A mangalicatenyésztés aktuális kérdései

Címke:
Kategória: Sertés

A mangalica sertés a magyar állattenyésztés kitüntetett fajtája. Ma a világ bármely pontján ismerik, különösen a gasztronómiával foglalkozó szakemberek dicsérik.

Az őshonos állatfajták megmentéséért, a háziállatfajok biodiverzitásáért dolgozó szakemberek is — legújabb kori története alapján — példaként említik a mangalicát. Története 250 évéből az első száz év a fajta kialakulásával és konszolidálásával telt el. Az 1850 és 1940 közötti időszakban nemcsak meghatározó fajtája volt a magyar állattenyésztésnek, hanem termékei révén egész Európa ismerte és fogyasztotta.

A nagyüzemi, illetve iparszerű állattenyésztés elmúlt fél évszázados időszakát — amikor a sertésfajták és hibridek naturális hozamai 100%-kal növekedtek — a mangalica a kihalás szélére kerülve élte túl. Minek tulajdonítható a fajta élni akarása?

szőke mangalica

Néhány megszállott kutató, sikereket remélő befektetők, pár száz a múltunkat tisztelő, az iránt érdeklődő gazdálkodó család becsvágya említhető, mint akik a mangalicafajta körül bábáskodtak az elmúlt 20 évben. Ez fontos tény. Nélkülük kihalt volna a mangalica. Jelentős a magyar kormány és más hatóságoknak a fajta melletti kiállása és anyagi támogatása is. Szintén pótolhatatlan a Pick Szeged Zrt. fajta iránti érdeklődése, prémium termékek gyártása német és amerikai, vagy alapanyagként spanyol és japán piacokra. Ennek is köszönhető — a fajta képességei mellett –, hogy ma Amerika luxus éttermeiben és Tokió több száz felsőbb osztályú éttermében rendelhetnek mangalicából készült ételeket az oda betérő vendégek.

A mangalica ismertsége a világban ma legalább akkora, mint 100 évvel ezelőtt, a fénykorában volt. Tenyészteni is akarják, és tenyésztik is szerte Európában, az USA-ban, Kanadában, sőt még Távol-Keleten is.

Mit tett, és mi a hivatalos tenyésztőszervezet feladata a mangalica génmegőrzésével, tenyésztésével és piacra jutása segítésével kapcsolatban?

Megalakulásától kezdve az egyesület fő feladata:

  • a mangalicalétszám növelése,
  • a genetikai veszteségek minimalizálása,
  • a kis egyedszámú vonalak megmentése,
  • új vonalak kialakítása vagy felkutatása,
  • a tenyésztési piramis kialakítása és betartatása,
  • a több mint 120 tenyészet egységes minősítése,
  • a kannevelés központosításával egy időben a genetikai alap kiszélesítése,
  • a vonalak hízási és vágási teljesítményének feltárása,
  • a kanoknál a küllem mellett a teljesítmény alapon történő szelekció bevezetése,
  • a vonalak teljesítményének feltárása és homogenizálása.

Cél: a mangalicasertés fenntartása az utókor számára. Ez csak úgy lehetséges, ha a mangalicatenyészetek legalább önfenntartóak, azaz gazdaságos termelésre képesek. A törzskönyvi ellenőrzés alatt álló kocalétszám változását az 1. táblázat tartalmazza.

Magyarországon a törzskönyvezett és a nem ellenőrzött mangalica vágósertés összlétszáma 100 ezer db körüli. Ez a létszám a következő 10 év alatt a Kárpát-medencei integrációban a kétszeresére növekedhet. Az így becsült érték sem magas, mert ha a spanyol lélekszámhoz és a sertésállományhoz viszonyítjuk az iberico sertés létszámát és arányát, akkor a mangalica létszáma a becsült érték többszöröse is lehetne.

A létszámvesztéssel együtt nagyon súlyos genetikai veszteség érte a mangalicát 1950 és 1990 között. A három fajtában valaha élt 56 vonal közül 27 élő vonalunk van. A veszteség tehát 52%. A szőke vonalak száma 25-ről 9-re, a fecskehasú vonalak száma 18-ról 11-re, míg a vörös vonalak száma 13-ról 7-re csökkent.

