellett a növénytermesztők is felzárkóztak a program mögé, hiszen a jobb évjáratokban komoly gondokat okozott a termény értékesítése. A sertéságazat ugyanis köztudottan a legnagyobb abrakfogyasztó, amely szektornak a felkarolása tehát az egész magyar mezőgazdaság és az ország érdeke is. Mindezek figyelembe vételével örvendetes, hogy hosszú idő után végre sikerült megállítani a hazai sertéslétszám csökkenését, sőt 2013 és 2014 között mintegy 131 000 egyeddel bővült a hazai állomány.

Stagnálás után végre kis előrelépés

A sertéságazatban a látványosabb tenyésztési és tartási gyakorlat mellett fontos az átlátható és kiszámítható belső piac, amelynek felpezsdítése érdekében a termelői, feldolgozói és kereskedelmi együttműködési rendszerek fejlesztése, illetve a mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás finanszírozását biztosító pénzügyi eszközök továbbfejlesztése nélkülözhetetlen feladat. A sikerhez azonban elengedhetetlen az aktív agrárdiplomáciai tevékenység a külpiacokon, valamint a mezőgazdasági termékek értékesítésének összehangolt európai uniós és hazai forrású ösztönzése.

Legfontosabb talán mégis a hazai érdek előtérbe helyezése, amellyel kapcsolatosan nagyon sok a teendő. Az elmúlt két évtizedben felbomlott a hazai mezőgazdasági termelés egyensúlya, amennyiben az állattenyésztés részaránya a korábbi 50%-ról cca. 30%-ra csökkent. A visszaesés érzékenyen érintette a sertéságazatot is: az állomány 10 év alatt 5 millióról a már jelzett 3 millió alá süllyedt.

Ez alatt az időszak alatt a sertéságazat korábbi nettó exportőr helyzete megfordult, jelentőssé vált az országba áramló import, úgy élőállat, mint hús formájában. A behozatal évente átlagosan 2-2,5 millió darab élőállattal egyenértékű, ami önmagában is mutatja a sertésállomány növelésének szükségességét és fontosságát. Ezt ismerte fel a kormány is, és a 2012-ben meghirdetett a sertésstratégiával a hazai állomány csökkenésének megállításán túl, célként jelölte meg záros határidőn belül a sertéslétszám megkétszerezését.

Fontos és gyakorlatias lépés volt 2014. január 1-jével a sertés termékpálya „elején” az 5%-os ÁFA-kulcs bevezetése. A meghatározó agrárágazatoknak, mint a tej-, baromfi- és sertéshúságazatnak beérett az a több éves harca, amely a 27%-os ÁFA-szint csökkentését követelte. Ez a nagyságrend nemcsak jelentős versenyhátrányt okozó mérték, de egyben melegágya volt a feketegazdaság kialakulásának és növekedésének is. A feketegazdaság, illetve a feketekereskedelem mértéke a szakemberek becslése szerint a sertéságazatban a legmagasabb volt, azaz a 45-50%-os részesedést is elérhette.

Az ágazat növekedési lehetőségét kormányzati intézkedések, illetve továbbra is a nemzeti támogatások alapozzák meg:

Az EU Bizottság 2018. december 31-ig jóváhagyta a sertés állatjóléti támogatást, amelynek összege most a tárgyévben 8,5 Mrd Ft. Továbbra is életben marad az a jogszabály, miszerint az I-III. negyedévi támogatások a tárgyévben kifizetésre kerülnek.

Az állatbetegségek megelőzéséhez és leküzdéséhez kapcsolódóan a sertéságazat 2014-ben 5 Mrd Ft támogatásban részesülhetett.

Az állati hulla megsemmisítés, ártalmatlanítás támogatása a sertéságazatban 2 Md Ft támogatási keretet jelent.

A támogatásokkal kapcsolatban az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár április elején megerősítette, hogy a kormány az idén többletforrást biztosít az ágazat számára. A múlt évben is biztosított sertésjóléti támogatáson felül az idei évtől indul a tenyészkoca állatjóléti támogatás, amelynek összege 8,6 milliárd forint, így a sertéságazat 2015-től több mint 17 milliárd forint közvetlen támogatást kap nemzeti forrásból. Ez a sertéstartók munkájának jelentős elismerése, hiszen a keretösszeg kocánként maximálisan 38 580 forintos támogatásával számolva összesen 222 000 kocánál jelent közvetlen támogatást. A tárcának a sertésprogramnál sikerült úgy előkészíteni a javaslatot Brüsszel felé, hogy 2016-tól akár 20%-kal, 10 milliárd 340 millió forintra is növelhető legyen a keretösszeg. Így 2016-tól akár 268 000 kocára juthat a 38 580 forintos támogatás.

Az állatállomány növelése persze csak akkor reális célkitűzés, ha biztonságos piaci háttér áll rendelkezésre. A magyar húsipar a legnagyobb piacvesztést mégis a hazai piacon szenvedte el. A cél tehát elsősorban ennek visszaszerzése, az olcsó importkínálattal való eredményes küzdelem elindítása!