Több mint egy évtizede dolgozunk a fajtákon belül a mangalica vonalak genetikai egyensúlyának megőrzésén és a veszélybe kerültek megmentésén. A mangalica törzskönyv zárttá nyilvánítása után 2003-ban 3 096, 2013-ban pedig 7 327 törzskoca, valamint 260 és 300 tenyészkan adatait feldolgozva megjelentettük a mangalica törzskönyvet magyar és angol nyelven.

2004-ben kidolgoztuk a több mint 120 tenyészet egységes szempontok alapján történő minősítését, és elvégeztük az akkori (első) besorolását.

A minősítés az alábbi szempontok alapján történt:

  • a veszélyeztetettségi szint (alapja a fajtába vagy a vonalba tartozó nőivarú tenyészegyedek száma),
  • a tartási feltételek,
  • a takarmányozási feltételek,
  • a telepet vezető személy megfelelősége és
  • az adatszolgáltatási munka színvonala.

2005-ben és 2010-ben az őshonos állatfajtáknak meghirdetett génmegőrzési pályázatába a tenyészetek besorolását az előzőekben kapott eredmények alapján végeztük, ahol 80 tenyésztő 5 000 kocával vett részt.

Az egyesület vezetősége 2011-től központosított kannevelést vezetett be, aminek előnye a genetikai alap kiszélesítése. Így évente 30-40 tenyésztő 40-50 kannal és kanonként 2-2 db féltestvér utóddal kapcsolódik be a két telephelyen folytatott kannevelési és teljesítmény-ellenőrzési programba, ami 25-30 kg-tól 100-120 kg élősúlyig tart. A kansüldők sorsáról, tenyésztésbe állításáról többszöri (havi) súlymérés és küllemi bírálat alapján dönt a szakmai vezetés.

A központi kannevelés előnye, hogy az azonos tartási és takarmányozási körülmények közötti teljesítménykülönbségekre fény derül. A kansüldők kiválasztásánál, az új vonal kijelölésénél a jövőben figyelembe vesszük:

  • a növekedésbeli különbségeket,
  • az alomszámot,
  • a vitalitást, illetve a malac mortalitást,
  • a vonalak között Nei-féle genetikai távolságot és
  • a vonalankénti egyedek számát.

A közeli jövő nem kis feladata lesz adatokat gyűjteni az egymást követő vonalak kombinálódó képességéről (szaporaság és mortalitás terén). Tenyészkan jelölteknél kikötött a 12 hónapos kori 110-120 kg élősúly elérése, fajtatiszta vágósertéseknél pedig el kell érni 12 hónapra a 140 kg élősúlyt.

A fajták genetikai értékének megőrzése mellett a piaci megjelenés lehetőségét is biztosítja termékgyártó tagjai részére az egyesület. A tagok nagyobb árbevétele mellett cél a mangalicatermékek megismertetése a fogyasztókkal. Az elmúlt 7 év során öt városban 17 fesztivált szerveztünk. A látogatók száma több mint 1 millió fő volt. A kiállítók száma mintegy 250 fő, a bemutatott és bírált termékek száma pedig 1 300-1 400 körüli volt.

A nyilvánosságteremtést, a népszerűsítést, a termelővel és a fogyasztóval történő találkozást szolgálja, hogy a Debreceni Agrártudományi Egyetemen rendezett 22 Farmer Expó közül az utóbbi 15 évben összesen mintegy 500 mangalica tenyészkansüldőt mutattunk be, bíráltak le és értékesítettünk.

2005-ben Herceghalomban, 2013-ban pedig Debrecenben szerveztünk mangalicasertéssel foglalkozó tudományos tanácskozásokat. A 22 előadás az egyesület honlapján (www.mangalicatenyesztok.hu) elérhető.

A sertésstratégia megvalósulása során a Vidékfejlesztési Minisztérium és az egyesület közötti támogatási szerződés lehetővé tette, hogy kapcsolatokat építve tárgyaljunk és teremtsük meg, vagy növeljük a mangalica és termékei hazai és nemzetközi piacra jutási lehetőségét, a termékfejlesztést, és oldjuk meg a mangalicatermékek minőségbiztosításával és eredetvédelmével kapcsolatos nyomon követhetőséget.

2013-ban a nemzetközi bemutatkozás keretében a 9 legjobb termékgyártó tagunkat és termékeiket elvittük a Berlini Magyar Nagykövetségre. Ott a Magyar Szüret rendezvény keretében a magyar borok bemutatásával együtt több mint 800 fő szakmai és protokoll vendég ismerte meg és fogyasztotta a mangalicából készült hagyományos termékeket.

Az USA-ban a mangalicahús és élőállat export feltételeinek kidolgozásáról folytattunk megbeszélést.

Japánban részt vettünk a Foodex Japan 2014 élelmiszer-ipari kiállításon, ahol a Pick Szeged Zrt. mangalicatermékei is szerepeltek. Előadásokat tartottunk a nagykövetségen mintegy 70 fő szakmai érdeklődőnek. Beszélgetést folytattunk a japán sertéstenyésztő szövetség elnökével, amiről tévéfelvétel készült. Meglátogattunk egy állattenyésztési kutatóintézetet, és előadást hallgattunk meg a Tokyo X nevű japán sertés kialakításáról és teljesítményéről. Több japán kutató professzor jelezte részvételi és együttműködési szándékát a 2014. évi hazai mangalicatenyésztési rendezvényeinkre. Az USA-ból is népes delegáció jelentkezett be a 23. Farmer Expóra.

A mangalicatermékek tervezése és fejlesztése termelők részére célprogram keretében 2013-ban a Cipker-Food Kft. szakmai csoportja 10 mangalicaterméket fejlesztett ki és mutatott be a 7. Budapesti Mangalica Fesztiválon, 2014. február 8-11. között, amely produktumot a bíráló bizottság 16 kiállító közül termék nagydíjjal ismert el. A receptúrák és a gyártmánylapok termékgyártó tagjaink rendelkezésére állnak.

A mangalica minőségbiztosítási és eredetigazolási program kidolgozását, a tagok felkészítését és a program bevezetését egy szakértő cég végzi. Egyesületünk tagjainak mintegy kétharmada, 100-120 fő érdeklődik a téma iránt.

Az állattenyésztési, -tartási és takarmányozási, valamint az adminisztrációs feladatok nyomon követésének begyakorlása után a termékgyártás mozzanatait és nyomon követését ismertetjük meg a tagjainkkal.

Meggyőződésünk, hogy az eredetigazolt, nyomon követhető termék szavatolja a megfelelő minőséget. Ennek pedig legjobb biztosítéka a nyilvánosság, az auditálás bevezetése.

Mangalicatenyésztők Kárpát-medencei Nemzetközi Integrációja/Egyesülete

Az elmúlt 10-15 évben a határainkon „átívelő”, nem legális mangalicaforgalmat, kereskedelmet szeretné az egyesület a génmegőrzést és a mangalicatenyésztést segítő nemzetközi integrációvá fejleszteni. Ezt a cél szolgálta a Kárpát-medencei Mangalicatenyésztők I. Budapesti Találkozója 2014. január 24-én, ahol a 100 fő résztvevő közül 70 fő határon túlról érkezett.

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete vállalja, hogy törekszik jó kapcsolatot építeni, a tenyésztői munkát szakmai ismeretek átadásával és tenyészállat értékesítéssel segíteni, de csak a határon túli közösségek tenyésztőszervezeteivel karöltve. Így elképzelhető, hogy 5-10 év múlva a környező országok tenyésztőivel együttműködve a mangalica kocalétszám és a vágósertés jelentős számmal növekedhet.

Dr. Szabó Péter
egyetemi docens
a MOE titkára


Ez a cikk a MezőHír 2014/04 - április számában jelent meg.




%d blogger ezt szereti:
http://wp.me/p6OYBQ-ykm

-=oOo=-