Nemzetközi akadályozó tényezők

2014 elején az afrikai sertéspestisre való hivatkozással Oroszország beviteli tilalmat hirdetett meg, és az év eddig eltelt időszakában nem is történt szállítás az orosz piacra. Ez a sertésszektor vonatkozásában az Európai Unió egészét vizsgálva 800 000 tonna sertéshús exportjának felfüggesztését jelenti, amelynek értéke 1,4 milliárd €-ra tehető. Az innen kieső sertéshús cca. 10 millió darab sertésnek felel meg, ami kétszerese Magyarország éves sertésvágásának.

A legnagyobb szállító Dánia, Hollandia, Németország, Lengyelország, Franciaország és Spanyolország. A magyar húsipar kivitelének kis része irányult erre a piacra. Exportunk legnagyobb piaca az EU, ezen belül elsősorban Olaszország, Spanyolország, valamint Ázsia, nevezetesen Dél-Korea és Japán. Tehát az orosz embargó közvetlenül csak kis mértékben érinti a magyar sertéságazatot. Közvetett hatása azonban hihetetlen károkat okozhat; itt elsősorban az EU belső piacán kialakuló túlkínálat zavaró, ami elsősorban árcsökkenésben nyilvánul meg.

A magyar sertésfelvásárlási árak tendenciájában követik – mindig is követték – az EU-árak alakulását, ezen belül is a német árak az irányadók. Az EU egészében a sertésszektor azonban az embargót követően sem részesült semmilyen támogatásban, míg más ágazatok esetében több lépés is történt.

Hazai viszonylatban a magyar gazdasági szereplők versenyképességét kell nemcsak megtartani, hanem érezhetően növelni. Egyik legfontosabb eszköze ennek az 5%-os ÁFA kiterjesztése a termékpálya egészére, a fogyasztókig bezárólag. Ezzel nemcsak az import növekedésének lehet gátat szabni, hanem megkezdődhet a gazdaság fehéredése, a legális piaci szereplők megsegítése.

Kiváló Minőségű Sertéshús védjegy

A sertésstratégia nemcsak mennyiségi előrelépést foglal magában, hanem ezt összeköti a minőség elvárások fokozásával. A szaktárca 2013 őszén döntött a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy és terméktanúsítási rendszer létrehozásáról, amelynek kidolgozásával, bevezetésével és működtetésével a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot bízta meg.

A védjegy bevezetésének célja, hogy a tisztességes piaci verseny fenntartása mellett, a kiváló minőségű sertéshús, illetve az abból készült termékek előállítóinak pozitív megkülönböztetésével felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét erre a magyar specialitásra, ezzel is ösztönözve a sertéshús hazai fogyasztását. „Kiváló Minőségű Sertéshúsnak a Magyarországon született, GMO-mentes kukorica és egyéb szemesgabona-alapú – az EU által engedélyezett – takarmány-összetevőket tartalmazó takarmánnyal etetett vágott állat húsa minősíthető. A nem növényi eredetű összetevők aránya a takarmányban nem lehet nagyobb 5%-nál.”

Jelenleg már közel 40 állattartó telep, 15 vágó- és feldolgozóüzem és 20 kiskereskedelmi egység szerezte meg a KMS védjegy használati jogát.

Összességében tehát megállapítható, hogy a hazai sertéságazati stratégia helyes irányt szabott az ágazat fejlesztése számára, és egyben igyekszik folyamatosan megteremteni azokat az anyagi feltételeket, amelyek a végrehajtást segítik. Termelők, állattartók egyaránt üdvözlik a változásokat, hiszen a növénytermesztés-állattenyésztés már említett egyensúlyának javulását is remélik az intézkedések hozadékától.

A sertésállomány gyarapodásának ütemét, a feldolgozás és a piac jobb teljesítményének tetten érhetőségét még sokan kifogásolják. Be kell azonban látni, hogy a politikai akarat ehhez a munkához kevés, a sorok rendezése, az állomány módszeres és szakmailag következetes gyarapodásának alakítása nagyon időigényes folyamat. Közel húsz év felelőtlen ágazati tetteiért nem lehet felelőssé tenni azokat a szakembereket, vezetőket, akiknek keze nyomán most esetleg a vártnál lassabban épül fel újra a sertéságazat. Egy egészen más közgazdasági és piaci miliőben kell építkezni, nem mellékesen pedig olyan versenyhelyzetben, amely korábban ismeretlen volt.

Persze, a sertéságazat megpezsdülése egyelőre a falvakban, a porták gazdasági udvaraiban még nem hozott változást. A megmaradt sertésólak még üresek, mert a magyar „háztáji sertéstartást” nem lesz egyszerű újraéleszteni. A falun élők, a gazdaérzelműek nem hisznek már másnak, csak a saját szemüknek és zsebüknek. Meg kell teremteni tehát a sertéstartás jövedelmezőségét, hogy a nagyüzemben és a háztájiban is megérje sertést tartani. Ha a tenyésztési munka és nagyüzemi sertéstartás még nagyobb lendületet vesz, akkor talán visszaszivárog a falusi portákra is a sertés, és megindulhat az igazán állatszerető elkötelezettek körében a saját részre vagy a piacra hízlalás…


Ez a cikk a MezőHír 2015/05 - májusi számában jelent meg.




%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-yWx

-=oOo=-